Ha a féregnyúlvány elzáródik, leggyakrabban bélsárkő miatt, vagy egyéb kiváltó ok miatt, gyulladás alakul ki. Először csak a nyálkahártya, utána a féregnyúlvány teljes fala lesz gyulladt, és elkezd gennyesedni. Ha a bélfal elhal, és átfúródik, perforációról beszélünk. A betegeknek minden esetben orvoshoz kell fordulni, hiszen a gyógyulást csak a műtét hozza meg.
Tünetei az étvágytalanság, puffadás, hányinger, hányás, láz, hidegrázás és a székrekedés, valamint a fájdalom, mely először az alhas jobb oldalán, a köldöktől jobbra és lejjebb jelentkezik, majd kiterjedhet az egész hasra.
Fontos a fizikális vizsgálat, vakbélgyulladás gyanú esetén a labor és a hasi ultrahangvizsgálat is a diagnózis felállításához.
A műtét két fajtája
A hagyományos műtét bemetszéssel történik. A jobb alhason ferde, 5-10 centiméteres bemetszéssel végzik el a féregnyúlvány eltávolítását. A hasfali izmot csak szétválasztják, nem vágják el, a hashártyát megnyitják. Ezután eltávolítják a gyulladt féregnyúlványt, helyét elvarrják, majd zárják a hashártyát, a hasfalat és a bőrt.
A laparoszkópos műtét egyre elterjedtebb, így vágás nélküli módszerrel is megtörténhet a beavatkozás. Ilyenkor a hasüreget négy ponton átfúrják, kb 1 -1 cm nagyságú heg marad a helyén.
A laparoszkópos eljárással szintén ugyanúgy eltávolítják a féregnyúlványt, helyét zárják, mint a nyitott hasi műtétnél, majd összevarrják a 4 behatolás helyét is.
Manapság a laparoszkópos módszer az alkalmazandó, kivéve, ha olyan szövődményes esettel állnak szemben, ami így nem megoldható.
A lábadozás
Az esetleges szövődmények, fertőzések megelőzése érdekében a vakbélműtéten átesett páciensek csak akkor kapnak antibiotikumos kezelést, ha szövődményes esetről van szó (például tályog). A műtét utáni első napon csak folyadékot, majd könnyű, vegyes ételeket fogyaszthatnak a lábadozók, de kerülendők az erős és puffasztó fogások, valamint a durva, rostos ételek. A gyógyulási idő rövid, általában nagyjából három napot kell a kórházban pihenni a vakbélműtét után. Az étrendre és a sebek tisztaságára nagyon oda kell figyelni.
Megfázás gyerekkorban – Fő a megelőzés!
Ahogy beköszönt az ősz, egyre gyakoribbá válnak a felső légúti megbetegedések. Ez nem véletlen, hiszen a nyirkos, hűvös környezet jót tesz a kórokozók szaporodásának és terjedésének. Ráadásul fogékonyabbak is vagyunk a fertőzésekre, hiszen kevesebbet mozgunk és kevesebb vitaminhoz jutunk. Így vannak ezzel a gyerekek is, akiknél nem is olyan nehéz megelőzni a náthát, kezelni pedig szintén könnyű lehet!
A vesegörcs okai és kezelése
Egészen gyakori betegség a vesegörcsöket legtöbb esetben okozó vesekövesség. A férfiak 10, a nők 5 százalékát érinti. 30 és 60 éves kor között alakulhat ki leginkább.
A vesefájdalom okai
Több dolog is okozhat kisebb vagy nagyobb erősségű fájdalmat a vesében. Lehetnek ezek sérülések, vesekövesség, nem megfelelő veseműködés, gyulladás vagy más érzékenységek is.
Az ételmérgezés tünetei
Az ételmérgezést - úgy tűnik - könnyű diagnosztizálni, de okait tekintve nem mindig egyszerű a helyzet. Ha a tünetek az ételek túlzott fogyasztása miatt alakulnak ki, nem igazi mérgezésről van szó, és bár a betegség rendkívül kellemetlen, gyógyulási ideje viszonylag gyors.
Készüljünk fel időben az őszi-téli megfázásokra!
Ha ősz, akkor megfázás, ezt sajnos sokan tudjuk. Ebben a hűvös és nyirkos időszakban ugyanis könnyebben terjednek a kórokozók, melyek gyorsan okoznak sokszor egészen makacs náthákat. Ha kellően és időben felkészülünk, nem csak megkönnyíthetjük a gyógyulást, de akár meg is úszhatjuk a megfázást – tippjeinkkel ebben próbálunk segíteni!