A helyes vérnyomásmérés

A rendszeres vérnyomásmérés még akkor is fontos, ha nem tapasztalunk alacsony vagy magas vérnyomásra utaló tüneteket. Ugyanis jó tisztában lenni az értékekkel, hiszen panaszok esetén már egy gondosan vezetett vérnyomásnaplóval fordulhatunk az orvosunkhoz. Melyek a vérnyomásmérés szabályai, és milyen értékek számítanak megfelelőnek? Az alábbiakban ezekre a kérdésekre adunk választ!

Mit érdemes tudni a véráramlásról?

Ahhoz, hogy a vér mint folyadék egyáltalán áramolni tudjon, a fizika egyszerű törvénye szerint nyomáskülönbségre van szükség: a magasabb nyomású hely (szív, aorta, nagy artériák) felől az alacsonyabb nyomású területek (kapillárisok, vénák) felé. A vérnyomásértéket x/y Hgmm dimenzióban szokás megadni, ahol x a szisztolés, y pedig a diasztolés vérnyomásértéket jelenti. Hogy ez mit is takar pontosan? Azt mindenki tudja, hogy a szív pumpál, dobog, amit szakszóval szívciklusnak neveznek. Ennek (persze, csak nagyon leegyszerűsítve a folyamatot) két része van: a kamra összehúzódását, aminek során a benne lévő vért kipumpálja a nagyerek felé, nevezzük szisztolénak, a kamra elernyedése pedig, amely alatt a pitvarok felől ismét megtelik vérrel, a diasztolé.

Tekintve, hogy nagyobb ereink meglehetősen rugalmasak, ezt a szívben keletkezett nyomást képesek átvenni, „megtartani”, s így az mérhetővé válik artériáinkon, ergo, nem kell hozzá a szívben matatni, ami azért valahol nagyszerű dolog. Ha a mérés folyamán a diasztolés érték emelkedik meg, az elsősorban a magasvérnyomás-betegséget vetíti előre, míg a szisztolés és diasztolés értékek között növekvő különbség az érfalak rugalmasságának csökkenésére, azaz, leginkább érelmeszesedésre hívhatja fel a figyelmet.

A vérnyomásmérés értékei

Természetesen a vérnyomásértékek életkorunkkal párhuzamosan változnak: míg egy év körüli csecsemőkben 95/65 Hgmm, 9 éves kor körül pedig 100/65 Hgmm az ideális, felnőtt korban a 120/80 Hgmm körüli értékek a jók. Sem az ettől sokkal alacsonyabb, sem pedig a magasabb paraméterek nem ideálisak hosszú távon.

TIPP: Érdemes rendszeresen mérni a vérnyomást, illetve naplót is vezetni az eredményekről. Amennyiben az értékek akár több napon vagy héten keresztül is eltérnek az ideálistól, tanácsos azonnal orvoshoz fordulni. Ilyenkor labor- és egyéb vizsgálatok segítségével deríthető fény a probléma forrására, majd a megfelelő kezeléssel (például gyógyszerekkel) helyreállítható a vérnyomás.

Milyen eszközökkel mérhető a vérnyomás?

A vérnyomás mérésére többféle eszköz áll rendelkezésre, melyek azonos elven működnek: az ér összeszorítása, majd lassú megnyílása során detektálható rezgések, hangok jelzik a két értéket. Ezeket a készülékeket patikákban bárki, vény nélkül beszerezheti, kezdve a „hagyományos”, higanyos változattól (amihez általában fonendoszkóp, és némi hallás szükséges) egészen a legmodernebb, digitális csukló- és felkarmandzsettás típusokig. A csuklómandzsettás mérés egyébként sokszor pontatlanabb a felkaros változatnál, elsősorban akkor javasolják, amikor túlsúly miatt egyik elérhető felkarmandzsetta sem megfelelő. Bizonyos betegségekben (cukorbetegség / diabétesz, magasvérnyomás) pedig csak a felkaros forma használata ad megbízható, pontos értéket.

Melyek a vérnyomásmérés szabályai?

Az egyik leglényegesebb szempont az otthoni méréshez a legmegfelelőbb méret. Ezt egyébként a patikákban minden esetben segítenek kiválasztani. A mérést nyugalmi helyzetben (min. 5 perc pihenés után), ülve, a széken hátradőlve, lábakat nem keresztezve kell végezni, miközben az alkar az asztal lapján fekszik.

Célszerű 2 mérést végezni, az eredményeket pedig a vérnyomásnaplóban rögzíteni, esetleg mellé jegyezni az aktuális szituációt, s ezt később az orvosnak megmutatni. A naplóvezetés és a tünetek rögzítése rendkívül fontos lehet, hiszen így konkrét információkat tudunk az orvos számára nyújtani az egészségügyi állapotunkkal kapcsolatban, és hamarabb elkezdődhet a megfelelő kezelés.

Mérjünk minden nap ugyanabban az időpontban!

Mivel a nap különböző szakaszaiban garantáltan eltérő értékeket fogunk mérni, ezért a vérnyomásmérést minden egyes nap ugyanabban az időben szükséges elvégezni. Természetesen nem muszáj percre pontosan számolni, azonban legalább ugyanabban a napszakban – vagy jobb esetben órában – kerüljön sor a mérésre.

A vérnyomásmérő mandzsettája ne legyen túl szoros, de túl laza sem!

Mindkét esetben pontatlan lesz a mérés, ezért előtte mindenképpen ellenőrizzük, hogy két ujjunk befér-e a karunk és a mandzsetta közé. Mérés közben pedig a tenyerünk végig nézzen felfelé, hogy a mandzsetta a szív magasságában helyezkedjen el.

A mérés előtti órában kerüljük a sportolást!

Edzés közben drasztikusan megemelkedhet a pulzus és a vérnyomás is, a szervezetünknek pedig idő kell, amíg az intenzív mozgás után visszaáll a megszokott kerékvágásba. Ha a mérés előtt sportoltunk, akkor várjunk legalább egy órát – még akkor is, ha nem a legpörgősebb edzésen vagyunk túl.

Fél órával a mérés előtt semmiképp ne fogyasszunk kávét és alkoholt sem!

A tartós alkohol- vagy kávéfogyasztás szintén megemeli a vérnyomást, de már 1-2 pohár is jelentősen befolyásolhatja a mért eredményt. A vérnyomásmérés napján célszerű inkább teljesen hanyagolni az alkoholt és a kávét is. Ugyanis mindkét ital akár 6 órán keresztül is magasabban tarthatja a vérnyomást, illetve rendszeres fogyasztás esetén tartósan meg is emelheti azt.

Ha mégis megittunk egy kávét, akkor várjunk minimum fél órát a méréssel, hogy valamelyest stabilizálódjon a vérnyomásunk.

A cigarettát is mellőzzük!

A dohányzás szintén növeli a vérnyomást és a pulzust. 1-2 szál cigaretta elszívása akár 10 Hgmm-rel is megemelheti a vérnyomást, és legalább fél óra kell, amíg a vérnyomás visszaáll. Mérés előtt tanácsos legalább 1 órára lerakni a cigarettát, de természetesen a legjobb döntés, ha végleg felhagyunk a dohányzással.

Figyeljünk, hogy a ruha egyáltalán ne szorítsa a felkart!

Ha túl szoros felsőben mérünk, akkor a vérnyomás magasabb lehet a kelleténél. Válasszunk inkább egy lazább, kényelmes felsőt, amely biztosan nem szorítja a kart. Ha a nap folyamán feszesebb pólót vagy pulóvert viseltünk, akkor pedig várjunk kb. 15-20 percet, és csak utána kezdjük el a mérést.

Mérés előtt tartsunk egy 10-15 perces pihenőidőt!

Próbáljunk meg ellazulni egy kicsit, és lehetőleg ne stresszeljük magunkat a vérnyomásmérés várható eredményén. Hallgassunk nyugtató hatású zenét, olvassunk egy kis könyvet, vagy csak meditáljunk egy kicsit, hogy a mérés idejére kellően ellazuljunk.

Mérés közben ne mozogjunk, és ne beszéljünk!

Mindkét tevékenység akár 7 mmHg-rel is növelheti a vérnyomást, ezért amennyire csak lehet, maradjunk nyugalmi állapotban a mérés teljes ideje alatt. Szerencsére kb. csak 1 percet kell kibírni, hiszen átlagosan ennyi időt vesz igénybe a vérnyomásmérés.

2 mérés között tartsunk legalább 1 perc szünetet

A vérnyomásmérő szorítása miatt a vénák nyomás alá kerülnek, ezért tanácsos 1-2 percet várni a következő mérésig. Ilyenkor a vénák fokozott nyomása megszűnik, és újra hozzáláthatunk a méréshez.

Tartsuk be maradéktalanul a fenti szabályokat, hiszen a vérnyomásmérés csak így lehet pontos. Mindenképpen vezessünk naplót is az eredményekről, hogy szükség esetén minél több információ legyen a kezünkben. Ha pedig a normális értékektől eltérő adatokat kapunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz a lehető legrövidebb időn belül, hogy kiderüljön, mi áll a vérnyomás probléma hátterében!