A fájdalom típusai
Megkülönböztetünk akut és krónikus fájdalmat.
A fájdalom univerzális jelenség. Az, hogy milyen erősnek érezzük, miként reagálunk rá, mennyire tűrjük azt, az biológiai, pszichológiai alkatunktól és kulturális neveltetésünktől függ. A korábbi fájdalmas sérülésekkel, betegségekkel kapcsolatos emlékeink is befolyásolhatják a fájdalommal szembeni érzékenységünket.
Mi a fájdalomtérdf
A fájdalom alapjában véve a perifériás idegekben, gerincvelőben és az agyban bekövetkező változások sorozata. A perifériás idegek behálózzák szervezetünket, és némelyikük olyan speciális végződésekkel rendelkezik, amelyek a kellemetlen ingereket, például a vágást, égést, kémiai ártalmakat vagy a fájdalmas nyomást érzékelik. Milliószámra találhatóak a bőrünkben, csontjainkban, ízületeinkben, izmainkban, valamint a belső szerveinket borító savós hártyákban. Eloszlásuk azonban nem egyenletes, sokkal több van az ujjbegyünkben, mint a hátunk közepén. A bőrnél kevesebb fájdalomérzékelő idegvégződés van az izmokban, és még kevesebb a belső szervekben.
Hasznos
A fájdalom tulajdonképpen egy hasznos védekező reakció, ami a szövetek károsodásától hívatott minket megvédeni. Mert nemcsak a kellemetlen fájdalmat érezzük, de az ingerület a gerincvelőn keresztül reflexes mozgásokat indíthat be. Gondoljunk bele, ha véletlenül egy forró tárgyat fogunk meg, azonnal elkapjuk o¬nnan a kezünket, még mielőtt végiggondolhattuk volna, mi is történik velünk valójában. A porckorongsérv okozta hátfájás miatt a hátizmok feszessé válnak, próbálják stabilizálni a csigolyáinkat, hogy azok ne mozduljanak el, mert a mozgás újabb fájdalommal jár. Vakbélgyulladásnál a sebész nemcsak a fájdalom helyét figyeli a hasfal nyomkodása közben, hanem a hasfali izmok reflexes védekezés miatt kialakuló feszességét is. Időtartamát tekintve megkülönböztetünk akut és krónikus fájdalmat..
Akut és krónikus fájdalom
A hirtelen kezdődő és rövidebb ideig tartó fájdalmat akutnak nevezzük. A szöveti károsodás többnyire kimutatható, és ha megszűnik, a fájdalom is eltűnik. Komoly fájdalomra utalhatnak a kitágult pupillák, a verejtékezés, a szapora légzés és pulzus. Tipikusan akut fájdalom kíséri például a csonttöréseket, a sebeket, sérüléseket, a szalaghúzódást, de akár a vakbélgyulladást vagy a szívrohamot is.
A krónikus fájdalom a sérülés gyógyulását követően is fennmarad. Rendszerint 6 hónap után beszélünk krónikus fájdalomról. A krónikus fájdalom az akuthoz hasonlóan lehet lüktető, szúró, égő, tompa vagy éles, és különböző intenzitású.
Időnként a krónikus fájdalom kiváltó oka nem derül ki. Nincs olyan szövetkárosodás vagy betegség, amit az orvos összefüggésbe tudna hozni a fájdalommal.
A krónikus fájdalom oka máskor valamilyen krónikus megbetegedés, mint az ízületi gyulladás vagy ízületi kopás. Esetenként sérülésből vagy gyulladásból, netán műtétből ered, melyek a perifériás idegeket vagy a gerincvelőt érintik. Az idegfájdalomnak ez a típusa, ami az eredeti sérülés gyógyulása után is fennmarad, az úgynevezett neuropátiás fájdalom, ami azt jelenti, hogy a fájdalmat idegkárosodás, és nem az eredeti sérülés okozza. Neuropátiát okozhat cukorbetegség, de alkoholizmus is.
