Mit tehetünk lábszárfekély esetén?

A fekély a szövetek felszínének elhalása, és ezzel szövethiány kialakulása az érintett területen. Nehezen gyógyul, és többször, gyorsan kiújulhat. Az alsó végtagon megjelenő fekélyes megbetegedés a lábszárfekély, amely leggyakrabban a krónikus vénás megbetegedések egyik legsúlyosabb formájaként jelentkezik, de más betegség is állhat a háttérben (pl. érszűkület). Az állapot fertőzésforrást jelent a szervezet számára, rontja az életkilátásokat és az életminőséget. A betegség fájdalmas, a lábszár gyakran gyulladt, ödémás lehet tőle. A betegségre hajlamosító egészségügyi tényezők a cukorbetegség, a dohányzás, az elhízás, a mozgásszegény életmód, de akár a várandósság is. A lábszárfekélyt ma már számos módon kezelhetjük, azonban bármelyiket is alkalmazzuk, csak orvosunk tanácsai szerint és felügyelete mellett tegyük azt. Sajnos a gyógyulás sokszor – főleg cukorbetegség esetén – sokáig elhúzódhat. A kezelés alatt a vénafalak erősítésére, a sebek ápolására, a fájdalom csillapítására és a gyógyulás gyorsításának segítésére kell koncentrálnunk. A lábszárfekély sikeres kezelése gyakran többféle szakember együttműködését igénylő feladat. A kezelés lehet antibiotikumos (ha fertőzés is mutatkozik), de vérrögösödést gátló gyógyszer, helyi sebkezelés és kompressziós kötés is szükséges. (Természetesen, ha nem krónikus vénás betegség áll a háttérben, hanem más probléma, akkor annak kezelése is elengedhetetlen.) A vénafalak erősítésére ugyanakkor kaphatók vény nélküli, diozmin és hiszperin hatóanyagokat tartalmazó gyógyszerek is. Ezek alkalmazása előtt is érdemes kikérnünk orvos tanácsát. A vénás fekélyekre és az ödéma kezelésére harisnyát, kompressziós kötést, lábszárvédőt és pólyát alkalmaznak: a fásli lehet csak nappal vagy tartósan viselt. Idehaza a hosszú megnyúlású pólya az elterjedtebb, ezt a beteg maga is könnyen felhelyezheti reggel, este pedig leveheti. Ugyanakkor a hetente cserélt, tartósan viselt pólyák előnye, hogy jobb hatással vannak a mélyvénákra. A pólya helyesen felhelyezve az az ujjak tövétől, a bokák és sarok fedésével a vénás tágulat végéig ér. Az előrehaladott állapotban lévő lábszárfekély esetén a sebkezelés is fontos eleme a gyógyulás elősegítésének. Ez  szükség esetén - tenyésztés alapján - belsőleg antibiotikumos kezeléssel, külsőleg pedig a seb területének fertőtlenítésével, a pörk, a kenőcs maradék, a lepedék és az elhalt szövetrészek eltávolításával történik. A kötéseket rendszeres cserélni kell, és a hámosodást és gyógyulást segítő speciális kötszereket kell alkalmazni. Ma már könnyen találhatunk ’intelligens’ kötszereket is a gyógyszertárakban, melyek a termelődő váladékot és a szagot is felfogják, illetve különböző bevonatokkal hidratálják a sebet, miközben megkötik a sebváladékot. A megfelelő kötszer kiválasztásához kérjük bőrgyógyász segítségét. A rugalmas pólyát a sebek és a kötszer felett is alkalmazni kell. A láb oxigénellátásán javítva, a gyógyulás felgyorsításához járulhat hozzá a vénás lábtorna és a rendszeres séta. A súlyos, nem gyógyuló sebek esetén lézeres kezelést vagy bőrátültetést is végeznek. A fentiek csak alapvető tudnivalók a lábszárfekélyről. Ha ilyen problémával küzdünk, feltétlenül keressünk fel egy szakembert.