Nehéz lábak, duzzadt bokák, kékesen kidagadó erek – ismerős tünetek? A visszeres láb több mint puszta esztétikai probléma: egy figyelmeztető jel is, amelyet nem szabad félvállról venni. A mindennapi rohanásban hajlamosak vagyunk elhanyagolni a lábaink egészségét, pedig ezek a panaszok idővel súlyosbodhatnak, fájdalmat és akár komolyabb szövődményeket is okozhatnak.
De vajon mi áll ennek hátterében? Hogyan előzhetjük meg vagy enyhíthetjük a tüneteket? Ebben a cikkben utánajárunk mindennek, amit a visszeres lábról és általánosságban véve a visszérbetegségről tudni érdemes!
Mi a visszér?
A visszérbetegség (varikozitás) a vénák kóros mértékű kitágulását jelenti. Kialakulásában az öröklött hajlam mellett a sok állás, az ülőmunka, a mozgásszegény életmód, az elhízás, és bizonyos kórállapotok, valamint a terhesség miatti megterhelés játszik elsősorban szerepet. A kitágult véna mellett romlik az érintett végtag vérkeringése, sőt az elváltozás vérrög (trombózis) kialakulására is hajlamosít.
A visszérbetegség, azaz a felületes vénák kitágulása, kanyargóssá válása Magyarországon igen gyakori betegség. Becslések szerint a harminc-ötven év közöttiek tizedét érinti – de sajnos egyre gyakoribb akár a húszas éveikben járók között is –, míg a hetven felettiek esetében minden második embernél észlelhetőek a tünetei.
Melyek a visszérbetegség hajlamosító tényezői?
A visszérbetegség kockázati tényezői közül néhányat nem tudunk befolyásolni, de számos tényezőn módunkban áll változtatni. Visszérbetegségre hajlamosítanak az alábbi állapotok:
Terhesség
A hölgyek gyakran terhességük során észlelik először a visszereik megjelenését, szülést követően azonban a visszerek állapota többnyire 3 hónapon belül javulást mutat.
Családi halmozódás
A szülők, illetve nagyszülők körében előforduló visszeresség hajlamosít a betegség kialakulására.
Elhízás
Közismert, hogy a túlzott súlyfelesleg számos egészségügyi problémát okozhat amellett, hogy megnehezíti a mindennapokat. A túlsúly a vénák falára is nagyobb nyomást gyakorol, így a visszerek is nagyobb eséllyel alakulnak ki ilyen állapot mellett.
Életmódbeli tényezők
A testmozgás hiánya, azaz az inaktív életmód is rontja a helyzetet. Sem az elhúzódó ácsorgás, sem a hosszas üldögélés nem tesz jót, hiszen ilyenkor a végtagok mozgatásának hiánya során lelassul a vénák keringése.
A kor előrehaladtával szintén nagyobb a visszeresség kockázata, mivel a vénák falában található billentyűk idősebb korra gyengülnek, a vénák fala veszít rugalmasságából. Bár tény, hogy a visszeres láb fiatalon is kialakulhat.
Az érbetegségek, például a mélyvénás thrombosis növelheti a visszértágulatok kockázatát, csakúgy, mint a lábat ért különböző külső sérülések. Ugyanez igaz egyes rossz szokásokra, például a dohányzásra.
Közismert tény, hogy a visszér nőknél alapvetően gyakrabban alakul ki, mint férfiaknál: a statisztikák szerint négyszer hajlamosabbak erre a betegségre. Ezen ront az a tény is, hogy az általuk szedett fogamzásgátló vagy hormonpótló gyógyszerek szedése szintén hajlamosító tényező.
A visszeres láb tünetei
A visszeresség kezdetben csak szépséghiba lehet, de később fájdalmat, kényelmetlenséget okozhat. A korai tünetek közé tartoznak a kidudorodó, kékes vénák a lábszár és a boka környékén – az ilyen érelváltozások közvetlen környezetében a bőr színe is megváltozhat. A lábszár megdagadhat, a lábat a beteg „nehéznek” érzi, illetve esetenként tompa fájdalom is jelentkezhet a lábszárban, mely utóbbi elhúzódó álldogállás vagy ülést kapcsán romlik.
Gyakoriak az éjszakai lábszárgörcsök, a visszerek környékén égő vagy viszkető érzés. A lábszár kis sérülésekre is könnyen bekékül, a felszínhez közeli tág vénák sérülése miatt.
Milyen szövődményei lehetnek a visszerességnek?
Súlyos visszeresség esetén krónikus vénás keringési elégtelenség alakulhat ki az érintett lábszáron, amelyet a bőr elszíneződése és krónikus lábdagadás kísérhet. A bőrhöz közeli visszerek hajlamosak a vérzésre, míg a felületes visszértrombózis gyakori szövődmény, amely kifejezetten fájdalmas lehet. Előrehaladott állapotban a bőr kifekélyesedhet, hámhiány alakulhat ki, amely fokozottan ki van téve a fertőzések veszélyének.
Mi okozhat felületesvisszér-gyulladást?
A thrombophlebitis a felületi vénák elzáródását jelenti, melyet a környező szövetek gyulladása kísér. A visszérgyulladás ezen típusa igen gyakori szövődmény visszértágulat esetén. A felületesvisszér-gyulladás (thrombophlebitis superficialis) leggyakrabban a tágult visszereknél kialakuló elzáródás eredménye, de a normál ereknél is létrejöhet.
Kiválthatja egy egyszerű ütés, vagy túl szoros harisnya, cipő viselése is, amelytől sérül az ér belhártyája, ezáltal begyullad az érfal. Sokszor azonban nincs magyarázható probléma a háttérben. Közvetetett oka a rendellenes keringés. Leggyakrabban a visszeres lábon kitágult erekben kialakuló pangás járul hozzá a véralvadás megváltozásához, a trombusok kialakulásához. Ennek rizikóját leginkább az egészségtelen életmód – inaktivitás, dohányzás – és a kezeletlen visszértágulat fokozza.
Milyen kezelési lehetőségei vannak a visszerességnek?
A kezelés összetett, célja a vénás nyomás csökkentése, a vénafal átjárhatóságának és a vérplazma érfalon keresztüli kiáramlásának visszaszorítása, az ödémás duzzanat csökkentése és a gyulladásgátlás. Nézzük, milyen megoldások léteznek erre!
Egészséges életmód
Az életmódváltás kulcsfontosságú szerepet játszik a visszeresség tüneteinek enyhítésében és a szövődmények megelőzésében. Az egyik legfontosabb lépés a rendszeres testmozgás beiktatása, hiszen a lábizmok aktív működése – különösen a vádli izmai – segíti a vénás keringést, elősegítve a vér hatékonyabb visszaáramlását a szív felé. Az olyan alacsony terhelésű mozgásformák, mint a séta, az úszás vagy a kerékpározás, különösen ajánlottak, mert serkentik a vérkeringést anélkül, hogy felesleges megterhelést jelentenének az erekre.
A testsúlycsökkentés szintén kiemelt szerepet kap, hiszen a túlsúly extra terhet ró az alsó végtagok vénáira, fokozva a pangást és a visszeres panaszokat. Az egészséges étrend – amely gazdag rostokban, vitaminokban és antioxidánsokban – nemcsak az ideális testsúly elérését támogatja, hanem segít csökkenteni a gyulladásos folyamatokat is, amelyek hozzájárulhatnak a vénák falának gyengüléséhez.
Emellett kiemelten fontos a cukorbetegség megfelelő kezelése, mivel a magas vércukorszint károsíthatja az érfalakat, rontva a keringést és növelve a szövődmények kockázatát. A vércukorszint egyensúlyban tartásával mérsékelhető az erek további károsodása, és javítható a vénás rendszer állapota is.
Mechanikus eszközök
Fontos, hogy megfelelő cipőt – puha, hajlékony talpú – hordjunk. Emellett a fásli és a kompressziós harisnya is jó eszközök: ezek lényege, hogy pótolják a vénás érfal meggyengült feszességét. A lábak felpolcolása is javasolt napközben, amennyiben életmódunk vagy munkánk engedi. Ez sokat segíthet a vénás keringés fokozásában, illetve a pangó vérmennyiség csökkentésében.
Gyógyszeres kezelés
A gyógyszeres kezelés célja az érfalak állapotának javítása, a duzzanat megszüntetése. Az ún. venoaktív szerek az erek falát bélelő sejtekre hatnak, csökkentik azok átjárhatóságát. A vízhajtók pedig a már kijutott szövetközti folyadékot csökkentik.
Gyógyszeres kezeléssel a visszérbetegség nem oldható meg, azonban a kezelés elengedhetetlen kiegészítője lehet. Azokban az esetekben, amikor az életmód rendezése, illetve a kompressziós kezelés már nem elegendő, egy-egy visszérgyógyszer lehet a megoldás a vizenyő csökkentésére, a visszérgyulladás mérséklésére, és az ezekkel járó panaszok enyhítésére.
Többféle visszaérgyógyszer használatos, ezek egy része a hajszálerek áteresztőképességét csökkenti, mások a vénák falának tónusát javítják, de a különböző gyulladáscsökkentők, vízhajtók, véralvadásgátló szerek, fájdalomcsillapítók is helyet kapnak a visszérgyulladás okozta tünetek és panaszok orvoslásában.
A szájon át szedhető bioflavonoidok – például a diozmin és heszeridin kombinációja – enyhíthetik a nehézláb-érzést és az éjszakai lábikragörcsöket. Ezek a növényi eredetű vegyületek képesek a vénák falának erősítésére, valamint áteresztőképességük csökkentésére.
A diozmintartalmú készítmények hatékonyan képesek kifejteni kímélő hatásukat, így biztosítva a nappali aktivitást, valamint a nyugodt éjszakai pihenést. A heszperidin a citrom- és narancsfélékben jelentős mennyiségben fellelhető bioflavonoid. A gyümölcsök külső héjában és szivacsos részében található meg a legmagasabb koncentrációban. Természetes formában a rostos gyümölcslevek fogyasztásával juthatunk a legtöbb heszperidinhez.
Megfelelő kezeléssel már néhány nap alatt javulás érhető el, és ha végleges megoldás nem is várható a gyógyszeres kezeléstől, az egyes kúrák között több hétig fenntartható a lábak javult állapota és így a beteg jó közérzete.
Műtéti út
A visszerek műtéti megoldására szintén számos megoldás kínálkozik. A súlyos visszértágulatokat sebészi úton, visszérműtéttel kell kezelni. Az ún. szkleroterápia során injekcióval gyulladáskeltő anyagokat fecskendeznek az érintett vénák területére, amelyek ezáltal összetapadnak. Létezik ma már az úgynevezett „mikroszkleroterápia” változat, ahol jóval kisebb tűt használnak a műtét során. A visszerek műtéti eltávolítása során a felszínhez közeli vénák teljes eltávolítása történik egy kis bőrmetszésen keresztül. Ez egy ambuláns műtét, általában a beteg már aznap vagy másnap távozhat a kórházból.
Súlyos esetekben jöhet szóba a korlátozottan elérhető endoszkópos érműtét. Ez a műtét leginkább előrehaladott, fekélyes esetekben jelenthet megoldást.
Végezetül, létezik a lézeres visszérműtéti lehetőség is, ahol a bőrmetszések és a tűk egyaránt elkerülhetőek. A lézersugárral kezelt kisebb visszértágulatok elhalványulnak a kezelés hatására.
Mit tehetünk a visszerek megelőzéséért?
A visszerek kialakulásának megelőzésében kiemelt szerepet játszik az egészséges életmód és a vénák terhelésének csökkentése. Az egyik legfontosabb lépés, mint már említettük, az ideális testsúly megőrzése, valamint az ehhez kapcsolódó kiegyensúlyozott táplálkozás. A rendszeres testmozgás szintén szerepet játszik a megelőzésben, mivel a fizikai aktivitás serkenti a vérkeringést és támogatja a vénák hatékony működését.
Ha hosszabb ideig ülünk, érdemes rendszeresen felpolcolni a lábunkat, hogy csökkentsük a vénás nyomást és javítsuk a keringést. Az ülőmunka vagy hosszan tartó állás során a láb ereiben könnyebben alakul ki pangás, ezért ajánlott időnként megmozgatni a lábakat, vagy ha lehetséges, rövid sétákat tenni a nap folyamán. Ezek az egyszerű, de hatékony intézkedések hosszú távon hozzájárulhatnak a vénás rendszer egészségének megőrzéséhez és a visszerek kialakulásának megelőzéséhez.
Mikor kell feltétlenül orvoshoz fordulni?
Az alábbi esetekben már célszerű szakemberhez fordulni:
- Ha a visszeres terület felett a bőr kifekélyesedik, elszíneződik: az ilyen terület könnyen elfertőződhet.
- A visszerek meleg tapintatúak, esetleg fájdalmasak: ez visszérgyulladás jele lehet, melyet a visszerekben kialakult vérrög okozhat.
- A visszér sérülése esetén: mi magunk a visszér feletti terület elszorításával, vagy leginkább a láb felemelésével próbálhatjuk kontrollálni a vérzést, de sokszor szükség van orvosi ellátásra.
Amennyiben a tünetei kevésbé súlyosak, de szeretné a lehető leghatékonyabb módon visszaszorítani a visszér jeleit, figyeljen oda az életmódbeli változtatásokra, a proaktivitás jegyében pedig nézzen körül a BENU webáruházában, ahol mindenféle segédeszközt megtalál a kezeléshez!
