A hideg hatása

A sötét és hideg téli hónapok nem csak hangulatunkra vannak rossz hatással, hanem jelentős szív- és érrendszeri kockázatot is jelentenek. Főleg azoknak kell különösen elővigyázatosnak lenniük, akiknek van valamilyen szív- érrendszeri betegségük, illetve azoknak, akik esetében nagyobb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Számos statisztika igazolja, hogy télen jelentősen emelkedik a szívinfarktusok száma és sokkal gyakrabban következik be stroke, mint az év más  szakaszaiban. A jelenség oka az, hogy hideg, változékony időben a testünk hőveszteségének csökkentése érdekében vérereink összehúzódnak, szívünknek ezért keményebben kell dolgoznia, nagyobb erővel húzódik össze, így a vérnyomás emelkedik. Fennálló szívkoszorúér szűkület esetén ez a folyamat tovább súlyosbítja a problémát. A szív nem jut elegendő oxigénhez és tápanyagokhoz, aminek következtében mellkasi szorító fájdalom (angina pectoris) lép fel. Ezzel egy időben nő a kockázata annak is, hogy az elmeszesedett érfalról plakkok váljanak le és vérrög formájában elzárják az áramló vér útját. Legrosszabb esetben az ér ilyenkor teljesen elzáródhat, és infarktus vagy stroke következhet be.

Nem csak a hideg, hanem a légnyomás változásai is növelik a szívinfarktus kockázatát. Az Amerikai Egyesült Államokban folytatott kutatások szerint annál nagyobb a szívinfarktus kockázata, minél drasztikusabban csökken a légnyomás: A nagymértékű hirtelen légynyomásesés – ami télen gyakran bekövetkezik – feltehetően kedvez a plakkok leválásának.

Az egészséges és beteg emberek szívének és érrendszerének sem tesz jót, hogy télen általában többet eszünk, zsírosabb, kalóriadúsabb ételeket fogyasztunk, és nem utolsó sorban a rövid nappalok és a fényhiány miatt depresszív hangulat is gyakrabban jelentkezik.

Mit tehetünk a szív- és érrendszeri betegségek megelőzéséért, a kockázat csökkentéséért télen?

• Tartsa be orvosa utasításait! Ha gyógyszeres kezelés alatt áll, a gyógyszerszedésre vonatkozóan is kövesse kezelőorvosa előírásait!
• Öltözzünk melegen, rétegesen!
• Sétáljunk sokat a friss levegőn, biztonságunk érdekében csak nappali fényviszonyok mellett tartózkodjunk a szabadban!
• Sport előtt mindig melegítsünk be (akkor is, ha csak sétálni, havat lapátolni, hógolyózni vagy szánkózni indulunk)! Extrém hidegben azonban kerüljük az aktivitást, sportot, a fizikai terhelést, mert árt a szívnek és érrendszernek! Különösen a kora reggeli órákban nagy a kockázat!
• A magnézium és az orotsav célzottan támogatja a szív- és érrendszeri betegségek kezelését, megelőzését, és természetes módon erősíti a szervezet hideggel és stresszel szembeni védekező rendszerét. A magnézium-orotát ellazítja az ereket, fokozza a szív terhelhetőségét, és részt vesz az érelmeszesedés megelőzésében. Magnézium-orotát hatóanyagú készítmények recept nélkül is kaphatók a gyógyszertárakban. Fogyasszon sok friss zöldséget, gyümölcsöt, teljes kiőrlésű gabonafélét és halat.
• Kerüljük a nehéz, zsíros ételeket!
• Igyekezzen kerülni a stresszt!

A szívinfarktus nem mindig jár tipikus tünetekkel, főleg nőknél

Nőknél a szívinfarktus tünetei sok esetben nem jellegzetesek, a hányinger, a hideg verejtékezés, a hasfájás, a hátfájás és az állkapcsi fájdalom dominálhat. A betegek sokszor panaszolják, hogy olyan rosszul érzik magukat, mint még soha életükben. Ezeket a tüneteket vészjeleknek kell tekinteni, és akár nőről, akár férfiról van szó, azonnal mentőt kell hívni.

Természetesen a nőknél is jelentkezhetnek a szívinfarktusra általánosan jellemző tünetek: a már említett mellkasi fájdalom, mely a lapockába, vállba, karokba, az állkapocsba és a torokba is kisugározhat, illetve férfiaknál is előfordulhat, hogy nem a tipikus panaszok észlelhetők, annak ellenére, hogy esetükben a szívinfarktus gyakrabban jár jellegzetes tünetekkel.