Élelmiszer-függőség

Az élelmiszer-függőség esetében egy olyan jelenségről beszélhetünk, amikor valaki nem csak többet eszik az átlagnál, hanem gyakorlatilag válogatás nélkül fogyaszt hatalmas mennyiségben ételeket és italokat. A jelenség rohamszerű és akár órákon át is tarthat, és általában azért hagyják csak abba az evést, mert rosszul lesznek a rengeteg ételtől, megfájdul a hasuk. A bulimiával vagy az anorexiával ellentétben egy-egy ilyen rohamszerű evés után a betegek nagyrészt nem éreznek bűntudatot és nem is tesznek semmit annak érdekében, hogy megszabaduljanak a felesleges kalóriáktól. Ez nem csak abban merül ki, hogy nem hánytatják meg magukat, és a rohamok után nem hagynak ki étkezéseket, hanem azt is, hogy a sportolásra is csak nehezen veszik rá magukat. Éppen ezért a legtöbb élelmiszer-függő erősen túlsúlyos, bár ez nem tényszerű velejárója a betegségnek. Az élelmiszer-függőség kialakulásában egyszerre játszik szerepet több tényező is, mint a szociális háttér, a biológiai tulajdonságok, illetve különféle pszichés okok. Alapot adhat neki, ha valaki negatívan értékeli a testét, önbizalomhiánya van, esetleg depressziós vagy félelmei vannak. Az evési rohamok kompenzációt, jutalmazást jelentenek, megnyugvást adnak, ahogyan azt más függőségeknél is láthatjuk.

Élelmiszer-függőség tünetei

Fontos tudni, hogy a betegség esetében az étel íze, milyensége szinte egyáltalán nem fontos. Sokszor még csak nem is éhesek akkor, amikor rohamszerű evéskényszer tör rájuk. Itt a beteg számára az evés állandó folytatása a lényeg, amit valóban csak akkor képes abbahagyni, ha a rosszullét és a teltségérzet erősebb ennél a késztetésnél. A szakemberek szerint az étel iránti sóvárgáson túl akkor beszélhetünk élelmiszer-függőségről, amikor a habzsolási rohamok legalább hetente kétszer előfordulnak, egy minimum fél éves időszakban. Nehéz egyébként fényt deríteni a problémára, mert az élelmiszerfüggők titokban falják be hatalmas adagjaikat és ilyenkor leginkább csak maguknak tesznek szemrehányást a dolog miatt. Ami egyébként hosszú távon depresszióhoz, szorongáshoz is vezethet náluk – ha nem éppen ezek a jelenségek váltották ki korábban a függőséget.

Kezelése

Az élelmiszer-függőség esetében az első lépés, hogy fényt derítsünk a problémára, kikérdezzük a beteget étezési szokásairól, és a páciens is felismerje a problémát. Sok esetben megoldás a pszichoterápia, aminek során felderítik azt, mi okozza tulajdonképpen a függőséget, milyen okok állnak a hátterében és megpróbálnak negatív érzetet társítani az evési rohamokhoz. Szintén fontos lépés emellett az is, hogy a betegek normális, rendszeres étkezésre álljanak át, ami segít megoldani súlyproblémáikat is. A gyógyulási folyamat során a rohamok akár több hét után is előjöhetnek újra, szakemberek, barátok és a család segítségére ezért mindenképpen szükség van arra, hogy a függőség teljesen elmúlhasson.