Anorexia, bulímia – Étkezési zavarok

2018. február 6.

Bár a táplálkozás szükséges ahhoz, hogy életben maradjunk, zavarai mégis gyakoriak, hiszen a vékonyabb testalkat utáni vágy nem ismeretlen dolog a mai világban. Ezért pedig sokan képesek szinte bármit megtenni, amivel egy idő után az egészségüket is súlyosan veszélyeztetik.

anorexia, bulimia, étkezési zavarok,

anorexia, bulimia, étkezési zavarok,

A testünk alapvető feladata az, hogy raktározza a tápanyagokat, ám a fejlett országok bőségében emiatt gyakran lép fel túlsúly, miközben sok különböző tényező (a divat vagy éppen az aktuális trendek, szociális hatások stb.) miatt sokan inkább vékony testalkat után vágyakoznak. Persze közben kíváncsiak arra a rengeteg finomságra, ami körülveszi őket, így egy furcsa pszichés helyzet alakul ki, ami táplálkozási zavarokhoz vezet.

Az étkezési zavarok kiváltó oka tehát összetett, vizsgálják sokan biológiai, genetikai, de pszichés szempontokból is. Egyes elméletek például ismert kórkép csoportok altípusának tekintik őket, a kényszerbetegségek, szenvedélybetegségek közé sorolják ezeket a jelenségeket.

Az anorexia és a bulímia napjainkban az a két táplálkozási zavar, ami a leggyakrabban fordul elő. Krónikus lefolyású betegségek, éveken át tarthatnak, a következménye pedig mindkettőnek nagyon súlyos lehet. A spontán gyógyulás ritka, mindkét betegségnél szakértő segítségére van szükség.

Bulímia

A bulímia egy olyan kényszerbetegség, ami falási rohamokkal jár. Ilyenkor a beteg rövid idő alatt rengeteg ételt vesz magához, majd ezt megbánja, és vékonysága érdekében meghánytatja magát, hashajtókat vesz be, esetleg testmozgással kínozza magát. Később újra jön a roham, és a körforgás megy tovább. Ahogy egyre súlyosabb a betegség, úgy csökken az étkezések és a hánytatások közötti idő és a kényszer kezd úrrá lenni a beteg élete felett. Egyik fő oka az önértékelési zavar és a depresszió lehet, bár mint minden étkezési zavarnak, az okai ennek is összetettek.

Bulímiáról akkor beszélünk, amikor a hánytatás és falási rohamok egymásutánja hetente több alkalommal előfordul legalább három hónapon át. A betegség jellemző tünete, hogy sérül a fogzománc, begyullad a nyelőcső nyálkahártyája, megnagyobbodik a fültőmirigy. Emellett esik a vér káliumszintje, ami szívritmuszavart is előidézhet. A diagnózis azonban csak akkor biztos, ha a beteg maga is beismeri, hogy hánytatja magát, miután habzsolt. Kezelni pszichoterápiával lehet, de gyógyszereket is alkalmazhatnak, és a betegek jellemzően jól reagálnak a segítségre.

Anorexia

Az anorexia a legfrissebb kutatások szerint genetikailag megalapozott betegség, aminek hátterében elsősorban pszichológiai tényezők állnak. A fő tünet tulajdonképpen egy elhízástól való félelem, egy súlyfóbia, aminek érdekében kezdetben csak egy tudatos fogyókúráról beszélhetünk. Ez a fogyókúra megy át aztán kóros táplálkozási zavarba és  testképzavar is kialakul. A beteg egyre több ételt utasít el, egyre kevesebbet vesz magához, válogat. A folyamatot nehéz megállítani, mert a segítő szándék sokszor csak feszültséget okoz. A beteg testsúlya  viszonylag gyorsan csökken, akár 40%-os súlyvesztés is előfordul. A test leépül, gyenge lesz és hormonzavar is fellép, miközben sok anorexiásnál depresszió, szorongás is fellép. A testi leépülés végső soron halálos kimenetelű is lehet.

Az anorexia gyógyítása hosszú folyamat és igen nehéz. Hiszen sokszor a test már nagyon leépült, nehéz újra felépíteni, a normális szintre felhozni. Ezért sajnos  nagy súlyvesztés esetén,igen magasa halálozási arány. Kórházi kezelés, intravénás táplálás és pszichoterápia alkalmazása együttesen nyújthat segítséget.