A szoptatásról a családi élelmiszerekre való áttérést a 6-18-24 hónapos időszakra alkamazzuk. Fontos tudnunk az alapvető irányelveket, ez ugyanis rendkívül sebezhető időszak a gyermek életében.
A hozzátáplálás legkorábban az 5.hónapba érve kezdődik meg, de normál esetben a 6 hónapos kor végén ajánlatos is elkezdeni. Ahogy nevében is benne van, azt jelenti, hogy az anyatejes vagy tápszeres táplálék mellé hozzá fogunk adni a korának megfelelő babaételeket, püréket, így fedezve a testi és szellemi fejlődéséhez szükséges tápanyagokat.
Hozzátáplálás – Mikor kezdjük?
A hozzátáplálást ma már az anyatejjel táplált csecsemők esetében 6 hónapos kortól ajánlják, míg tápszeres babák esetében már hamarabb szükséges lehet a kiegészítő táplálékok bevezetése. Figyeljünk gyermekünk érdeklődésére és amint azt tapasztaljuk, hogy az étel és az étkezés foglalkoztatni kezdi, fokozatosan szoktassuk hozzá a táplálék új formájához.
Korábban azért nem szabad a hozzátáplálást megkezdeni, mert a bébik emésztőrendszere még nincs felkészülve a más jellegű anyagok emésztéséhez, így emésztési problémák léphetnek fel. A babák folyamatos érésben, tanulásban vannak. Azt is meg kell tanulniuk, hogyan forgassák az ételt a szájukban, vagy hogyan nyeljenek pépes illetve darabos táplálékot, hiszen előtte csak a szopási reflexszel jutottak ételhez. Aztán egyszercsak már azon kapjuk magunkat, hogy a kanalat is megtanulta használni.
Nem szabad tehát elkövetni azt a hibát, hogy túl korán kezdjük meg a hozzátáplálást. Ez nem verseny, hagyni kell a babát a saját ütemében fejlődni! Az már egy jó jel, amikor meg tudja tartani stabilan a saját fejét, vagy érdeklődést mutat az ételek, illatok iránt. A szem-kéz koordináció is jele lehet annak, hogy a kicsi érett a hozzátáplálásra, vagyis amikor már nyúl az ételekért és megfogja vagy a szájához teszi.
Ha tehát rendelkezésre állt elegendő anyatej a gyermekünk fejlődéséhez, akkor nagyjából 6 hónapos kor körül (legkésőbb a 7.-be érve) kell megkezdeni a hozzátáplálást.
Milyen rendszert alakítsunk ki?
A WHO azt ajánlja, hogy a csecsemők az anyatej mellett 6 hónapos korban kezdjék meg a kiegészítő élelmiszereket.
Kezdetben naponta 2-3 alkalommal 6-8 hónapig, napi 3-4 alkalommal, 9-11 hónap és 12-24 hónap között további tápláló ételeket kínálják naponta 1-2 alkalommal, igény szerint. A tápláléknak megfelelőnek kell lennie, ami azt jelenti, hogy a kiegészítő élelmiszereket adott mennyiségben, gyakorisággal, következetességgel és változatosan kell felhasználni a növekvő gyermek táplálkozási szükségleteinek fedezésére a szoptatás fenntartása mellett.
Amíg a baba nem tud biztonsággal és stabilan ülni, addig ne használjunk etetőszéket! De később se hagyjuk egy pillanatra se magára őt az etetés során. Etetőszék helyett kezdetben vegyük kézbe, helyezzük pihenőszékbe, hordozóba vagy a szoptatós párnánkat meghajtva is biztosíthatjuk a megfelelő pozíciót.
Milyen táplálékokkal gazdagítsuk a gyermek étrendjét?
Törekedjünk arra, hogy életkorának megfelelő ütemben, főként helyi, és friss alapanyagokból, adalék és tartósítószer mentesen, édesítés nélkül vezessük be az ételeket. A helyi élelmiszerek fontossága abban rejlik, hogy gyermekünket az élőhelyünkre jellemző ételekhez szoktassuk, mivel emésztését ezeknek az élelmiszereknek a feldolgozására szeretnénk rászoktatni első sorban. Így próbáljuk ne trópusi gyümölcsökkel indítani a hozzátáplálást.
Az interneten fellelhető hozzátáplálási táblázatok segítséget nyújthatnak a kezdő szülők számára, de lényeges szem előtt tartani, hogy ezek általános irányelvek, a gyerekeknek pedig lehetnek egyedi igényeik, eltéréseik. Ezek az útmutatók úgy vannak összeállítva, hogy az illeszkedjen a baba aktuális emésztőrendszeri fejlettségéhez, és a táblázat figyelembe veszi, hogy vannak ételek, melyeket könnyebben, másokat viszont nehezebben emészt a szervezet. Egy jó hozzátáplálási táblázat számol azzal is, hogy bizonyos élelmiszerek, mennyire számítanak allergénnek a baba még fejletlen immunrendszere számára.
A tejtermékek például egy ilyen problémás terület lehet, nem szabad elsietni, hiszen manapság sok baba küzd tejcukor vagy tejfehérje érzékenységgel.
A glutén a másik olyan terület, amivel a szülők gondban vannak. A hivatalos ajánlások szerint ezt a gabonafehérjét a 7.-től a 12.hónapos korig be kell vezetni, de fontos, hogy még mellette történjen anyatejes vagy tápszeres táplálás 1-3 hónapig. A glutén bevezetése történhet úgy, hogy 3 grammnyi (1 csapott mokkáskanál) lisztet keverünk a bébipürébe vagy adhatunk neki gluténtartalmú babakekszet is, arra azonban figyeljünk, hogy cukormentes legyen!
Vannak ételek, amiket 12 hónapos korig semmiképpen sem javasolt a babának adni, mivel vagy hatóanyag tartalmuk olyan, vagy veszélyt jelentenek, esetleg károsak. Ilyen a só, a cukor, a méz, a fekete és zöld tea, a kecsketej, egész olajos magvak, chipsek, csokik, cukorkák. Utóbbiak különösen károsak, még a ki nem bújt fogacskákat is tönkre tehetik, arról nem is beszélve, hogy a finomított cukor alapjaiban veszi el a kicsiktől a természetes ízek élvezetét, az agyuknak pedig nem tesz jót, ahogyan a vércukorszintjüket sem megfelelően befolyásolja.
Hogyan készítsük elő az ételt?
Az élelmiszereket elő kell készíteni és biztonságos módon kell a gyermeknek felkínálni, vagyis intézkedéseket kell tenni a kórokozókkal való szennyeződés kockázatának minimálisra csökkentése érdekében.
Megfelelő módon kell aprítani, pépesíteni és adagolni az ételt, ami azt jelenti, hogy az élelmiszerek megfelelő szerkezetűek a gyermek kora számára, és a pszichoszociális ellátás elveinek megfelelő táplálkozást biztosítsák. A fulladásveszély miatt például a szőlőt, a mini paradicsomot, a magvas és bogyós gyümölcsöket mindig vágjuk kisebbre!
A vízben való főzéshez képest a párolás jobban megőrzi a zöldségek, gyümölcsök vagy akár húsok vitamin- és ásványianyag tartalmát, ezért ezt részesíthetjük előnyben.
Az ételek előkészítése során fontos a megfelelő hőmérséklet is! Sose legyen túl meleg az étel, meg ne égesse a kicsi nyelvét!
Mire figyeljünk az új táplálékok bevezetése során?
Az új ételeket mindig fokozatosan vezessük be az étrendbe! Egyszerre mindig kizárólag egy újdonsággal próbálkozzunk, melyet több alkalommal is kínáljunk fel a csecsemő számára. Egy új ízt akár 8-10 alkalommal is meg kell kóstolnia, hogy biztonsággal kiderüljön, valóban nem kedveli, vagy csak szokatlan a számára. És ezért a javasolt a minimum 3 napos szakasz, amíg ne adjunk más újdonságot neki. A fokozatos bevezetés azért is jó, mert a gyerek ízérzékelése kifinomultabbá válhat és kevésbé lesz válogatós baba. Éhen biztos nem marad, akkor sem ha elsőre nem tetszik neki a kapott étel, hiszen mellette ott az anyatej vagy a tápszer.
Az egy fajta újdonság fontossága, az esetleges allergia, vagy érzékenység fellépése miatt fontos, mivel így nyomon követhetjük, mi váltotta ki a kedvezőtlen reakciót. A gyermek székletét és bőrét figyelve tudjuk a legtöbb információt megszerezni arról, hogy a hozzátáplálás jó irányba halad-e. Az éretlen emésztőrendszer az újfajta fehérjéket és egyéb tápanyagokat sokszor nehézségek árán tudja csak megszokni, így a változó reakciókat fontos pontosan szemmel tartanunk.
A hozzátáplálásnál érdemes étrendi naplót is vezetnünk, ez egyfelől nagy segítség lehet nekünk a megfigyelésben, másrészt, ha a nagymama vagy bébiszitter vigyáz rá, nekik is könnyebb lesz a gyermek etetése és a hibák elkerülése.
A hozzátáplálás utolsó szakasza az lesz, amikor a bébiétel, vagy az általunk főzött és készített püré ki tud váltani egy teljes étkezést, mert a baba már elfogyaszt belőle 100-150 grammot. Ilyenkor már nem kell mellé még anyatej vagy tápszer is, a bébipapi lehet egy tízórai vagy uzsonna étkezés teljes egészében. Végezetül pedig egy jó tanács: az evésnek mindig örömforrásnak kell lennie, nem kell görcsösen erőltetni a hozzátáplálást, az a fontos, hogy a babának jó élménye legyen mindig a táplálás.
