A hangulatunktól függ leginkább, mennyit eszünk
Hangulatunk változásai számtalan módon befolyásolják mindennapi életünket, az egyik leginkább érintett terület pedig étkezésünk. Van, aki nehéz helyzetben egy falatot sem bír lenyelni, míg más boldogra próbálja enni magát, ha rossz a kedve.
Nem véletlen kedélyünk és az általunk fogyasztott ételek ilyen szoros kapcsolata, hiszen az élelmiszerekben található vegyületek, tápanyagok és összetevők szervezetünkre gyakorolt különféle kémiai hatásait már számtalan kutatás vizsgálta és bizonyította. A depresszív állapotok különösen kényesek étkezésünk szempontjából, hiszen a betegség tartós fennállásához hatalmas mértékben járul hozzá a szervezet hosszan tartó szerotonin hiánya. Szerotonin szintünk növekedését pedig nem más, mint a cukor fogyasztása idézi elő az egyik leghatékonyabb módon. A rosszkedv és a depresszió elleni túlzott evésnek vagy éppen koplalásnak azonban szinte mindig negatív következményei lesznek, hiszen a felszedett plusz kilók vagy éppen az elvesztett súly, az egészségügyi következmények és a megváltozott testalkat miatt a legtöbben csak még mélyebbre süllyednek az önsajnálatban.
A cukrokban gazdag élelmiszerek tartós és nagy mennyiségű fogyasztása lehet, hogy megnöveli szerotonin szintünket, azonban igen könnyedén vezet elhízáshoz is. Ennek elkerülése érdekében hasznos, ha más élelmiszereket vezetünk be étrendünkbe, amelyekből még nagyobb mennyiség fogyasztása esetén sem származhat nagymértékű súlygyarapodás. Hatékony szerotonin serkentők például a szárnyashúsok, a tejtermékek vagy a zöldborsó is.
Több kutatás mutatta ki továbbá az Omega-3 zsírsavak kedélyjavító, és mentális egészségünket, illetve agyunk működését támogató tulajdonságait is, így ha a rosszkedv miatti nagy étvágy törne ránk, ezeket is érdemes bevonnunk étrendünkbe. Nagy mennyiségben találhatunk Omega-3 zsírsavakat olyan halakban, mint a hering, a makréla, a lazac, a szardínia, a tonhal vagy a pisztráng. A jótékony zsírsavakat tartalmazó, növényi eredetű élelmiszerek között találjuk a legtöbb olajos magvat, de számos hüvelyes zöldséget is, például a már említett zöldborsót. Az Omega-3-ban leggazdagabb növényi források a chia mag, a kelbimbó, az avokádó, a dió, a lenmag, a kendermag és a szójabab olaj.
A boldogság vitaminjaként emlegetik továbbá a folsavnak is nevezett B9-vitamint, amely többek között az agy működésének fenntartásában és mentális nyugalmunk megőrzésében is szerepet játszik. Míg a szerotoninnal ellentétben az még nem bizonyított, hogy a folsav hiánya depresszióhoz vezethet, azt már több kutatás során felfedezték, hogy a betegségben szenvedők B9-vitamin szintje sokkal alacsonyabb az átlagnál. Szerencsére a mindennapokban is könnyen megtalálhatjuk a vitamint, és egyszerűen be is vezethetjük étrendünkbe, hiszen bőséges forrásai között szerepelnek a keresztesvirágzatúak – például a brokkoli, káposzta és a karfiol –, a leveles zöldségek, a hüvelyesek és a teljes kiőrlésű gabonafélék is.
