Minden a trombózisról

Trombózis esetén az érben egy vérrög képződik, amelyet trombusnak is neveznek. Ez a vérrög blokkolhatja vagy akadályozhatja a véráramlást az érintett területen, valamint súlyos komplikációkat okozhat, ha a vérrög a keringési rendszer fontos részén alakul ki, például az agyban vagy a tüdőben. További súlyos problémát okozhat az is, ha a kialakult vérrögből leszakadnak darabok, és azok a szervezet más részere (agy, szív, tüdő, stb.) sodródva, ott zárnak el ereket (ekkor már emboliáról beszélünk). A szervezet több szinten védekezik az elvérzés ellen. Ilyenek pl. a vérlemezkék, alvadási faktorok és a fibrinek. Ezek segítenek megakadályozni a vér túlzott mértékű veszteségét, ha megsérülünk. Ha ez a hatás valamilyen oknál fogva túl erős, az akár megakadályozhatja a véráramlást, és trombózis alakulhat ki.

Trombózis típusok

A thrombosis általában vénás trombózisnak vagy artériás trombózisnak minősül, attól függően, hogy hol van a trombus a testben. A vénás trombózis a vénákban fordul elő. Általában testtájak szerint csoportosíthatók (agyi trombózis , vese véna trombózis stb.) , de pl. a végtagokon az elhelyezkedés mélysége is számít (mélyvénás vagy felületes trombózis ), illetve léteznek bizonyos betegségek , szindrómák , melyeknek része lehet a trombózisok kialakulása Az artériás trombózis, amelyet atherotrombózisnak is neveznek, az artériákban fordul elő. Szinte minden esetben érelmeszesedés talaján alakul ki, és társulhat az érfal repedésével. Bizonyos szívbetegségek esetén (pl pitvarfibrilláció ) is kialakulhat trombózis. A trombózis okozhat strokeot. (Ezen kívül a strokenak számos más oka is lehet , pl. vérzés és az agyi embólus.) Az agyban előforduló trombózis okozta strokeban általában fokozatosan növekszik a vérrög az atheroszklerotikus plakk köré. A szívizom infarktusát a koszorúérben kialakuló trombus is okozhatja. A szívsejtek csökkentett oxigénellátása az eltömődés eredményeként sejtvesztést és szívizominfarktust eredményez.

A trombózis okai

Három fő oka van a trombózisnak: a hiperkoagulobilitás azaz fokozott véralvadás, az érfal endothelialis sejtjeinek károsodása és a vér rendellenes áramlása. Különböző egészségi állapotok is befolyásolhatják a trombózishajlamot , többek között a pitvarfibrilláció és a rák, de szimplán a kevés folyadék fogyasztása és a mozgásszegény, ülő vagy fekvő életmód is előidézheti.

Megelőzés és kezelés

Mivel a vér pangása a trombózis megnövekedett kockázatával jár, fontos, hogy rendszeresen mozogjon, különösen akkor, ha az érzékeny, vagy hajlamos a véralvadási zavarokra és alkalmanként hosszabb ideig ülni kényszerül például az ágyban vagy repülőgépen. A vénás thromboembolia magas kockázatát mutató betegeknél heparin adagolható a tüdőembólia kockázatának csökkentésére, bár a módosult véralvadási hajlam miatt hatékonysága is csökken, így a heparin nagyobb mértékben alkalmazható a kezelésben, mint a trombózis megelőzésében. A mélyvénás trombózis kialakulásának megelőzésére bizonyos esetekben, jó módszer a kompressziós harisnyák alkalmazása, amely mechanikusan támogatja a vénát a vérrögképződés kialakulásának gátlásában. Ez különösen előnyös módszer, mivel igen kevés mellékhatása van Az antikoagulánsok növelik a súlyos vérzés kockázatát, de sokszor elengedhetetlenek a trombózis megelőzésében és kezelésében.