Stroke - A legfontosabb tudnivalók

A stroke tulajdonképpen egy vészhelyzet, azonnali kezelése pedig egyes esetekben életet menthet, más esetekben pedig a károsodás mértékét csökkentheti. Amikor stroke alakul ki, akkor egy agyi terület vérellátása olyan mértékben romlik, hogy az ott található sejtek egy része ettől elpusztul. Tévedés, hogy a stroke csak az agyvérzést jelenti, hiszen ez a vérellátási probléma más jelenségektől is kialakulhat, ennek megfelelően pedig a stroke-nak több fajtája is létezik. A stroke esetében rendkívül fontos a mielőbbi felismerés, és a kezelés megkezdése, hiszen ezzel csökkenthető a károsodás mértéke és az ennek következtében kialakuló életminőség-romlés szintje. A kezelés a későbbiekben már nem a romlást akadályozza, hanem az abból történő felépülést segíti elő, és a vele járó tüneteket ellensúlyozza. A jelenséget sok esetben okozza magas vérnyomás, cukorbetegség, magas koleszterinszint, erős dohányzás és sok különféle hatás. Jelenleg a harmadik leggyakoribb halálok, ennél csak a daganatos, valamint a szív-és érrendszeri betegségek okoznak több halálesetet ( tágabb értelemben , a stroke is az érrendszeri betegségek közé tartozik ). Viszont az is igaz, hogy már lényegesen kevesebben halnak meg stroke következtében mind mondjuk 30-40 éve. Ez köszönhető annak, hogy könnyebben ismerjük fel és hatékonyabban is kezeljük az olyan rizikófaktorokat, mint például a magas vérnyomás.

A stroke különböző fajtái

A stroke-nak két nagyobb csoportját különíthetjük el a fő okok alapján. Így létezik vértelen stroke és vérzéses stroke (azaz agyvérzés). A vértelen stroke a gyakoribb, nagyjából a stroke-ok 80 százaléka ebbe a csoportba tartozik. Ebbe a csoportba tartozik az is , ha egy vérrög zárja el az agy egyik erét, ami miatt csökken, vagy megszűnik a vérellátás, és így az idegsejtek pusztulni kezdenek. A vérrög kialakulhat helyben, de az agyi erekbe kerülhet a test más részeiből is a véráramon keresztül. De ide tartozik az is, ha a nagyon magas vérnyomás okoz vérellátási zavart. Agyvérzés akkor alakul ki, ha az agy egyik ere megreped és vérezni kezd. A kiáramló vér nyomja az agyat és az agyi terület vérellátása is csökken. Az agyvérzésnek két nagy csoportja van, egyik az agyállomány vérzése, a másik pedig az agyburkokat érintő vérzés.

Tünetek

Jellemző tünet a test egyik oldali végtagjainak gyengesége vagy bénulása, a test egyoldali zsibbadása és a kar, az arc és a láb egyoldali érzéketlensége. Emellett megfigyelhető a hirtelen beszédértési és hangképzési, szótalálási zavar, a hirtelen fellépő kettős látás és homályos látás, szédülés, egyensúlyvesztés és más mozgásszervi zavarok. Ugyanakkor intő jel lehet még a szintén hirtelen és erős, szúró fejfájás, amihez társulhat arc- és nyaki fájdalom, hányás és tudatzavar is. A térbeli tájékozódás zavara, az általános zavartság és memóriazavar, valamint az érzékelés zavara is utalhat stroke-ra. Fontos, hogy a tüneteket mielőbb felismerjük, hogy a beteget kezelni lehessen. Emiatt olyan apró teszteket is meg lehet próbálni, mint az, hogy a stroke-gyanús személyt mosolygásra, nyelvnyújtásra kérjük, felemeltetjük vele a karjait. Ezek kétoldali aránytalanságából lehet már gyanakodni stroke-ra. Ne felejtsük el azt se, hogy a legfontosabb a megelőzés! Fontos a vérnyomás normál szinten tartása, a magas koleszterin és vércukorszint rendezése valamint az életmódbeli tényezők (mozgás, dohányzás elhagyása, stb.) felügyelete.