Lyme-kór – tünetek és teendők

Lyme-kór – tünetek és teendők

LYME-KÓR – TÜNETEK ÉS TEENDŐK

A két, emberre leginkább veszélyes, kullancsok által terjesztett betegség a vírusos agyvelőgyulladás és a Lyme-kór. Míg az elsőre létezik védőoltás, a Lyme-kórral szemben csak az aktív, megelőző védekezés lehet eredményes. Ezért a nyári időszakban, amikor a legtöbb helyen találkozhatunk az élősködőkkel, mindig figyeljünk oda öltözetünkre, használjuk a boltokban elérhető kullancsirtó szereket, és alaposan vizsgáljuk át magunkat a szabadtéri programok után. Ne feledjük: kullancsok nem csak az erdős területeken élnek, strandon és városi környezetben is jelen vannak. A Lyme-kór okozója, -a spirális alakú Borrelia burgdorferi baktériumok-  a fertőző vérszívók belében találhatók, ezért ha kullancsot találnánk magunkban, eltávolításakor figyeljünk oda, nehogy megszorítsuk az állat potrohát, mert azzal a bőrünkbe préselhetjük a kórokozókat!

A Lyme-kór típusai és lefolyásuk 

Megkülönböztetünk korai és késői Lyme-kórt. A korai, halvány piros, egyre növekvő bőrpír karikát és influenza szerű tüneteket okozhat. A késői Lyme-kórban ízületi panaszok, idegrendszeri és kardiális (szív) panaszok a leggyakoribbak, de az egész szervezetre kiterjedő, nehezen megfogható, krónikus eltérések sem ritkák. Bár a fertőzés nem kivédhető, kezelése szerencsére lehetséges. Azonban a teljes felépülés és a maradandó károsodások elkerülése érdekében kulcsfontosságú a korai felismerés és a minél gyorsabb antibiotikumos kezelés.

A Lyme-kór egyik első árulkodó jele a csípés helyén keletkezett ovális alakú bőrpír, ami akár 5 cm átmérőjű is lehet – ám sajnos ez nem minden esetben figyelhető meg. A kór lappangási ideje többnyire egy hét. A folt általában nem viszket, nem fájdalmas, de növekedhet, ritkább esetekben szóródhat és más részeken is megjelenhet a csípés helyétől távolabb (vándorló bőrpír), akár el is múlhat – ez viszont nem jelenti a kórokozó eltűnését. Kísérő tünet lehet még a fülcimpa fájdalmas, lilás elváltozása is.

Más bőrbetegségek tünetével, gombás fertőzéssel gyakran összekeverik a Lyme-kóros jeleket, vagy ha annyira halvány, laikusok többnyire észre sem veszik. Szakember persze általában rögtön meg tudja állapítani, hogy kullancs csípése okozta Lyme-kórral van-e dolgunk.

A kezeletlen Lyme-kór idegrendszeri elváltozásokat okozhat, és szövődményeként akár agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. A betegségek bakteriális formája azonban – a vírusossal ellentétben – többnyire észrevehetetlen, akár évekig tünetmentes, majd fejfájással, rossz közérzettel, feledékenységgel és lassú elbutulással járhat. A Lyme-kór saját tünetei is hónapok, évek után jelentkeznek csak szívizom gyulladás, szívritmuszavar, arcidegbénulás formájában, amely ugyan kétségbeejtő látvány, de kezelés hatására gyors és maradéktalan gyógyulást tapasztalhatunk. Idősebb hölgyek esetében léphet fel a bőrsorvadás panasza, mely később eléri a bőrfelület alatti idegeket, csontokat, ízületeket is – a betegség ezen szakasza már nagy fájdalmakkal jár.

A betegség kezelése

A Lyme-kór diagnózisának felállítása után – amelyet a bőrpír megjelenéséből, kullancscsípésből, klinikai tünetekből és néhány speciális tesztből (vér antigén vizsgálat) állapítanak meg – a kezelés egy igen erős, nagy dózisban felírt antibiotikum kombinációval történik. A jól megválasztott, megfelelő ideig és kellő adagban szedett gyógyszer hatására a betegség tökéletesen gyógyítható. Érdemes megemlíteni, hogy a Lyme-kórral fertőzött kismama magzatát is megfertőzheti, ezért az ő ellátása speciális figyelmet igényel.

A Lyme-kórt megjelenése óta sok fajta gyógyszerrel próbálták kezelni, mára igazolt, hogy 4 antibiotikum típus képes csak gyógyítani. Az ezekből készült gyógyszerek, vagy akár a hatóanyagok kombinációja azonban mindig hatásos a betegségre.

A kezelés több hétig is tarthat, tehát hosszabb, mint egy általános antibiotikum kúra. Fontos, hogy szedjük végig a felírt adagot, és mint minden antibiotikumnál, erősen javasolt a probiotikumok szedése, így erősítve és visszaállítva az immunrendszerünk bélflóra részét.

Az antibiotikumok mellett, ha ízületi gyulladás is fellép a Lyme-kór miatt, felírhatnak nem szteroid tartalmú gyulladásgátlót is.

 

A kullancs kiszedés szabályai 

Ezek az apró élősködők a hiedelemmel ellentétben nem a fákról ugrálnak ránk, a nyakunkba, sokkal inkább az aljnövényzetből másznak fel, a cipőnkön keresztül. Ha sétálunk, kirándulunk vagy túrázunk, készüljünk minél zártabb öltözékkel, a jó időben is. A kullancsok városi környezetben is nagyon gyakoriak már, ezért házi kedvencünk védelme mellett, a sajátunkra is készüljünk fel.

A testünket alaposan vizsgáljuk át egy fürdő után (különös tekintettel a hajlatokra), ha pedig kullancsot találunk, egy szemöldökcsipesszel, vagy direkt kullancseltávolító eszközzel szabaduljunk meg tőle. A csáprágós nyálán keresztül képes a potrohában élő baktériumokat belénk engedni, ezért ne szorítsuk a potrohát, inkább a feje közelében csípjük meg.  A régi módokat se alkalmazzuk, vagyis ne tegyünk rá alkoholos, olajos vattát, mert a fulladozástól szintén befelé ürítheti fertőző anyagait.

A kullancs kiszedőket körkörösen forgatva és enyhén kifelé húzó mozdulattal az ízeltlábú gyorsan enged és ki tudjuk szedni. Ne nyomjuk szét, ellenben ne is a kukába tegyük, mert még az elpusztult állat petéi is túlélhetnek a potrohában.

A kullancs nemcsak általunk kerülhet ki a bőrünkből, ha megszívta magát és jól lakott, magától elhagyja a testet. Ezért, ha dagadt potrohú kullancsot látunk, találunk a lakásunk bármely pontján, nézzük át az egész családot, az élősködőt pedig óvatosan pusztítsuk el.

Pánikra semmi ok, a kullancsállomány jó része nem fertőz, ráadásul a sok honos faj közül, csak a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti a baktériumot - ennek ellenére fő az elővigyázatosság! Eltávolítás után a csípés helyét (és az eszközt is) fertőtlenítsük, és 1-2 hétig figyeljük a bőrünket, hogy kialakul-e valamilyen tünet. Ha igen, forduljunk orvoshoz!

2021. december 1.

Kiemelt ajánlatunk