A gyógytea készítés szabályai

A gyógynövényekről általában

A gyógynövények használata egyidős az emberiséggel, de a mai értelemben vett gyógynövénytan az ókorhoz köthető. Természetesen, azóta, számos új ismeretre tettünk szert. Egyes növényekről például, melyeknek korábban gyógyító hatást tulajdonítottak, az évek során kiderült, hogy valójában mérgezők. Ezeken kívül azonban számos olyan gyógynövény létezik, ami rendkívül kedvelt. Ezek közé tartoznak az alábbiak.

• A kamilla egy ősi gyógynövény, amit már az egyiptomiak is ismertek. Rengeteg gyógyító hatása van, hiszen gyulladáscsökkentő, görcsoldó, antiallergén, fertőtlenítő, fájdalomcsillapító és nyugtató is egyben.
• A csipkebogyó fogyasztása szintén ajánlott, hiszen fokozza a szervezetünk ellenálló képességét, továbbá gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatása is van. Ezen kívül még a C-vitamin tartalma is magas.
• A citromfű jó választás, ha idegesek és feszültek vagyunk, ugyanis edzi és erősíti az idegrendszerünket, továbbá nyugtatólag hat.
• A hársfa a náthás időszakban rengeteget segíthet. Tökéletes választás meghűléses betegségek esetén, izzasztásra vagy láz- és köhögéscsillapításra, de még az emésztésünkre is pozitív hatással van. Akár kamillát és borsmentát is keverhetünk a hársfateához, ezáltal fokozva annak jótékony hatását.
• A csalán szintén nagyon elterjedt növény, amit vízhajtásra és méregtelenítésre szoktunk használni. Mindemellett salaktalanító és gyulladáscsökkentő, továbbá fokozza az anyagcserét.
• Az orvosi zsályát gyakran hívják növényi aszpirinnak, ugyanis számos betegség kezelésére használták a múltban. Levelei forrázata fertőtlenítő, gyulladásgátló és baktériumölő hatásúak.
• A kakukkfű a torokdoktor, hiszen képes enyhíteni a köhögést és a torokfájást, de ezeken kívül gombaölő és vízhajtó, így segíti a szervezetünk méregtelenítését.

A gyógynövények gyakran megosztják az embereket, hiszen rengetegen hisznek gyógyító erejükben, de szintén sokan vannak a kételkedők. Ennek ellenére napjainkban már világszerte elismerik terápiás létjogosultságukat, és hazánkban is egyre többen alkalmazzák ezeket. Sikerük annak köszönhető, hogy az egészséges életmód egyre nagyobb teret hódít magának, ebből adódóan az alternatív megoldások is keresettebbek. Ezen kívül sokan tartanak a gyógyszerek mellékhatásaitól, míg ezek a természetes anyagok nem terhelik le úgy a szervezetet, mint a gyógyszerek. Sok esetben – főleg enyhe panaszok esetén – az előbb felsoroltak miatt érdemes előbb gyógyteákban gondolkodni és nem gyógyszerekben, azonban komolyabb vagy hosszan tartó panaszok esetén mindenféleképpen keressünk fel egy orvost. Ha nem szeretjük túlzottan a teákat, akkor nyugodtan próbáljunk ki másfajta, ám gyógynövényekből készült termékeket, mint például szirupokat, szopogató tablettákat, krémeket vagy illóolajokat.

Mikor javasolt fogyasztani a gyógyteákat?

Sose feledkezzünk meg arról, hogy a gyógyteák nem olyan italok, amiket bármikor és bármilyen mennyiségben lehet inni. Tudni kell, hogy éhgyomorra, azaz a reggeli órákban ajánlott fogyasztani őket, ugyanis ekkor szívódnak fel a leggyorsabban. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a nap más időszakában ne igyunk gyógyteát, hiszen a főbb étkezések után kb. 3 órával ismét éhgyomri állapotban vagyunk, azaz ilyenkor ismét elfogyaszthatunk egy-egy bögrével. Érdemes különbséget tenni a vízhajtó és tisztító, illetve a hashajtó és nyugtató teák között. Míg előbbieket szintén a reggeli órákban, még az étkezést megelőzően érdemes fogyasztani, addig az utóbbiakat inkább lefekvés előtt lassan kortyolgatva igyuk meg.

Hogyan kell elkészíteni a gyógyteát?

Ahhoz, hogy a megfelelő időben tudjuk meginni a kedvenc gyógyteánkat, tudatában kell lennünk azok pontos és helyes elkészítési módjával. Ezek a fajta teák virágokból, levelekből, hajtásvégekből, termésekből, gyökerekből vagy kérgekből készülnek, és ez nagyban befolyásolja azt, hogyan kell belőlük finom teát főzni. Amennyiben a főbb hozzávalók közé virágok, levelek vagy hajtásvégek tartoznak, akkor szükséges a forrázás. Ez pontosan azt jelenti, hogy egy csapott evőkanálnyi mennyiséget leforrázzuk 2,5 dl forrásban lévő vízzel. Ezután lefedve, kb. 20 percig állni hagyjuk. Akár tovább is hagyhatjuk ázni, arra azonban figyeljünk, hogy ez az időszak sose legyen több 1 óránál. A kérgek, gyökerek és termések esetén kb. 5-10 perc főzésre van szükség. Egy másik elkészítési mód a hideg áztatás, amit a nyálkatartalmú növények – például a mályva és a kankalin – esetén ajánlott alkalmazni. Ezeknél 4-5 áztatásra van szükség. A csipkebogyót szintén csak hideg vízben szabad áztatni, ugyanis 60 Celsius-fok felett elbomlik a C-vitamin tartalma. Ebben az esetben kb. 5-6 óráról beszélünk. A teák elkészítése során arra is oda kell figyelnünk, hogy ne használjunk fém evőeszközöket vagy fém teatojást, ugyanis ez az anyag képes semlegesíteni a felhasznált növények gyógyhatásait. Gyógytea készítéshez inkább fából készült eszközöket válasszunk. Amennyiben gyógynövény keverékből szeretnénk teát készíteni, mindig tartsuk be az adagolási utasításokat, nehogy valamiből túl nagy mennyiséget használjunk. Ez általában azt jelenti, hogy 2-4 grammhoz, illetve 1 filterhez 2-3 dl vízre van szükségünk.

Mivel ízesíthető a gyógytea?

A gyógyteákat nem szabad ízesíteni se cukorral, se citrommal. A hagyományos teákba nyugodtan tehetünk némi mézet és citromot, azonban csak langyos teába, ellenkező esetben felbomlik a C-vitamin, illetve a méz enzimjei. A mézzel történő ízesítés azért is ajánlott, mert számos pozitív hatása van. A gyomorsavval küzdő betegeknek például az akác- és a repceméz használata javasolt.