Mikor szedjünk probiotikumot?
Nemcsak testünk külső felszínén, például a bőrünkön élnek velünk egysejtűek százai, hanem a testünkön belül is megtalálhatóak a mikroorganizmusok: baktériumok, gombák, vírusok. Ezek egy része betegséget okozhat, ha elszaporodik, mások viszont védelmet nyújtanak káros társaikkal szemben. Ilyenek a bélrendszerünk lakói is, a probiotikumok, melyek az immunrendszer részeiként fontos feladatokat látnak el. A probiotikumok prebiotikumokkal táplálkoznak, vagyis rostszerű anyagokkal.
A probiotikumok a tanulmányok és kutatások szerint:
● hozzájárulnak a normál vérnyomáshoz,
● meglétük javítva a hüvely mikroflóráját,
● befolyásolják a csontok állagát, sűrűségét
● megelőzik és gyógyítják a gyulladásos betegségeket.
Ha valamilyen fertőzés lép fel, pláne ha arra antibiotikumot kell szednünk, akkor nemcsak a káros egysejtűek, hanem a probiotikumok is kihalhatnak. Ilyenkor az emésztés is felborul, lassabb a gyógyulás, hasmenés lép fel, levertek leszünk.
Hogyan pótoljuk a probiotikus flórát?
A hasznos baktériumokat pótolhatjuk természetes úton, táplálékok formájában, vagy bevihetjük őket étrend-kiegészítő tabletták és folyadékokként is. Az élőflórás tejtermékek, kefírek, joghurtok mind hasznosak ilyenkor, bifido-baktériumokat és laktobacilusokat tartalmaznak. Arra figyeljünk, hogy minél alacsonyabb cukortartalmút válasszunk! Probiotikum forrás a savanyú káposzta is, és érdemes banánt is fogyasztani, ami K-vitaminban gazdag, így segíti a flóra megerősödését.
Ha gyógyszert, antibiotikumot kell szednünk, akkor a gyógyszeres kezelés alatt, és utána 5-7 napig kiemelten fontos valamilyen probiotikum készítmény szedése is. Ezen kívül oltások mellé is javasolják a szedésüket.
Terápiás céllal akkor szedjünk probiotikumot, ha már fennáll valamilyen betegség, pl. bélproblémákra, légúti allergia, vírusos vagy gombás fertőzés. Javasolt egészséges emberként is évente 1-2 alkalommal tartani egy preventív probiotikum kúrát.
