Mennyire veszélyes a mellhártyagyulladás?
A mellhártyagyulladás veszélyes, mert a kettős falú lemez szoros kapcsolatban áll a tüdővel is. Cikkünkből megtudhat mindent a betegségről!
A világ 10 vezető haláloka közül 4 valamilyen légzőszervi megbetegedés, és a WHO véleménye szerint ebben az elkövetkezendő években sem lesz változás. A vezető halálokok közé tartozik a tüdőrák, a COPD, a Covid okozta szövődmények és a mellhártyagyulladás is. A mellhártyának lehet önálló, csak a két lemezt érintő betegsége, vagy más szervek betegségeinek következményeként is mutathat gyulladásos tüneteket.
Cikkünkben közelebbről bemutatjuk ezt a betegséget. Kitérünk a mellhártya és a tüdő kapcsolatára, a mellhártyagyulladás fajtáira és tüneteire, a betegség diagnosztizálására, a kezelés módjaira és a megelőzésre is, hiszen a tüdő védelme rendkívül fontos, sőt mi több, elengedhetetlen.
A mellhártya és a tüdő kapcsolata
A mellüregben több szerv is megtalálható: lég- és nyelőcső, tüdő, szív. A mellhártya béleli ki a mellkast, illetve osztja azt két külön részre. A mellhártya – latinul pleura parietalis –, két savóshártyából áll, melyek közül az egyik a tüdőt borítja, a másik a mellkast. Köztük található a vékony mellhártyaüreg, amely síkosító folyadékot tartalmaz. Ez segíti a tüdőt abban, hogy levegővételnél surlódásmentesen tudjon mozogni a mellhártya falain. Tehát a mellhártya egy, a tüdőt borító szövet, ami lehetővé teszi a légzést.
A tüdő a mellüregben helyezkedik el, két félből áll. A jobb tüdő három lebenyből áll, míg a bal mindössze kettőből. A jobb és bal tüdőt a gátorüreg választja el egymástól, ami tartalmazza a szívet, a nyelő- és légcsövet, továbbá idegeket, nagy ereket és nyirokcsomókat. A mellhártya mechanikai és immunológiai védelmet biztosít a tüdőnek, továbbá azért felel, hogy a tüdő megfelelőképpen tudjon mozogni a levegővétel során. Ez a mozgás a mellkasfal tágulását és összehúzódását takarja, amely következtében negatív nyomás keletkezik. A mellhártya (pleura) két savóshártyából, a fali- és a zsigeri mellhártyából áll.
Mi történik, amikor a mellhártya begyullad?
Mellhártyagyulladás okait vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbb esetben valamilyen bakteriális fertőzés, míg ritkán vírus áll a betegség hátterében. Gyakran ezek a kórokozók váltják ki a tüdőgyulladást, ami sok esetben átterjed a mellhártyára. Ha utóbbi begyullad, akkor az érintettek légzésnél fájdalmat éreznek. A nehézlégzésen és fájdalmon kívül magas láz, étvágytalanság és gyengeség is felléphet.
A mellhártyagyulladáson kívül más betegségek is megtámadhatják azt. Például légmell, ami a tüdő sérülése esetén keletkezik, ritka esetekben pedig daganatok is kifejlődhetnek.
A mellhártyagyulladás fajtái és tünetei
Száraz mellhártyagyulladás
Ennél a típusú mellhártyagyulladásnál a hártya egyenetlenné válik, amitől a két mellhártyalemez surlódik. Ennek következtében rendkívül erős és szúró mellkasi fájdalom jelentkezik minden levegővétel során. Minél mélyebb a levegővétel, annál intenzívebb a fájdalom is. A betegek épp emiatt csak felületesen vesznek levegőt, illetve olyan testtartást vesznek fel, ami a gyulladt részről leveszi a terhet. Ez a betegség fájdalmas köhögéssel is járhat. A fájdalom zömében egyoldali, és a gyulladás mértékétől és elhelyezkedésétől függően akár a vállba is kisugározhat. Egy másik tünete a recsegő vagy dörzsölő légzési hang, ami a mellhártya gyulladt részeinek egymáshoz dörzsölődéséből adódik. Amennyiben a mellhártya gyulladása átterjed a rekeszizomra is, akkor még csuklás is kialakulhat.
A nem megfelelő kezelés, illetve a nem tökéletes gyógyulás következtében megvastagodhat a mellhártya, ha ez nagy kiterjedésű, akkor a tüdő már nem tud teljesen kitágulni, így előfordulhat, hogy az érintett nem jut elegendő oxigénhez. Ha ezek az összenövések jelentősen lecsökkentik a légzési funkciókat, akkor azokat műtétileg kell eltávolítani.
Nedves mellhártyagyulladás
Ennél a típusú mellhártyagyulladásnál több folyadék van a mellhártyaüregben, mint normálisan. Ennek alapvetően több kiváltó oka is lehet: ha a mellhártyagyulladás következtében alakult ki, akkor beszélünk erről a betegségről. Ebben az esetben nem lép fel sem fájdalom, sem dörzsölő légzési hang, ugyanis a folyadéktöbbletnek következtében nincs surlódás levegővétel során.
Másfajta panaszok azonban jelentkezhetnek a köhögés mellett: például nehézlégzés vagy légszomj. Ez abban az esetben fordulhat elő, ha annyira súlyos a folyadéktöbblet, hogy az összenyomja az egyik tüdőfelet. Ha azonban nem növekszik jelentősen a mellhártyaüregben található folyadék mennyisége, akkor a beteg normálisan tud lélegezni.
Amennyiben nem kezelik megfelelően a mellhártyagyulladást, akkor itt is maradandó problémákhoz – például alacsony légzési térfogathoz – vezethet. Ha helyesen és időben történik a kezelés, akkor a legtöbb esetben nem lépnek fel szövődmények. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az alapbetegség gyógyítására is hangsúlyt fektessen a kezelőorvos.
Átmenet a száraz és nedves mellhártyagyulladás között
Sok esetben nedves mellhártyagyulladás alakul ki a szárazból, ami azt jelenti, hogy a gyulladás következtében a kapilláris erekből folyadék szivárog ki, ami a mellhártyaüregben gyülemlik fel. Ha ez a folyadék gennyes, akkor a szakemberek gennyes mellhártyagyulladásról beszélnek.
A mellhártyagyulladás diagnosztizálása és a kezelés módjai
A mellhártyagyulladás diagnózisa
Az orvos ebben az esetben is egy anamnézissel kezdi a vizsgálatokat, így kiderül, hogy milyen panaszokkal küzd az érintett, milyen betegségei vannak, illetve voltak a közelmúltban. Ezt a fizikális vizsgálatok követik. Egyes esetekben már a beteg testtartása is sokat elárul – például az esetleges légzési problémákról –, illetve az is láthatóvá válik, hogy melyik oldalon található a mellhártyagyulladás. Pontosabb információkat nyújt a mellkas meghallgatása és kopogtatása. A fonendoszkóppal hallhatóvá válik a dörzsölő légzési hang, azonban ha egy nedves mellhártyagyulladás áll a tünetek hátterében, akkor ezek a hangok sokkal halkabbak vagy egyáltalán nem hallhatók.
A képalkotó vizsgálatok is rendkívül fontosak. A mellkasi röntgen nagy jelentőséggel bír. Míg száraz mellhártyagyulladás esetén nem láthatók jelentős elváltozások, addig a nedves mellhártyagyulladás során keletkező folyadékfelgyülemlés nagyon jól kivehető. Amennyiben utóbbi nagyon csekély vagy nehezen látható, akkor egy ultrahang- vagy CT-vizsgálat adhat válaszokat a tünetekre.
A vérvétel szintén elengedhetetlen, hiszen ezáltal kimutatható a gyulladás jelenléte, illetve annak súlyossága is. Amennyiben úgy véli az orvos, hogy egy autoimmun betegség áll a mellhártyagyulladás hátterében, akkor szintén egy vérvétellel lehet erre fényt deríteni. Ilyen esetben olyan antitesteket keresnek a vérben, melyek tévesen megtámadják a szöveteket.
A felgyülemlett folyadék megvizsgálása is szükségessé válhat. Ehhez egy tűt szúrnak be a bordák között a mellhártyaüregig, majd mintát vesznek a folyadékból, amit laborban vizsgálnak meg. Utóbbi során kórokozók és tumorsejtek után kutatnak.
Akár a mellkas tükrözése is szükségessé válhat. Ekkor egy endoszkópos eljárással vizsgálják meg az üreget, és akár szövetmintát is tudnak venni.
A mellhártyagyulladás kezelése
A mellhártyagyulladás kezelése magába foglalja az alapbetegség kezelését is. Ha baktériumok okozták, akkor antibiotikumok szedése szükséges, a mellhártyagyulladás tüneteit pedig célzott gyógyszerekkel, például fájdalom- és lázcsillapítókkal kell enyhíteni. Amennyiben azonban egy vírus vezetett a mellhártyagyulladáshoz, akkor mindössze a betegek panaszainak enyhítése lehetséges.
Nedves mellhártyagyulladásnál szükségessé válhat a felgyülemlett folyadék eltávolítása, azaz egy mellkas-csapolást kell elvégezni, ha nagyon sok a folyadék. Ebben az esetben egy vékony csövet vezetnek be a mellkason, aminek segítségével le lehet szívni a folyadékot, illetve amennyiben szükséges, akkor a mellhártyaüreget át lehet mosni sóoldattal vagy antibiotikumokkal. Ezáltal jelentősen csökkennek a betegek légzési nehézségei.
Megelőzés
Sajnos a mellhártyagyulladás megelőzésére korlátozott lehetőségek állnak a rendelkezésünkre, hiszen általában valamilyen alapbetegség okozza. Épp ezért a légzőszervi megbetegedések megelőzésével tudjuk leginkább megakadályozni annak kialakulását. Ez azt jelenti, hogy figyeljünk az immunrendszer erősítésére, rendszeresen sportoljunk és kiegyensúlyozottan étkezzünk, kerüljük a szoros kontaktust más légúti betegekkel!
Mindig fontos a tüdő védelme
Ahogy már fentebb is írtuk, rendkívül fontos, hogy megelőzzük a légzőszervi megbetegedések kialakulását, ami azt jelenti, hogy fokozottan kell figyelnünk a tüdő védelmére. Első sorban ez azt jelenti, hogy hagyjuk el a tüdőt érintő káros szenvedélyeket. A légzőszervek nedvesen tartása szintén fontos! Ehhez rendszeresen inhaláljunk sóoldattal, főleg a fűtési szezonban. Emellett igyekezzünk elkerülni a meghűlést, ápoljuk a felső légutakat, főleg azok, akik krónikus hörghuruttól szenvednek.
A sportolás és mozgás is nagy jelentőséggel bír: menjünk el rendszeresen sétálni, futni vagy biciklizni. Ezek az állóképességet javító mozgásformák pozitív hatással vannak a tüdőre, edzik és immunizálják azt. Természetesen az immunrendszer erősítéséről sem feledkezhetünk meg, erre minden évszakban figyeljünk. Ebben sokat segít a kiegyensúlyozott étkezés, hiszen annak köszönhetően minden fontos tápanyagot és vitamint be tudunk juttatni a szervezetünkbe. A különféle gyógyhatású készítmények, gyógyteák alkalmazása is jó ötlet.
Összegzés
Összességében elmondható, hogy a mellhártyagyulladás elkerüléséhez meg kell előznünk a különböző légzőszervi megbetegedések kialakulását, hiszen a mellhártyagyulladást a legtöbb esetben más betegségek okozzák. A tüdő és immunrendszer erősítésével sokat tehetünk azért, hogy elkerüljenek minket az ilyen típusú betegségek. Ebből a célból ajánlott különféle gyógykészítmények, teák és immunerősítők alkalmazása. Amennyiben mégsem tudjuk megelőzni, akkor figyeljünk a panaszainkra, és mielőbb keressünk fel egy orvost, aki a vizsgálati eredmények alapján meg tudja kezdeni a szükséges kezelést.
