A tüdőgyulladás sok embert érinthet, és bár van, aki lábon kihordja, súlyosabb esetekben akár az érintett halálát is okozhatja. A tüdőgyulladás tünetei jellegzetesek, de vannak eltérések attól függően, hogy mi a gyulladás kiváltó oka, vagyis milyen fajtájú tüdőgyulladással állunk szemben. Cikkünkben ezekről is szó lesz, illetve a megelőzésről és a gyógyítás módjairól.
A tüdőgyulladás fajtái
A tüdőgyulladás a tüdőszövet a gyulladása, mely átterjedhet a hörgőkre is. A tüdőgyulladásnak több típusa ismert: egyik a lebeny-tüdőgyulladás, amikor a tüdőnek bizonyos szerkezeti egységét, a lebenyét érinti a gyulladás, a másik a hörgő-tüdőgyulladás, amely a légutak menti szövetekben terjed és a tüdők foltszerű megbetegedését okozza. Sokan a tüdőgyulladást kihordják lábon, erre a típusra az enyhébb tünetek jellemzőek – általában száraz köhögés, hőemelkedés vagy alacsony láz.
Más felosztás szerint megkülönböztetünk közösségben és kórházban szerzett tüdőgyulladást is. A közösségben szerzett lényegesen gyakoribb, és gyógyítása is lényegesen egyszerűbb.
A kórházi tüdőgyulladás az ágyban fekvéssel van összefüggésben. A magára hagyott, sokat a hátán fekvő egyén a legkisebb huzattól vagy egyéb bakteriális cseppfertőzéstől tüdőgyulladást kap, ami elég makacs, és az alapbetegséggel kombinálva (ami miatt kórházban van) rendkívül veszélyes is. Időseknék különösen figyelni kell, hogy a kórházban tartózkodó embert ültessék, forgassák minél többször.
Mitől alakul ki a tüdőgyulladás?
Tüdőgyulladást baktériumok, vírusok, gombák és paraziták egyaránt okozhatnak. A megbetegedést okozó mikroba a légvétellel, a véráram útján, az orr- és a garatváladék belégzésével vagy a szomszédos szervekről közvetlen átterjedéssel kerülhet a tüdőbe, megbetegítve annak felületét.
Előfordul, hogy egy másik betegség, például egyéb felső légúti fertőzés vagy influenza gyengíti le az egyén védekezőképességét, és ezzel lehetővé teszi a baktériumok megtelepedését és szaporodását. Csecsemő- és kisgyermekkorban gyakran egyéb légúti betegségek (gégegyulladás, hörghurut) szövődményeként alakul ki a tüdőgyulladás. A kórokozó gyakran egy másik fertőző gócból, például az arcüreg gennyes váladékából kerül a tüdőbe (lecsorog a garaton át a légcsőbe, hörgőkbe).
A tüdőgyulladás tünetei
Baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei:
- Hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, izzadás
- Rossz általános közérzet
- Hát-, esetleg hasi fájdalom
- Sárgás-zöld köpet
- Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám
Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás. Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése, sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.
A bakteriális eredetű tüdőgyulladást a Staphylococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus, Lagionella (légkondícionálóban megtelepedő) és a Haemophylus influenzae törzsek okozzák leginkább.
A vírusos tüdőgyulladás tünetei:
A vírusos pneumónia a tüdőgyulladások mintegy 50%-át teszi ki.
- Influenzaszerű tünetek
- Száraz köhögés, majd később köpetes
- Fejfájás, izomfájdalom, láz
- Levertség
- Légszomj
A vírusos pneumónia sajnos másodlagosan bakteriális fertőzöttségbe is átmehet.
Gomba okozta tüdőgyulladás tünetei:
Ritka az ilyen eredetű tüdőgyulladás, főként azoknál alakulhat ki, akik érzékenyebbek, pl. krónikus légzőszervi betegségük, veleszületett vagy szerzett immunhiányos szindrómájuk van, daganatos betegek.
- Levertség, gyengeség
- Köhögés
- Gennyes köpet
Egysejtűek okozta tüdőgyulladás tünetei:
A baktériumok különleges fajtája a mikoplazma, mely csak sejten belül él és fertőz, ez is okozhat tüdőgyulladást. Veszélyes, mert nagyon intenzíven fertőz és gyakran tünetmentes vagy enyhe, influenzaszerű tüneteket okoz. Antibiotikummal kezelhető, de gyakran hetekig marad vissza utána száraz köhögés.
Egysejtű, parazitás tüdőgyulladást okoz a pneumocystis carinii. A gombás fertőséhez hasonlóan az eleve legyengült, komoly alapbetegséggel rendelkezőket támadja meg. Tünete a légszomj, görcsös köhögés és, láz.
A covid és a tüdőgyulladás
Manapság nem lehet kikerülni a koronavírust, mely sajnos a tüdőt is megtámadhatja. Egyik legsúlyosabb szövődménye a tüdőgyulladás, ami azért kimondottan veszélyes, mert az egész tüdőt támadja, nem csak bizonyos részeket. A covid okozta tüdőgyulladás gyakran csak napokkal, hetekkel a betegség lecsengése után jelentkezik tünetekkel, szövődményként, ezért érdemes védőoltásban gondolkodni, mind a covidot, mind a tüdőgyulladást illetően.
A koronavírus okozta tüdőgyulladás háromféle lefutású lehet:
- Felső légúti tüneteket mutató enyhe lefolyású , jól kezelhető.
- Súlyos, gépi lélegeztetést igénylő tüdőgyulladás.
- Akut légzőszervi distressz szindrómát okozó gyulladás, amely életveszélyes állapot és összeomolhat tőle az egész szervezet.
Súlyos szövődmény lehet a tüdőfibrózis, ami tüdő kötőszöveteinek átépülése, hegesedése. A léghólyagocskák ettől nehezen bonyolítják le a gázcserét, a tüdő nem tud oxigénhez jutni és így a létfenntartó szervek sem.
A tüdőgyulladás diagnosztizálása
Tüdőgyulladás gyanúja esetén a fizikális vizsgálat mellett a mellkas röntgenvizsgálata szükséges, bár a kezdődő tüdőgyulladás – 24-48 órán belül – még sokszor nem ad radiológiai eltérést. Ilyenkor indokolt, amennyiben erre lehetőség van, a mellkasi ultrahangvizsgálat elvégzése, amely képes a mellkasfal közelében, a mellhártya lemezei között felszaporodó folyadék kimutatására. A laboratóriumi vizsgálatok (pl. vérkép, CRP, vörösvértest-süllyedés) is közelebb vihetik az orvost a betegség diagnosztizálásához.
A tüdőgyulladás kezelése
A bakteriális eredetűnek tartott tüdőgyulladások antibiotikumokkal kezelhetők. Gyakran előfordul, hogy széles spektrumú vagy egyszerre kétféle antibiotikum adására kényszerül a kezelőorvos, hiszen általában nem áll a rendelkezésére mikrobiológiai diagnózis, azaz nem tudhatja, legfeljebb csak sejtheti, milyen típusú kórokozó okozhatta a beteg tüdőgyulladását.
A tüdőgyulladások kezelése általában 10-14 napig tartó antibiotikus kezelés.
A vírusok által okozott tüdőgyulladásokra nem hatnak az antibiotikumok, viszont a vírusfertőzések talaján kialakuló bakteriális fertőzések kezelésére antibiotikum adása szükséges lehet.
A tüdőgyulladás miatt kezelt beteg állapota a megfelelő antibiotikumok hatására néhány nap alatt sokat javulhat. Elmúlik a láz, csökken a köhögés és a nehézlégzés mértéke. A tünetek alapján megítélt gyógyulás 1-3 hét alatt következik be általában, de a röntgenkép csak további hetek múltán lesz ismét a régi, sőt, az esetek mintegy negyedében valamilyen maradványjelek még évekig, akár örökre láthatók maradhatnak röntgenképeken.
A tüdőgyulladás megelőzése
A tüdőgyulladás teljes biztonsággal nem védhető ki, de csökkenthető a kockázata. A dohányosok különösen veszélyeztetettek, a dohányzás abbahagyása jelentősen javítja a betegség elkerülésének esélyeit. Fokozottan veszélyeztetettek még a csecsemők, az idősek és az immunrendszer bármilyen betegség okozta csökkent működésével élők.
Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80%-a, és a súlyos szövődmények (például a tüdőgyulladás) jelentős része. Ezért minden idős és krónikus beteg embernek javasolt évente beadatni az influenza elleni védőoltást.
A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó 23 pneumococcus törzs ellen is létezik védőoltás, amely a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek ajánlott. Mivel a koronavírus is a tüdőt támadja meg az esetek egy részében, és okoz szövődményes tüdőgyulladást, a Prevenar és hasonló védőoltások beadatásával megelőzhetjük ezt a bajt.
Akinek már volt tüdőgyulladása, vagy kivették a garatmanduláit az fokozottan érzékeny lehet és nagyobb eséllyel kapja el újra, ezért ők fektessenek nagy hangsúlyt az időjárásnak megfelelő öltözködésre és az immunrendszer erősítésére, a légutak védelmére!
