A rostban gazdag élelmiszerforrások között a búzakorpa 54%-os rosttartalmával az élen áll. Figyelemre méltóan gazdag kálium (1900 mg/100g) és magnéziumforrást (500 mg/100g) jelent, ugyanakkor csekély a nátriumtartalma. A táplálkozástudományi kutatások és tapasztalatok bebizonyították, hogy a növényi rost fogyasztásának döntő szerepe van az egészséges táplálkozásban. Mindazon növényi sejtfalat alkotó anyagot (cellulóz, hemicellulóz, lignin, pektin) nevezzük növényi rostnak, melyet az emberi szervezet nem képes megemészteni. Rostok csak növényi táplálékban: gabonafélékben, zöldségekben, gyümölcsökben, magvakban találhatók, állati eredetű termékekben nincsenek. Összefüggést találtak a rosthiányos táplálkozás és számos betegség kialakulása között. Elsősorban a vastagbél betegségek (székrekedés, bélfal kiboltosulása, vastagbél polip és rák) kialakulására lehet számítani, de szerepe van a rosthiánynak az elhízásban, cukorbajban és a magas vérzsírszinttel járó betegségekben is. A javasolható napi élelmi rostbevitel 25-30g. Felhasználási javaslat: naponta 3x3-4 tablettát étkezés előtt vagy után bőséges folyadékkal lenyelni vagy elrágni. Étkezés előtt fogyasztva csökkenti az éhségérzetet. A vastagbél és a rostok: Korunk egyik népbetegsége a székrekedés, melynek egyik nyilvánvaló oka a kevés növényi rostot tartalmazó étrend. A székrekedésen hashajtó rendszeres szedésével igyekeznek segíteni holott, csak növényi rostok bőségesebb fogyasztásával lehet megszüntetni. A több rostot fogyasztó népek körében ritkább a vastagbél rákos megbetegedése. Ugyanis a nagyobb rosttartalmú étel rövidebb idő alatt halad át a tápcsatornán és így csökken a rákképző vegyületeknek a bélre kifejtett hatása. A nagymértékû bélfal kiboltosulás (divertikulózis) kialakulása megelőzhető rostdús táplálkozással, ugyanis ez a betegség okozza leggyakrabban, főleg idősebb korban, az alsó bélszakasz vérzéseit. A daganatos betegségek megelőzésénél a zsírfogyasztást is figyelembe kell venni. Ajánlott, hogy a napi zsír- és rostfogyasztás aránya 2 és 3 között legyen (pl. 70 g zsír és 30 g rost). A cukorbetegség és a rostok: Összefüggést találtak a rostfogyasztás és a cukorbetegség között is, amely sokszor az elhízás miatt alakul ki. A cukorból és finomlisztből készült, kevés rostot tartalmazó, ételek kevés rágást igényelnek és gyorsan felszívódnak. Ezáltal elhízáshoz, a vércukorszint emelkedéséhez az inzulinelválasztás fokozódásához és kimerüléséhez vezethetnek. Fokozottabb rostfogyasztásnál csökken az inzulin igény, javul az anyagcsere, csökken a táplálkozás utáni hirtelen vércukor emelkedés mértéke, így a vércukorszint ingadozása, amely az ér és idegrendszeri szövődmények kialakulását késleltetheti. A fogyókúra és a rostok: -A rostok akadályozzák a fölösleges energiafelvételt, -étkezés előtt fogyasztva csökkentik az éhség érzetet, -csökkentik a vékonybél felszívó felületét, ezáltal kevesebb energia hasznosul, -laktató hatásuk miatt kevesebbet eszünk az energiában gazdag ételekből. A rostokban gazdag táplálkozás további előnyei: -Csökken a vérzsírok szintje, mert a zsírsavak ürítése fokozódik. -Azoknak a népeknek, amelyek sok rostot fogyasztanak, alacsonyabb a szérumkoleszterin szintjük. -Csökken a szívbetegségek kialakulásának kockázata. -Rágást igénylő ételek fogyasztása esetén csökken a fogszuvasodás veszélye. -Csökken az epekőképződés kockázata.