A csipkebogyót évezredek óta használják a népi gyógyászatban. Nem véletlen, hogy az orvoslásukról híres egyiptomiak és a maják is kincsként tekintettek rá. Szerencsére Magyarország egész területén megtalálható a hegy- és domboldalakon, erdőkben, kerítések mellett, vagy akár csatornapartokon is. Elsősorban a magas C-vitamin tartalmának köszönhető az ismertsége, de A-, B1-, B2-, B5, E-, K- és P-vitaminokat is rejt, illetve magnéziumot és vasat. A benne található értékes antioxidánsok, zsírsavak és ásványi sók ugyancsak kedvezően hatnak a szervezetünkre.
Cikkünkben részletesen bemutatjuk a csipkebogyó alapvető tulajdonságait, fogyasztásának előnyeit, szedésének és tárolásának módját, illetve a felhasználásának lehetőségeit.
Ismerjük meg közelebbről a csipkebogyót!
Milyen növény pontosan a csipkebogyó?
A csipkebogyó a vadrózsa vitamindús és gyógyhatású áltermése. Nyáron virágzik, a növény törzsén és ágain durva tüskékkel. Az élénkpiros, fényes felületű csipkebogyó a húsos vacokból jön létre, aminek belsejében több kemény aszmagtermés kap helyet. Az első őszi fagyoktól kezdve lehet szüretelni.
Hol fordul elő?
A csipkebogyó áltermést hozó vadrózsa eredetileg Perzsiából származik, ám az évszázadok során az egész világon elterjedt. Hazánkban kifejezetten gyakori: szinte bárhol ráakadhatunk a cserjés növényzetben, nemcsak az erdőben vagy erdőszéleken.
Milyen fajtái vannak a csipkebogyónak?
Léteznek vadon termő és termesztett fajták is, ám ezeket a gyakorlatban egy fajtaként szokás kezelni. A legelterjedtebb a gyepűrózsa, ami akár több száz évig is elél, ráadásul rendkívül jól tűri a fagyos időt – a rajta termő csipkebogyó kissé narancsos árnyalatú. A sövényrózsa vagy rozsdás rózsa jellegzetessége, hogy a levelei megdörzsölve almaillatúak. A termesztett fajok között népszerű a japán rózsa is, ami nagyobb, élénkpiros, kissé savanykás, nyersen is finom álterméseket hoz.
Mitől függ a csipkebogyó tápanyagtartalma?
A csipkebogyó tápanyagtartalma függ a talajtól: a legtöbb fajta az enyhén savanyú talajért a leghálásabb. A termesztési körülményeknél számít a napfényes órák száma is, hiszen a napos hely jobb minőségű gyümölcsöt jelent.
Milyen vitaminokat, tápanyagokat tartalmaz?
A benne található C-vitamin az immunrendszer megfelelő működéséhez hozzájárulva serkenti a szervezet ellenállóképességét, emellett roboráló hatású is. Főleg a nátha és a megfázás megelőzésében, kúrálásában játszhat remek kiegészítő szerepet, de akár más lázas megbetegedés vagy legyengült állapot esetén is. A C-vitaminon kívül pedig A-vitamint is rejt, ami kulcsfontosságú többek között a látás és a hámszövetek épségének megőrzésében kulcsfontosságú.
A csipkebogyóban található B1-vitamin (tiamin) a sejtanyagcserében játszik nélkülözhetetlen szerepet, a B2-vitamin (riboflavin) pedig a táplálkozás útján bevitt energia hasznosításában segít. A B5-vitamin (pantoténsav) az anyagcsere-folyamatok mellett a hormonháztartás egyensúlyának megtartásához is szükséges, az E-vitamin pedig nemcsak a bőrt teszi még szebbé, hanem fontos fegyver az idegsejtek károsodásának megelőzésében is.
Ugyanakkor nem szabad megfeledkeznünk egyrészt a csipkebogyóban természetesen előforduló katekinekről sem – ezek az erős növényi antioxidáns vegyületek védik a szervezet sejtjeit a szabadgyökök okozta károsodástól –, másrészt pedig a gyulladáscsökkentő hatású ellagsavról sem, ami akár a méregtelenítési folyamatokhoz is hozzájárulhat a májfunkciók javításával.
A csipkebogyó 9 előnye
Nem véletlen, hogy a csipkebogyó jótékony hatásait szinte mindenki ismeri már bizonyos fokig. Fogyasztása számtalan előnnyel jár, ezek közül szedtük most össze azokat, amelyekkel mindenképpen érdemes tisztában lennünk.
Általános immunerősítő
A csipkebogyó húsa C-vitamint tartalmaz, ami amellett, hogy erőteljes antioxidáns, az egyik leghatékonyabb immunerősítő.
Öregedésgátló
A piros bogyóban bőségesen előforduló antioxidánsok úgy hatnak, hogy megvédik a sejteket a káros külső hatásoktól. Ez tulajdonképpen egy öregedésgátló folyamatot jelent kívül-belül a test számára.
Erősíti az érfalakat
A C-vitamin az érfalak erősítésével segít csökkenteni a magas vérnyomást, ami korunk egyik népbetegsége, és sajnos az egyik legjelentősebb szív- és érrendszeri kockázati tényező. A csipkebogyó tehát a szív egészségét is támogatja.
A zsír leépülését segítheti
A fogyás kulcsa minden esetben az egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás és a rendszeres testmozgás, ám ezek kiegészítőjeként a növényi antioxidánsok is hozzájárulhatnak az anyagcsere optimalizálásához. Megfelelő C-vitamin szint esetén például a zsírégetés is hatékonyabb – márpedig ebből a vitaminból rengeteg van a csipkebogyó húsában!
Légúti megbetegedések ellen
A megfázásos időszakban mindannyian örülünk egy kis segítségnek, hogy minél előbb leszámoljunk a kellemetlen tünetekkel. A csipkebogyóra bármikor számíthatunk ebben roboráló és immunerősítő hatásának köszönhetően.
Vérképző hatás
A természetes vaspótlás egyik legkiválóbb módja, ha csipkebogyó kerül az asztalra: a csipkebogyó húsából készült tea évszázadok óta a vérszegénység egyik legismertebb kiegészítő kezelése a népi gyógyászatban.
Ízületi fájdalom ellen
A csipkebogyó magját és héját régóta hasznosítják fájdalomcsillapító és gyulladásgátló hatású készítményekhez, hogy enyhülést nyújtsanak vele különböző ízületi problémák esetén is, mérsékelve a duzzanatot.
Jó emésztés
A csipkebogyó levele hasfogó, míg a szirmai enyhén hashajtóak, így a növény mindkét problémára megoldást nyújthat.
Májfunkciók és méregtelenítés
Májvédőként is hasznosítják a népi gyógyászatban a csipkebogyó levelét, ami ezáltal hozzájárul a szervezet természetes méregtelenítési folyamataihoz.
Erre figyeljünk a csipkebogyó szedésekor!
Ahhoz, hogy maradéktalanul élvezhessük a finom, húsos bogyók jótékony hatásait, érdemes néhány alapvető szabályt szem előtt tartani.
Mikor és hogyan érdemes szedni a csipkebogyót?
Az első őszi fagyok után célszerű szüretelni. Minél rövidebb szármaradvánnyal csippentjük le, annál jobb. A csipkebogyó nagy előnye, hogy a természetben is sok helyen megtalálható, de ilyenkor figyeljünk arra, hogy olyan bokorról szedjük, amelyiket nem permetezhették emberi fogyasztást kizáró szerekkel. Akkor a legmagasabb a csipkebogyó tápértéke, ha az első őszi fagyok idején leszedjük, és gyűjtés után azonnal fel is használjuk.
Mire figyeljünk a szedésnél, milyen bogyókat szedjünk le?
A keményebb bogyók teához ideálisak, míg az érettebb, puhább szemek inkább friss fogyasztásra, vagy lekvárnak, illetve szörpnek alkalmasak. Bár a túlérett bogyó kifejezetten édes, C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra már elvész.
A csipkebogyó tárolása és felhasználása
Szárított csipkebogyó készítéséhez kettő vagy több darabra vágva tegyük őket szellős és meleg helyre, így a következő szüretig is tárolhatjuk légmentesen záródó edényben. Ebben az esetben felhasználás előtt langyos vízben áztathatjuk. A csipkebogyó tápanyagtartalma azonban forró víz hatására jelentősen csökken vagy elvész, így a bogyókat semmiképpen sem szabad abban áztatni.
Jó, ha tudjuk, hogy a csipkebogyó 1-2 napig hűtőben tárolva még frissnek számít, és ha levágjuk a végét, akkor óvatos nyomással kipréselhetjük a közepét az azonnali fogyasztáshoz. Később készíthetünk belőle például teát, lekvárt, szirupot, likőrt, gyógybort, szörpöt, szappant vagy olajat is.
Hogyan termesszünk csipkebogyót?
Ha kedvünk támadt a csipkebogyó termesztéséhez, akkor a kert félreesőbb részét érdemes célba vennünk, hogy később ne legyen gond a tüskékkel. Szánjunk neki legalább mérsékelten napos helyet, az ültetőgödör alján némi komposzttal. Később a beteg ágakat kell majd lemetszenünk, és gondoskodni az olyan formáról, hogy a szüretelés során lehetőleg teljesen hozzáférjünk. Mivel rózsafajról van szó, nagyjából ugyanazok a kártevők leselkednek rá, mint a rózsafélékre; ilyenkor is a metszés jelent megoldást, az erős rovarirtó permetszerek ugyanis ellehetetlenítenék a csipkebogyó fogyasztását.
Így használjuk fel a csipkebogyót házilag!
A csipkebogyónak több felhasználási módja van, mint hinnénk – ráadásul egyik jobb, mint a másik!
Gyógytea csipkebogyóból
Egy marék félbevágott csipkebogyót öntsünk fel egy liter vízzel, melegítsünk fel 40-50 Celsius-fokra, ezt követően takarjuk le, és hagyjuk állni reggelig. Fontos: a bogyókat nem szabad forró vízben áztatni. Ébredés után 40 Celsius-fokra felmelegítve és leszűrve máris fogyasztható. (Ha csak egy bögrényit szeretnénk, ahhoz 2-3 g szárított csipkebogyóhús is elég.) Frissen facsart narancslével vagy mézzel is kombinálhatjuk a tökéletes immunerősítő tápanyagbombáért. Homoktövis vagy kamillavirág hozzáadásával fokozhatjuk a gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatást. Megfázás vagy nátha esetén hársfavirággal egészíthetjük ki a láz- és köhögéscsillapító hatásért, míg a bodzavirág a vértisztításban és az emésztés javításában segít.
Csipkebogyólekvár
A leszüretelt kis piros finomságokat akár meg is főzhetjük, hogy aztán szűrőn átpasszírozzuk őket – megszabadítva a magvaktól –, majd édesítés és sűrítés nyomán lekvárt készítsünk belőlük.
Csipkebogyószörp
A mennyei csipkebogyószörphöz vágjuk le a bogyók mindkét végét, a bogyókat alaposan zúzzuk össze őket (például húsdaráló segítségével), majd hagyjuk állni egy napon keresztül 3 liternyi, legfeljebb 50 Celsius-fokos vízben. Utána szűrjük le, adjunk hozzá még egy liter vizet, hagyjuk állni még egy napig, és préseljük bele a korábbi lébe. Ezzel elkészült a szörpalap, amit 50 Celsius-fokra melegítve, literenként 2 kg cukorral és 5 g citromsavval tudunk ízesíteni. A melegítés során keletkezett hab leszedése után nincs más dolgunk, mint visszahűtve tiszta üvegekbe adagolni.
Csipkebogyólikőr
Ez az aromás ital úgy készül, hogy a bogyók végeinek levágása után, kicsit összenyomkodva betesszük őket egy üvegbe, és felöntjük pálinkával úgy, hogy ellepje. Két hétig érdemes állni hagyni, mindennap egy kicsit megrázogatva, majd gézen átszűrni, és ízlés szerint – fokozatosan hozzáadott – cukorsziruppal édesíteni.
Csipkebor
A kettévágott bogyókat zúzzuk össze és tegyük befőttesüvegekbe. Aztán forralt vízben oldjunk fel cukrot, és miután langyosra hűlt, öntsük rá a bogyókra, végül tiszta ruhával fedjük le. Az erjedés ideje 3-5 hét, hidegben tárolva pedig 5-10 hét. Az alapvető borászati szabály – vagyis a levegő szén-dioxid (mustgáz) szintjének ellenőrzése – itt is szigorúan betartandó!
Csipkebogyóolaj a bőrre
Valódi bőrápoló csodaszer az organikus, hidegen sajtolt csipkebogyóolaj, ami a mesterséges adalékanyagokat tartalmazó termékek alternatívája lehet: remekül hidratál és tele van antioxidánsokkal, így sejt szinten lassítja az öregedési folyamatokat.
Csipkebogyó szappan
A finom illatú és gondosan ápoló szappanok szerelmesei új kedvencre lelhetnek a csipkebogyó hozzáadásával készült változatokban, amelyek a megfelelő összetétel mellett nemcsak, hogy nem szárítják ki a bőrt, hanem még alaposan hidratálják is azt.
Csipkebogyó kivonat
A csipkebogyó kivonata immunerősítő hatású, emellett pedig a légutak és a húgyutak egészségét is segít megőrizni. Védi a sejteket a káros oxidációs folyamatokkal szemben. Különösen ajánlott azoknak, akik fáradékonyak, fokozott igénybevételnek vannak kitéve, vagy éppen lábadoznak, és erősödni szeretnének.
Összegzés
A csipkebogyó a természet immunerősítő, gyulladáscsökkentő és sejtmegújító csodafegyvere. Magas C-vitamin tartalma mellett a benne található A-, B1-, B2-, B5, E-, K- és P-vitaminoknak, magnéziumnak, vasnak, értékes antioxidánsoknak és zsírsavaknak köszönhetően nem csupán a náthával, a megfázással és a gyulladásos eredetű problémákkal segít felvenni a harcot, hanem finom tea, lekvár, szörp vagy bőrápoló szer is készíthető belőle, kivonatát pedig étrendkiegészítő formájában is beszerezheted.
