A leggyakoribbak – és ezzel a legismertebbek is – ezek közül a kullancsencephalitis (vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás) és a Lyme-kór, de emellett a nyúlpestis is a lehetséges betegségek között szerepel. Hogyan csökkenthetjük a kullancscsípés kockázatát?
A kullancsok napjainkban nem csak a háborítatlan erdőkben és mezőkön találhatók meg, hanem egyre gyakrabban bukkannak fel városokban is (parkokban, udvarokon, üres, gondozatlan telkeken, ligetekben stb.). A közhiedelemmel ellentétben, a kullancsok nem a fákról jutnak fedetlen testfelületünkre; sokkal inkább kedvelik az aljnövényzetet. Minél sűrűbbek és háborítatlanok a fűvel és bokrokkal benőtt területek, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy számos kullancscsaládnak adnak otthont.
Hogyan alakul ki a fertőzés?
A kullancsok a testfelületre jutva, majd szívó szájszervükkel a felső bőrréteg alá hatolva kezdik szívni a gazdaszervezet vérét. Általánosan elterjedt tévhit, hogy amennyiben 72 órán belül eltávolítjuk a vérszívót, negatív következményekre nem kell számítanunk. A valóságban a kullancs eltávolításának módja az igazán fontos szempont: az élősködő eltávolítását gyógyszertárakban is kapható úgynevezett kullancskanál segítségével végezze úgy, hogy a kullancs testét ne nyomja össze. Nyomás hatására ugyanis összepréselődik a kullancs, és a fertőző anyagok ekkor kerülhetnek szervezetünkbe.
A leggyakoribb fertőzések
Fertőzött kullancsok a legtöbbször agyhártya- vagy agyvelőgyulladást, illetve Lyme-kórt terjeszthetnek. Előbbi lappangási ideje mintegy egy hét; a beteg először enyhébb lázat tapasztal, majd pár nap lázmentesség után magas láz jelentkezik erős hányás és fejfájás mellett. A halállal végződő esetek száma viszonylag alacsony, ugyanakkor rendkívül nagy a bénulás (10-15%) vagy tartós fizikai vagy szellemi károsodás (30-40%) kockázata. A kullancs terjesztette agyvelő- és agyhártyagyulladás ellen védőoltással védekezhetünk. A Lyme-kór lappangási ideje elég szélsőséges skálán mozog: egy naptól akár több mint egy évig is terjedhet. Kezdeti tünetnek a csípés helye körül látható bőrpirosodás számít, amely pár nap alatt az 5 cm-es átmérőt is elérheti, ám olyan esetek is előfordulnak, amelyek során bőrpír nem jelentkezik. Láz csak ritkán tapasztalható, viszont fejfájás és hányinger Lyme-kór esetében is jelentkezhet. Emellett gyulladásos folyamatok indulhatnak be a szervezetben: ritkábban szívizomgyulladás, gyakrabban ízületi gyulladások.
Hogyan védekezhet kullancscsípések ellen?
A kullancs elleni védőoltás – az elnevezéssel ellentétben – nem maga a kullancs vagy kullancscsípés ellen véd, hanem az annak következményeként lehetséges agyvelő- és agyhártyagyulladást akadályozza meg. Nem ad védettséget ugyanakkor a Lyme-kór ellen. A kullancscsípés szempontjából különösen veszélyes időszakokban (áprilisban és májusban, valamint augusztusban és szeptemberben) tanácsos kerülni a magas fűvel benőtt területeket. Ruházatunk legyen zárt, ám szellős. A gyógyszertárakban recept nélkül vásárolhatók olyan (dietil-tuloamid-tartalmú) készítmények, amelyek távol tartják a vérszívókat. Ezek spray és krém formájában is hozzáférhetők, ám arra az esetre is készüljünk fel, ha kullancsot találnák testünkbe fúródva egy-egy kirándulás után: szintén a patikákban kaphatók az úgynevezett kullancskanalak, amelyekkel szakszerűen eltávolíthatók a kullancsok. Csipesszel, krémezéssel ne kísérlezetten!
