Okai
A tüdőtágulat lehet elsődleges vagy másodlagos. Előbbi esetben sovány, púpos, idősebb embereknél jelenik meg, utóbbiban pedig a krónikus obstruktív hörgőgyulladás következményeként jelenik meg. De másodlagos a túltágulási emfizéma is, ami például egy tüdőlebeny vagy tüdőfél eltávolítása miatt alakul ki.
Hajlamosító tényező lehet az aktív dohányzás, különböző munkahelyi körülmények, illetve az általánosan leromlott egészségügyi állapot is. Illetve azt is kimutatták, hogy a passzív dohányosok körében is nagyobb arányban alakul ki, mint másoknál. Ugyanakkor okozhatja veleszületett enzimhiány is, aminek során a tüdőben túl sok olyan fehérjebontó enzim jelenik meg, melyek károsítják a szöveteket és ezzel tüdőtágulatot okoznak.
Tünetei és kezelése
Az emfizéma legjellemzőbb tünete az, hogy a betegek nehezebben lélegeznek. A nehézlégzés fokozatosan jelenik meg, először csak terheléskor, például lépcsőzés, vagy futás során, később pedig már nyugalmi állapotban is állandóvá válhat (azaz a beteg akár ébredés után, vagy egyszerűen a székben ülve is nehezebben veszi a levegőt. A betegség előrehaladtával előfordulhatnak köhögési rohamok is, főként reggel, vagy tapasztalható kellemetlen száraz köhögés is. A tüdőtágulatos betegek sokszor sípoló hangot hallatnak, fulladásérzést tapasztalnak, alkatuk rendkívül vékony, mellkasuk hordó alakú. Illetve jellemző még rájuk a nehézlégzés miatt megjelenő pipázó ajaktartás is. A tüdőtágulat kezelésénél vagy megelőzésénél leginkább a kockázati tényezők kizárása, illetve csökkentése jöhet szóba. Ilyenek a dohányzás elhagyása vagy a károsító munkakörnyezet kerülése, esetleges munkahelyváltás. Tüneti kezelésnél alkalmazhatnak gyulladáscsökkentőket, és sokat segít még a légzőtorna és a házi oxigén alkalmazása. A betegség nem visszafordítható, de a megfelelő kezeléssel szinten tartható. Súlyosabb esetben fordulhat elő csak műtét vagy tüdőtranszplantáció, ezek azonban nem kifejezetten jellemzőek. Önmagában az emfizéma nem halálos, csak szövődményei lehetnek azok.
2017. október 20.
