A cink jótékony hatásai
Erős immunrendszerre vágyik? Vagy gyermeket tervez? A cink hatásai szerteágazóak – ismerje meg, miért érdemes rendszeresen szedni ezt az ásványi anyagot!
A számos, gyakran említett vitamin mellett az ásványi anyagok beviteléről könnyen megfeledkezhetünk – pedig legalább annyira elengedhetetlenek a szervezetünk számára. A cinket például nem tudja előállítani a testünk, pedig számos élettani folyamatban bír fontos szereppel, így nemcsak a várandósság alatt szükséges a pótlása, vagy akkor, amikor betegségeket próbálunk elkerülni.
Cikkünkben bemutatjuk, hogy mire jó a cink, miért nélkülözhetetlen az egészségünk helyreállításához vagy megőrzéséhez, milyen mennyiségű cinket ajánlott bevinnünk naponta, illetve milyen táplálékforrásokból vagy étrendkiegészítők útján tudjuk hosszú távon fedezni a napi cinkbevitelt.
Milyen anyag a cink?
Ásványi elem, amiből viszonylag kevésre van szükségünk, de az létfontosságú. A sejtjeink egyik alkotóeleme, de mivel a szervezetünk nem tudja előállítani, nekünk kell gondoskodnunk a beviteléről. Széles körben megtalálható állati és növényi eredetű táplálékokban is – a későbbiekben kifejtjük, hogy mik számítanak a legjobb cinkforrásnak.
A cink kulcsszerepet játszik közel 100 enzim működésében, de a fehérjék és a DNS molekulák aktivitásához is nélkülözhetetlen. Elsősorban az izmok és a csontok tárolják, de a bőrben is megtalálható. Cink szükséges többek között az anyagcsere folyamatokhoz, a véralvadáshoz és a sebek gyógyulásához, az immunrendszer és a pajzsmirigy működéséhez, az ízleléshez és a szagláshoz.
A cink hatása a szervezetre gyakran várandósság során, illetve gyermek- vagy serdülőkorban kerül előtérbe, hiszen nélkülözhetetlen a növekedéshez és a normális fejlődéshez.
A cink jótékony hatásai
Vegyük sorra, hogy a cink mire jó, milyen pozitív hatásai vannak az emberi szervezetben, és milyen folyamatokban vesz részt!
Megerősíti az immunrendszert
Szükséges az immunsejtek működéséhez, így alapvetően csökkentheti a fertőzések kockázatát vagy éppen a megfázás időtartamát. Ha az első tünetek jelentkezése után 24 órán belül cinktartalmú készítményt fogyasztunk, jó eséllyel már tapasztalhatjuk is ezt az előnyt.
Mivel az immunsejtek közötti kommunikációhoz kell, így a cink hiánya csökkent immunválaszhoz vezethet, ami fokozott megbetegedéshajlamban nyilvánulhat meg. Valamilyen okból átmenetileg vagy tartósan legyengült immunrendszer esetén érdemes különös hangsúlyt fektetni a megfelelő cinkbevitelre.
Gyorsítja a sebgyógyulást
Szükséges a sejtképződéshez, így a sebgyógyulás elképzelhetetlen nélküle. A kórházakban is használják égési sebek, bizonyos fajta fekélyek és másfajta bőrsérülések kezelésére. Egyaránt szerepet játszik a kollagénszintézisben, az immunrendszer működésében és a gyulladásos válaszban, így legalább hármas hatással bír az enyhébb és a súlyosabb sebek gyógyulásában.
Érdekesség, hogy a bőrünk tárolja a testünkben jelenlévő cink mennyiségének nagyjából 5%-át. Míg a cinkhiány kifejezetten lassítja a sebgyógyulást, a megfelelő cinkpótlás felgyorsítja azt – akár olyan akadályozó tényezők mellett is, mint például a cukorbetegség.
Csökkenti az oxidatív stresszt
A cink antioxidáns hatású, vagyis hozzájárul a sejteket érő – és azokat „öregítő” – oxidatív stressz csökkentéséhez. Mondhatjuk tehát, hogy kívül-belül lassítja a sejtek öregedését, éppen ezért kozmetikumok hatóanyagaként is igen népszerű.
Gyulladáscsökkentő
A szervezetben jelenlévő gyulladás esetén is fontos az optimális cinkbevitel, hiszen segít csökkenteni bizonyos gyulladásos állapottal járó fehérjék szintjét. A krónikus gyulladás rengeteg krónikus betegség kockázati tényezője – vagy éppen következménye –, és sajnos hozzájárulhat a szívbetegség, egyes rákfajták vagy a demencia kialakulásához is.
Kell a pajzsmirigyműködéshez
A pajzsmirigyproblémák igen gyakorinak számítanak napjainkban. Ennek egyik oka, hogy cinkhiány esetén gond lehet a pajzsmirigy hormonok megfelelő mennyiségű szintézisével. Mivel a pajzsmirigy az anyagcserefolyamataink egyik „irányítója”, alul- vagy túlműködése a testsúlyra is kiható kellemetlen tünetekkel járhat.
Szebbé teheti a bőrt
A cink – a már említett gyulladáscsökkentő hatásának köszönhetően – gyógyír lehet akné esetén. Külsőleg és belsőleg egyaránt alkalmazható, súlyos esetben természetesen bőrgyógyász javaslata szerint.
Lelassíthatja egyes időskori megbetegedések megjelenését
Az egészséges időskor egyik kulcsa a szervezet megfelelő cinkellátottsága, mert a sejtek védelmében játszott szerepe révén csökkenti az idő múlásával kialakuló betegségek kockázatát, többek között a látásromlással járó makuladegenerációét vagy a szépkorúakra különösen veszélyes gyulladásos szövődmények megjelenését.
Hiányát azonnal megérezhetjük
Ha a bevitt cink mennyisége nem megfelelő – vagy nem tud felszívódni –, akkor a cinkhiány miatt étvágytalanság, a szaglás és ízlelés gyengülése, rossz hangulat, gyakori megbetegedések, lassú sebgyógyulás, hasmenés, bőrelváltozások vagy éppen hajhullás. A gyermekek látszólag ismeretlen eredetű hasmenésének hátterében számos esetben cinkhiány áll.
A fentiek ismeretében felmerül a kérdés, hogy napi szinten mennyi cinkre van szüksége a női és a férfi szervezetnek általában, valamint milyen esetekben számolhatunk megnövekedett cinkigénnyel.
A felnőtt szervezet 2-3 gramm, vagyis 2-3 ezer mg cinket tárol egyszerre. A cink ajánlott napi bevitele ennek természetesen csak töredéke: nők esetében napi 7-8 mg minimum és legalább 10-11 mg férfiaknak. Terhesség és szoptatás alatt több, lehetőleg legalább 12 mg cink bevitele javasolt. Ugyancsak ajánlott fokozottan figyelni a cinkbevitelre fejlődő szervezetnél – a kornak megfelelő mennyiségben –, gyermektervezésnél, időskorban, valamint immunerősítésnél.
Fontos tudni, hogy emésztési problémák esetén nehezebb lehet a felszívódása; ilyenkor a mennyiség kapcsán orvosi tájékoztatás szükséges, a konkrét diagnózisra és az aktuális állapotra szabva.
Milyen formában fogyaszthatunk cinket?
Noha a cinkbevitel alapvetően kiegyensúlyozott táplálkozással is fedezhető, az élelmiszerek mellett olykor étrend-kiegészítők alkalmazása is indokolt lehet.
A cinkben gazdag ételek és italok közé tartoznak a kagylók, a rákfélék, a marhahús, a csirkehús, a tej, a tojás és a sajt. Bár nagyobb mennyiségben fordul elő állati eredetű élelmiszerekben, a növény közül jelentős cinkforrások a teljes kiőrlésű gabonák, a hüvelyesek és a magvak.
Megnövekedett cinkigény, illetve vegetáriánus vagy vegán életmód esetén cinktartalmú étrend-kiegészítők szedésére lehet szükség az ásványi anyag megfelelő pótlásához. A multivitaminok, a vegán és vegetáriánus vitaminok gyakran tartalmazzák, mint ahogyan a C-vitamin és cinktartalmú immunerősítők vagy a gyermektervezéskor ajánlott készítmények is, ugyanakkor önállóan is szedhető.
A komplex étrendkiegészítők gyártásánál gyakran figyelembe veszik, hogy a cink felszívódását segítik a hisztidin, a metionin és egyéb kis molekulatömegű ionizált vegyületek és a szerves savak.
Összegzés
A cink a szervezetünk számára létfontosságú ásványi anyag. Sejtjeink egyik alkotóeleme, de a szervezetünk nem tudja előállítani, így nekünk kell gondoskodnunk a beviteléről. Kulcsszerepet játszik közel 100 enzim működésében, de a fehérjék és a DNS molekulák aktivitásához is nélkülözhetetlen.
A cink jótékony hatásai közé tartozik, hogy erősíti az immunrendszert, csökkentheti a megfázás időtartamát, gyorsítja a sebgyógyulást, csökkenti az oxidatív stresszt, gyulladáscsökkentő hatása révén védhet bizonyos krónikus betegségektől, elősegíti az optimális pajzsmirigyműködést, szebbé teheti a bőrt akár akné vagy más bőrbetegségek esetén is, valamint lelassíthatja egyes időskori megbetegedések megjelenését.
A cinkhiány tünetei lehetnek az étvágytalanság, a szaglás és ízlelés gyengülése, a rossz hangulat, a gyakori megbetegedések, a lassú sebgyógyulás, a hasmenés, a bőrproblémák vagy éppen a hajhullás.
Felnőtt nőknek naponta legalább 7-8 mg cinkre van szükségük, a férfiaknak pedig 10-11 mg-ra. Terhesség és szoptatás alatt lehetőleg legalább 12 mg cink bevitele javasolt élelmiszerek és étrend-kiegészítők útján.
