A helyes vérnyomásmérés

2016. november 4.

A vérnyomás az a nyomás, ami az érrendszerben az érpályában áramló vér az érfalra kifejt.

Ahhoz ugyanis, hogy a vér mint folyadék egyáltalán áramolni tudjon, a fizika egyszerű törvénye szerint nyomáskülönbségre van szükség: a magasabb nyomású hely (szív, aorta, nagy artériák) felől az alacsonyabb nyomású területek (kapillárisok, vénák) felé.

A vérnyomásértéket x/y Hgmm dimenzióban szokás megadni, ahol x a szisztolés, y pedig a diasztolés vérnyomásértéket jelenti. Hogy ez mit is takar pontosan? Azt mindenki tudja, hogy a szív pumpál, dobog, amit szakszóval szívciklusnak neveznek. Ennek (persze, csak nagyon leegyszerűsítve a folyamatot) két része van: a kamra összehúzódását, aminek során a benne levő vért kipumpálja a nagyerek felé, nevezzük szisztolénak, a kamra elernyedése pedig, amely alatt a pitvarok felől ismét megtelik vérrel, a diasztolé.

Tekintve, hogy nagyobb ereink meglehetősen rugalmasak, ezt a szívben keletkezett nyomást képesek átvenni, „megtartani”, s így az mérhetővé válik artériáinkon, ergo, nem kell hozzá a szívben matatni, ami azért valahol nagyszerű dolog. Ha a mérés folyamán a diasztolés érték emelkedik meg, az elsősorban a magasvérnyomás-betegséget vetíti előre, míg a szisztolés és diasztolés értékek között növekvő különbség az érfalak rugalmasságának csökkenésére, azaz, leginkább érelmeszesedésre hívhatja fel a figyelmet.

Természetesen a vérnyomásértékek életkorunkkal párhuzamosan változnak: míg egy év körüli csecsemőkben 95/65 Hgmm, 9 éves kor körül pedig 100/65 Hgmm az ideális, felnőtt korban a 120/80 Hgmm körüli értékek a jók. Sem az ettől sokkal alacsonyabb, sem pedig a magasabb paraméterek nem ideálisak hosszú távon.

A vérnyomás mérésére többféle eszköz áll rendelkezésre, melyek azonos elven működnek: az ér összeszorítása, majd lassú megnyílása során detektálható rezgések, hangok jelzik a két értéket. Ezeket a készülékeket patikákban bárki, vény nélkül beszerezheti, kezdve a „hagyományos”, higanyos változattól (amihez általában fonendoszkóp, és némi hallás szükséges) egészen a legmodernebb, digitális csukló- és felkarmandzsettás típusokig. A csuklómandzsettás mérés egyébként sokszor pontatlanabb a felkaros változatnál, elsősorban akkor javasolják, amikor túlsúly miatt egyik elérhető felkarmandzsetta sem megfelelő. Bizonyos betegségekben (cukorbetegség / diabétesz, magasvérnyomás) pedig csak a felkaros forma használata ad megbízható, pontos értéket.

Az egyik leglényegesebb szempont az otthoni méréshez a legmegfelelőbb méret. Ezt egyébként a patikákban minden esetben segítenek kiválasztani. A mérést nyugalmi helyzetben (min. 5 perc pihenés után), ülve, a széken hátradőlve, lábakat nem keresztezve kell végezni, miközben az alkar az asztal lapján fekszik. Célszerű 2 mérést végezni, az eredményeket pedig a vérnyomásnaplóban rögzíteni, esetleg mellé jegyezni az aktuális szituációt, s ezt később orvosnak megmutatni.