K2-vitamin

A K-vitamin az egyik legfontosabb, mégis sokszor háttérbe szoruló tápanyag. Miközben az A-vitamin, a C-vitamin és a B-vitaminok jótékony hatásait mindenki ismeri, a K-vitaminról kevesebb szó esik – pedig ez a zsírban oldódó vitamin alapvető szerepet játszik a véralvadásban, a csontok erősítésében és az érrendszer egészségének megőrzésében.

Mint a többi zsírban oldódó vitamin, ez is a bélrendszerben szívódik fel, és a vízben oldódó vitaminokkal ellentétben a szervezet képes belőle bizonyos mennyiséget elraktározni is. Ennek ellenére érdemes odafigyelni arra, hogy rendszeresen pótoljuk, különösen bizonyos élethelyzetekben.

K-vitamin: miért van rá szüksége a szervezetünknek? 

A K-vitamin segít a csontok felépüléséhez szükséges fehérjék termelődésében, ezzel hozzájárul a csontozatunk egészségéhez. Továbbá megakadályozza a kalcium kicsapódást, így az még jobban tud hasznosulni a csontjainkban. Ebből következik az is, hogy nem rakódik le a kalcium az artériákban, ezzel pedig védi a szívünk egészségét, csökkenti a szívroham esélyét és segít az érhálózatunk épségének megőrzésében.

A K-vitamin fontos szerepet játszik a véralvadásban is, ugyanis erre a tápanyagra van szükség az alvadási faktorok létrejöttéhez. Segíti a máj méregtelenítő funkcióit, hozzájárul a fogak épségéhez, és gyermekkorban a fogak növekedéséhez is.

A K-vitamin típusai 

A K-vitamin két fő formában fordul elő. A K1-vitamin (fillokinon) főként a növényekben található, például a spenótban, a brokkoliban és a kelkáposztában.

A K2-vitamin (menaquinon) a másik, ami az élelmiszerekben ritkábban fordul elő, néhány fermentált ételben található meg. Ugyanakkor a  K2-vitamin az, amely segíti a kalcium megfelelő eloszlását a testben, így közvetlenül hozzájárul a csontritkulás és az érelmeszesedés megelőzéséhez. Így, amikor felmerül valakiben, hogy a K-vitamin mire jó, gyakran azt a választ találja, hogy egyaránt védi a csontokat és az ereket is.

Mire jó a K2-vitamin? 

A K2-vitamin a K1-vitaminnál hatékonyabb, mert tovább elraktározódik a szervezetünkben, és jobban kifejti a hatását. Komoly szerepe van a csontképződésben, és a csontritkulás megakadályozásában, mert nem engedi kicsapódni a kalciumot. A rákos megbetegedések kezelésénél is hasznosnak bizonyulhat, mivel a leukémiás sejteknél sejtelhalást idézhet elő, és serkentheti azok önpusztítását is. A K-vitamin antioxidáns, ezért megvédi a májat a káros szabadgyököktől.

Az azonban nehezen megoldható, hogy természetes úton bevigyük belőle a megfelelő mennyiséget, ezért érdemes vitaminkészítmények formájában pótolni. A BENU webshopon elérhető több különböző K-vitamin csomag is, amik segítségével egyszerűen hozzájuthatunk a szükséges napi K-vitamin adaghoz.

Mit okoz a K-vitamin hiánya? 

Máj, gyomor és bélbetegségek következményében léphet fel K-vitaminhiány, ez pedig vérzékenységet, csontritkulást okozhat, közrejátszhat a szívbetegségek, érrendszeri problémák kialakulásában is.

Mennyi K-vitaminra van szükségünk? 

Egy évnél fiatalabb kisbabáknak naponta 4-10 mikrogramm, ennél idősebb, de a 15 évet még be nem töltött korú gyerekeknek  15-50 mikrogramm, 15 éves kor felett pedig 60-80 mikrogramm ajánlott. A felnőttek számára ajánlott napi K-vitamin bevitel általában 70–120 mikrogramm között van. A pontos mennyiség függ az életkortól, a nemtől, valamint az étrendtől. Mivel a K-vitamin zsírban oldódó vitamin, a szervezet tudja tárolni, ám ennek ellenére bizonyos helyzetekben fontos, hogy rendszeresen fogyasszuk természetes forrásait vagy pótoljuk vitaminkészítményekkel.

A K-vitamin pótlása 

Kinek lehet rá szüksége? 

Bár egy kiegyensúlyozott étrend általában fedezi a napi K-vitamin-szükségletet, vannak helyzetek, amikor a pótlás elengedhetetlen lehet. Ilyen például, ha valaki hosszabb ideig antibiotikumot szed, mivel ezek a készítmények csökkenthetik a bélflóra K2-vitamin-termelő képességét.

Emellett a K-vitamin pótlása javasolt azoknál, akik emésztőrendszeri problémákkal – például felszívódási zavarokkal, Crohn-betegséggel vagy cöliákiával – küzdenek, hiszen ilyenkor a szervezet nem tudja megfelelően hasznosítani a táplálékban lévő vitaminokat.

Idősebb korban, illetve vérhígító gyógyszerek szedése mellett is fontos a K-vitamin-szint rendszeres ellenőrzése, mert a hiány fokozhatja a csonttörések kockázatát és gyengítheti az érfalakat.

Sportolóknál, várandósoknál, valamint alacsony zsírtartalmú diétát követőknél szintén előfordulhat, hogy a K-vitamin pótlása segíti a szervezet optimális működését és a hosszú távú egészség megőrzését.

Természetes forrásai 

A K-vitamin bőségesen megtalálható számos mindennapi élelmiszerben. Az egyik legjobb forrásai a sötétzöld leveles zöldségek, például a spenót, a brokkoli, a kelkáposzta és a petrezselyem. Emellett a máj, a tojás, a vaj, valamint a fermentált ételek – mint a savanyú káposzta vagy a natto – is jelentős K2-vitamin-tartalommal bírnak.

A változatos étrend, amely magában foglalja a vitaminok széles skáláját – például az A-vitamin, B-vitamin és C-vitamin bevitelét is –, hozzájárul ahhoz, hogy a szervezet minden szükséges tápanyaghoz hozzájusson.

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) 

Mire jó a K-vitamin?
A K-vitamin főként a véralvadás szabályozásáért, a csontok megerősítéséért és az érrendszer védelméért felel.

Miben van sok K-vitamin?
Legnagyobb mennyiségben a zöld leveles zöldségekben (spenót, kelkáposzta, brokkoli), valamint a fermentált ételekben és a májban található.

Mennyi K-vitaminra van szükség naponta?
Átlagosan 70–120 mikrogramm elegendő a felnőttek számára, de a pontos igény életmódtól és egészségi állapottól függ.

Mi a különbség a K1- és a K2-vitamin között?
A K1-vitamin főként a növényekben van jelen, míg a K2-vitamin állati eredetű és fermentált ételekben fordul elő – ez utóbbi segíti leginkább a kalcium megfelelő hasznosulását.

Szedhető együtt más vitaminokkal?
Igen, a K-vitamin jól kombinálható az A-vitamin, C-vitamin, B-vitaminok és D-vitamin fogyasztásával is, hiszen ezek egymás hatását erősítik.