Nem vényköteles gyógyszereit házhoz szállítjuk, szakszerűen és gyorsan! 
A nehézláb-érzést sokan elkönyvelhetik a mindennapi élet természetes velejárójának, pedig olyan tünetről van szó, amit mindenképpen érdemes komolyan venni. Lássuk tehát, mikor jelentkezik általában a nehézláb érzés, és hogyan hathat a mindennapjainkra. Illetve miért fontos, hogy gyorsan kezeljük az állapotot?
Célunk most bemutatni, hogy pontosan mit is jelent a nehézláb érzés, milyen okok vezetnek a kialakulásához, és milyen természetesen módszerekkel lehet kezelni a problémát. Emellett kitérünk arra is, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni, és hogyan lehet megelőzni a problémát.
Mi az a nehézláb érzés, és mitől alakulhat ki?
Először is vizsgáljuk meg, mit is jelent a nehézláb érzés, milyen tünetek kapcsolódnak hozzá, és milyen okokra vezethető vissza leggyakrabban.
Nehézláb érzés: mit jelent?
Alapvetően a vénás keringés problémája, súlyossága attól függ, hogy mi okozza. A legtöbbeknél az alsó végtagokban jelentkező „ólmos”, elnehezült érzéssel jár, amihez kellemetlen bizsergés, sőt fájdalom is társulhat az érintett területen. Ez mind egyetlen tünetcsoport része, amit valamilyen hatás, állapot, betegség idéz elő.
A következő panaszok tartoznak hozzá:
- nehezen mozdítható, elnehezült lábak;
- mintha súlyt akasztanának rá;
- nehéz a gyaloglás, gyorsabban elfáradunk;
- tartós állás, ülés után, helyzetváltoztatáskor jelentkezik;
- a nap végén megduzzadhatnak, be is görcsölhetnek a végtagok;
- felpolcolással, pihentetéssel enyhül;
- láthatóvá váló visszerek társulnak hozzá.
Mi okozhatja a nehézláb érzést?
A nehézláb-érzés okai lehetnek életmódbeliek és genetikaiak, illetve egészségügyi elváltozások is. Túlterhelés hatására is jelentkezhet: tapasztalható nehéz fizikai munka vagy megerőltető sporttevékenység nyomán (pl. testépítés, súlyemelés), ám a mozgásszegény életmód – az ilyenkor pangó vér- és nyirokkeringés miatt – szintén növeli a kockázatát.
Ugyancsak nagyobb rizikóval kell számolniuk azoknak, akik ülőmunkát végeznek, vagy más okból kifolyólag egész nap ülnek vagy állnak (különösen akkor, ha ritkán változtatnak a testhelyzetükön nap közben, nem mozgatják át rendszeresen a lábukat). Ülőmunka esetén még nagyobb a vénás betegségek kialakulásának esélye, ha rossz minőségű a székünk, vagy a vérkeringést akadályozó módon keresztbe tett lábakkal ülünk.
A káros életmódbeli tényezők közé tartozik még a dohányzás, a túlzott koffeinbevitel, a sóban gazdag étrend, a vitaminok és ásványi anyagok hiánya, a túlsúly cipelése, a nem megfelelő lábbeli (túl magas vagy túl alacsony sarokkal, valamint olyan kialakítással, ami nem tartja megfelelően a talpat és a sarkat). Ugyanígy káros lehet a túl szűk nadrág, harisnya és zokni, hiszen ezek akadályozzák a megfelelő vér- és nyirokkeringést, amitől az erek kitágulnak és kanyargóssá válnak. Előfordulhat, hogy hőhatás okozza a nehézláb-érzést, például napozás, szauna vagy termálfürdő, ami fokozza az erek tágulását.
A genetikai okokkal is érdemes tisztában lenni: a gyenge kötőszövetek, a vénás betegségekre és fokozott véralvadásra való hajlam szintén kockázati tényezőt jelentenek. Az életkor is rizikófaktor, mivel az idő múlásával egyre nagyobb eséllyel alakulnak ki vénás keringési problémák. Nőknél eleve gyakrabban jelentkeznek krónikus vénás keringési zavarok, terhesség során pedig különösen – vannak, akik csak a várandósság alatt tapasztalnak nehézláb-érzést és lábdagadást.
Mit tehetünk a nehézláb-érzés megszüntetése érdekében?
Szerencsére magunk is sokat tehetünk a kínzó nehézláb-érzés ellen. Vegyük sorra, milyen módszerekkel!
Megfelelő cipő választása
Az egészségünk szempontjából is ideális cipő sem állás, sem pedig járás közben nem nyom sehol, tehát a hosszát és a szélességét tekintve is megfelelő méretű. (Ez nemcsak sportoláskor, hanem a hétköznapokban is fontos.) A talpa nem túl vékony, de nem is túl vastag. A magassarkú esztétikus lehet ugyan, ám rendszeres hordása akár visszafordíthatatlan vérkeringési és ízületi problémákat okozhat. Ortopédiai talpbetéttel sokan tehetünk a kényelemért.
A lábak átmozgatása
Kerüljük a tartós ülést, egyhelyben állást! A munkavégzés során beiktatott – legalább óránkénti – szünetek jelentősen csökkentik a vénás keringési zavarok kockázatát. A szünetek jelenthetnek rövid sétát, lépcsőzést vagy speciális lábtornát is. Erre a célra akár emlékeztetőt is beállíthatunk a telefonunkon vagy az okosóránkon. A testsúly megfelelő eloszlása szintén lényeges: ebből a szempontból az a legjobb, ha a földre helyezett talpakkal és egyenes derékkal ülünk.
Kímélő testmozgás
A testmozgás az egész testünkre jótékony hatással van. Bármilyen jellegű sportoláshoz használjunk jó minőségű cipőt, és a terhelést lassan, fokozatosan növeljük. A kemény talajon futás – a talp megfelelő alátámasztásának és az ízületek kellő tehermentesítésének a hiányában – akár káros is lehet. Az úszás, a biciklizés és a jóga viszont kifejezetten javasolt.
Megfelelő testsúly
A túlsúly számos betegség kialakulásában szerepet játszik. Mivel a pluszkilók szó szerint nagyobb terhet rónak a lábakra, már csak a nehézláb-érzés kezelésének részeként is ajánlott megszabadulni tőlük.
Lábtorna
A nyújtó gyakorlatok – főleg a lábujjhegyre állás, a vádli nyújtása – rengeteget segíthetnek az alsó végtagok vér- és nyirokkeringésének javításában. Természetesen speciális lábtorna is létezik, kifejezetten erre a célra, melynek gyakorlatai az interneten is könnyedén fellelhetők.
Lábmasszázs
A gyengéd, de határozott mozdulatokkal végzett lábmasszázs – ami a talpra, a vádlira és a combra is kiterjed – ugyancsak remekül javítja a vér- és nyirokkeringést, ami azzal is serkenthető, ha apró és tompa tárgyakon lépkedünk (pl. kavicsokon egy Kneipp-taposómedencében).
Lábak felpolcolása
A nehézláb-érzés és a lábdagadás akár azonnal enyhülhet, ha felpolcoljuk a lábakat a szív vonala fölé. Ez szintén javítja a vérkeringés, ám fontos, hogy ennek során is álljunk fel legalább óránként néhány percre.
Meleg lábfürdő
A kellemesen meleg lábfürdő ellazítja az izmokat és serkenti a vér- és nyirokkeringést. Figyeljünk azonban a hőmérsékletre, ne legyen forró a víz! Legyünk óvatosak, mert a túlzott hőhatás akár ronthat is a tüneteken.
Hidegvizes borogatás
Egyén- és helyzetfüggő, hogy a meleg vagy a hideg esik-e jobban. Ha az utóbbi, akkor hűsíthetjük a lábat hideg, nedves kendővel, illetve jeges borogatással is.
Megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása
Az elégtelen folyadékbevitel vér- és nyirokpangást okozhat, így súlyosbíthatja a kellemetlen vénás keringési tüneteket. Napi két liter víz fogyasztásával már elkerülhető a probléma.
Fáslizzuk be a lábat!
A fáslizás elősegíti a nyirokerek ürülését, így megfelelő technikával és kötözőanyaggal jól bevált, hatékony módszernek számít.
Kompressziós harisnyák
Kompressziós harisnya viselésével szintén enyhíthetőek a nehézláb-érzés tünetei. A kompressziós harisnyát a fáslizás modernebb és kényelmesebb alternatívájaként használhatjuk.
Recept nélkül kapható krémek
A gyógyszertárban kapható, megfelelő hatóanyagtartalmú (pl. vadgesztenye kivonatot tartalmazó), kozmetikum vagy vény nélkül kapható gyógyszer besorolású krémek hatékony segítséget nyújtanak a nehézláb-érzés és a kísérőtünetek csillapításában.
Mikor forduljunk orvoshoz?
Fontos tudni, hogy a nehézláb érzés tünetei otthon is enyhíthetők, de komolyabb probléma is állhat a háttérben. Orvosi vizsgálat és diagnózis nyomán lehet megállapítani ezek fennállását, így ha a tünetek komolyabbra fordulnak, ne késlekedjünk! A tünetek állandósulása esetén – súlyos esetben – krónikus ödéma vagy akár vérrögképződés miatt vénás trombózis is előfordulhat.
Mindenképpen orvoshoz kell fordulni, ha:
- a fájdalom fokozódik, egyre kevésbé elviselhető;
- a tünetek állandósulnak;
- nem tudjuk ráhelyezni súlyunkat a lábra;
- a lábdagadás néhány nap alatt sem múlik el;
- éjszaka, alvás közben is jelentkezik lábszárgörcs;
- visszerek jelennek meg;
- vastag, kidudorodó vénákat látunk a lábunkon;
- ödémás a lábunk.
Összegzés
A nehézláb-érzés gyakori panasz. Az alsó végtagokban jelentkező „ólmos”, elnehezült érzéssel jár, amihez kellemetlen bizsergés, sőt fájdalom is társulhat. Okai lehetnek életmódbeli okok, genetikai okok, illetve egészségügyi elváltozások is. A mozgásszegény életmód, az ülőmunka jelentősen növeli a kockázatot, de kulcsszerepet játszhat benne a dohányzás, a koffeinbevitel vagy a túl szűk nadrág, zokni és cipő gyakori viselése is.
Megfelelő cipő választásával, a lábak rendszeres átmozgatásával, kímélő testmozgással, a túlsúly leadásával, lábtornával, lábmasszázzsal, a lábak felpolcolásával, meleg lábfürdővel, hidegvizes borogatással, fáslizással, kompressziós harisnyával vagy recept nélküli krémekkel sokat tehetünk a nehézláb-érzés és a kísérőtünetek csillapításáért.
