Hepatitis-A
Az utazóknál a fertőző májgyulladás a leggyakoribb, oltással megelőzhető fertőzés. A fertőzés széklettel szennyezett étellel, vagy vízzel és a fertőzött személlyel történt direkt kontaktus révén terjed.
Általánosságban a fejlődő országok lakói sokkal érzékenyebbek a fertőzésre, ezért hepatitis-A vakcina javasolt Ausztrálián, Kanadán, Nyugat-Európán, Japánon, Új-Zélandon és az Egyesült Államokon kívül, gyakorlatilag az összes országban.
Felnőtteknél az egyszeri, majd a 6-12 hónappal később adott emlékeztető oltás 10-20 évig tartó védettséget biztosít.
Hepatitis-B
A hepatitis-B fertőzés járványosan fordul elő csaknem egész Afrikában, Dél-Amerika nagy részén, Kelet-Európában, Dél-Kelet Ázsiában, Kínában és a Csendes Óceániai szigetvilágban, kivéve Ausztráliát, Új-Zélandot és Japánt. Ezeken a vidékeken a lakosság 5-15 százaléka krónikus HBV hordozó.
A hepatitis-B átvitele elsősorban szexuális úton történik, de előfordul tűszúrásos sérülés, vérátömlesztés, nem fertőtlenített eszközökkel végzett orvosi vagy fogorvosi beavatkozás, tradicionális beavatkozások, mint akupunktúra és tetoválás során is.
A teljes oltási sorozat három oltásból áll; az első két oltást egy hónap különbséggel, a harmadikat 2-6 hónap múlva kell beadni, ez hosszú időre védettséget biztosít.
Sárgaláz
A sárgaláz ritka a turisták között. Az oltóanyagot csak nemzetközileg elismert sárgaláz oltóanyag centrumban lehet beadatni. Azok az utazók, akik sárgalázzal fertőzött vagy endémiás területre utaznak, mindenképpen oltassák be magukat.
Fertőzött területek egyenlítői Dél-Amerikában és Afrikában találhatók. Az oltás Magyarországon kötelező azokba az országokba utazóknak, ahol sárgaláz fertőzés veszélye fennáll. Egyes ázsiai országok megkövetelik az oltást azoktól az utazóktól, akik endémiás területről érkeznek. A kolera és a sárgaláz vakcináció között 3 hétnek kell eltelnie, különben mindkét oltóanyag elleni antitest válasz csökken.
Az oltás csaknem tökéletes hatékonyságú, míg a betegség halálozási rátája több mint 60 százalék. Az oltási igazolás csak a hivatalos könyv alapján, WHO által elfogadott oltással és oltási centrumban végrehajtva érvényes.
Tífusz
A hastífusz súlyos megbetegedés, mely elsősorban Indiában, Peruban, Észak- és Nyugat Afrikában (Tunézia kivételével) veszélyezteti az utazókat, különösen, ha rossz higiénés körülmények közé kerülnek. Az oltás javasolt azoknak is, akik több mint egy hónapot tartózkodnak a fent említett országokban.
Védettséget adó készítmények:
- Szájon át alkalmazható vakcina. A kapszulát folyadékkal, egy órával étkezés előtt, másnaponta kell bevenni, összesen négy kapszulát, de az első kapszulát mindenképpen legalább két héttel az utazás megkezdése előtt kell alkalmazni. A négykapszulás adagolást 5 évente érdemes megismételni.
- Poliszacharid vakcina: egyszeri izomba adott dózisban adják, ami 2-3 éves védettséget ad. Két éves kortól adható, minimum két héttel az utazás megkezdése előtt.
Egyéb, trópusi utazás előtt ajánlott vakcinák
Szinte valamennyi trópusi országokban javasolható a diftéria-tetanus-pertussis (Di-Per-Te) vagy a diftéria-tetanus-poliomyelitis, illetve az A és C típusú agyhártyagyulladás (meningococus) elleni vakcináció (az A és C típusú agyhártyagyulladás nagyon gyakori Észak-Afrika és a Közel-Kelet országaiban). Japánban és a legtöbb dél-kelet ázsiai országban, legalább három hónapos tartózkodás, vagy gyakori vidéki kirándulás esetén mindenképpen javasolt a japán-B encephalitis elleni oltás.
A külföldi utazások előtti oltásokról és a trópusi országokban előforduló egészségügyi veszélyekről az ország több pontján működő nemzetközi oltóközpontokban és a Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontjában (1097 Budapest, Gyáli út 3/a.), valamint az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézetben (1097 Budapest, Gyáli út 5-7.) kaphatunk felvilágosítást.
