A visszérbetegség kialakulása

Az oxigéndús vért a szívtől a szövetek felé a verőerek, vagy artériák szállítják, majd az oxigén és a tápanyagok felvétele után a vénák, más néven visszerek szállítják vissza a vért a szív felé.  

A visszerekkel kapcsolatos betegségek leggyakrabban az alsó végtagokon alakulnak ki, mivel azok mind a tartós ülés, mind a hosszantartó állás során nagy terhelésnek vannak kitéve. A vénák kitágulásának oka lehet a vénabillentyűk elégtelen záródása, ennek következtében ugyanis az erekben megnő a nyomás, azok kitágulnak, eltorzulnak, faluk merevvé válik. A megnövekedett nyomás következtében ráadásul előfordulhat az is, hogy a kiserekben a fehérvérsejtekből dugók alakulnak ki, melyek aztán károsítják az érfalat, ami így még több folyadékot, salakanyagot enged a szövetekbe. 

Elsődleges visszérbetegségről beszélünk akkor, ha az elégtelen működés, a gyenge kötőszövetek hátterében öröklött hajlam áll. A másodlagos visszérbetegség esetében az elzáródás oka valamilyen külső hatás, például műtét, baleset, hosszantartó fekvés, gyógyszerek – például fogamzásgátlók – vagy daganatos illetve autoimmun betegségek. 

Visszérbetegség kialakulásához vezethet a mozgásszegény életmód, monoton ülő- vagy állómunka is. Vannak továbbá olyan veszélyforrások, amelyek tovább növelik a betegség kialakulásának esélyét, így például a túlsúly, dohányzás, nőknél pedig az olyan hormonális változások, mint a terhesség vagy menopauza. 

A betegség tünetei

A visszérbetegség kezdeti állapotában látható tünetek még nem jelentkeznek, de tapasztalhatunk nehézláb-érzést, a végtag feszülését, zsibbadását, viszketését, éjszakai lábikragörcsöt, de akár tompa fájdalom is jelentkezhet. Idővel aztán megjelennek a seprűvénák, elsőként általában a bokák és a belső talpél érzékeny bőrén, majd a folyamat előrehaladtával már nagyobb, kitágult vénákat is észrevehetünk.  

A visszérbetegség következő fázisában a korábbi tünetek mellett a folyadék szövetekben való felhalmozódása miatt a láb bedagad, ödémásodik. Ezt követhetik a jellegzetes bőrtünetek: a barnás elszíneződés, a bőrfelszín keményebbé, tömötté válása, ekcémás kiütések megjelenése. A rossz keringésű bőr begyulladhat, pirossá, melegebb tapintásúvá válhat, foltokban megjelenhetnek jellegzetes elefántcsontszínű hegek. A végső stádiumot nem gyógyuló lábszárfekélyek kialakulása jelzi, melyeket az oxigénhiányos állapot miatt a bőr elhalása idéz elő. 

Nem minden páciens tapasztalja az összes tünetet, mindenesetre bármely, fent ismertetett probléma megjelenése a visszérbetegségre utalhat. Érdemes már a betegség első tüneteinél elkezdeni a kezelést, hiszen ha elhanyagoljuk, később nemcsak csúnyább lesz, de kezelése is hosszadalmasabbá, bonyolultabbá válik. 

Milyen készítményt javaslunk visszér ellen?

Időben felismerve a betegség vény nélkül kapható visszér gyógyszerekre is nagyon jól reagálhat. A visszér kenőcs, visszérkrém hatásos lehet külsőleg, mert helyben hat, csökkenti a láb elnehezedését és duzzadtságát. Ezek a készítmények sokféle hatóanyagot tartalmazhatnak, de gyulladás esetén leginkább a vadgesztenye tartalmú visszér elleni krém használata javasolt. A krémek kiegészítéseként alkalmazhatóak visszér tabletták is, melyek erősítik a vénák falát és javítják a vénás keringést. 

Tekintse meg kínálatunkat, ahol a legjobb visszér elleni krémek és gyógyszerek között válogathat!