A tüdőgyulladás szövődményei

A tüdőgyulladás tünetei

Annak érdekében, hogy minél hamarabb kilábaljunk a tüdőgyulladásból, nagyon fontos, hogy azt minél korábban felismerjük. Ehhez pedig ismernünk kell ennek a betegségnek a leggyakoribb tüneteit, melyek az alábbiak:

• rossz közérzet
• gyengeség
• láz
• száraz vagy hurutos köhögés
• hidegrázás
• légszomj
• az arc kipirosulása

Tüdőgyulladás esetén zavar lép fel a tüdő gázcseréjében, ami oxigénhiányhoz és a széndioxid tartalom megemelkedéséhez vezet, ennek következtében pedig megemelkedik a széndioxid tartalom. Annak érdekében, hogy ez ismét egyensúlyba kerüljön, a tüdőgyulladásban szenvedő emberek nagyon szaporán kezdik venni a levegőt. Ennek következtében minden levegővétel során kitágulnak az orrlyukak, így erre a jelenségre fokozottan kell figyelni, ugyanis gyakran légszomjra és tüdőgyulladásra utalnak. Amennyiben így sem sikerül kiegyenlíteni az oxigénhiányt, akkor az ajkak és az ujjbegyek kékes színűek lesznek – ilyenkor beszélünk cianózisról. Míg a kezdeti szakaszban még a száraz köhögés jellemző, rövid idő elteltével már zöldes-sárgás váladék is képződik. Köhögés során mellkasi fájdalom is jelentkezhet, ami akár az alhasba is kisugározhat.

A tüdőgyulladás lehetséges szövődményei

Amennyiben időben felismertük a tüneteket, illetve megkaptuk a megfelelő kezelést, akkor kicsi a szövődmények kialakulásának az esélye, ennek ellenére érdemes ezekkel is tisztában lenni. Tüdőgyulladás esetén a tüdőhólyagocskák vagy a tüdőszövetek sérülnek, aminek következtében zavar lép fel a működésükben. Egyes esetekben több kisebb gyulladás keletkezik a tüdőlebenykékben, míg másoknál a teljes tüdőlebeny érintett. A betegség lefolyását különböző tényezők befolyásolhatják, mint például az életkor, a meglévő szív- vagy tüdőbetegség és a legyengült immunrendszer. Ritka esetekben, ha például későn kapnak kezelést a betegek, vagy az nem elég hatásos, akkor különböző szövődmények is felléphetnek, melyek meghosszabbítják a gyógyulás időtartamát. A tüdőt érintő komplikációk közé soroljuk a mellhártyagyulladást, a gyulladásos folyadékgyülemet a tüdőt körülvevő mellhártya két lemeze között, illetve a tüdőtályogok keletkezését. Ezeken kívül a szervezet más részeire és szerveihez is eljuthatnak egyes bakteriális kórokozók, ahol vérmérgezést válthatnak ki, de akár az agyhártyát, a középfület és a szívet is megtámadhatják. Ennek következtében szívburokgyulladás is kialakulhat és vérrögök keletkezhetnek, de a csontvelő- és ízületi gyulladások is a szövődmények közé tartoznak. Amennyiben 6 vagy 8 hét múlva is látszódnak a tüdőgyulladás jelei a röntgenen, akkor krónikussá vált a betegség. Ez leginkább azoknál fordul elő, akik krónikus betegek vagy gyenge az immunrendszerük. Az egyik legveszélyesebb szövődménye a tüdőgyulladásnak az akut respirációs distressz szindróma, mely egy olyan életveszélyes állapot, aminek során nem jut elegendő oxigénhez a szervezet. Ennek következtében más szervek, illetve a keringés is károsodik. Az ARDS-ként is ismert betegséget a leggyakrabban tüdőgyulladás váltja ki, azonban a hányadék lenyelése, káros gázok belégzése, trauma és vérmérgezés is okozhatják. A tüdőszövetek gyulladása következtében egyre több folyadék gyülemlik fel a tüdőben, aminek hatására tovább romlik a gázcsere, így már nem jut elegendő oxigénhez a szervezet. A tüdő továbbá merev és kemény lesz, így még a tágulási képessége is jelentősen csökken. Ilyen esetben még a mesterséges lélegeztetés ellenére is veszélyes mértékben csökken a vér oxigénszintje.