A gyomorsav fő funkciója az elfogyasztott ételek lebontásának és emésztésének elkezdése, valamint az, hogy ártalmatlanná teszi a tápcsatornába bejutott kórokozók jelentős részét. Annak ellenére, hogy ilyen fontos szerepe van, a gyomorsav túltermelődése problémákhoz vezethet – tekintettel annak maró hatására. A gyomornedv mennyiségének a növekedése számos tényezőtől függ: okozhatja egy kiadósabb étkezés, a stressz, különféle gyógyszerek szedése, továbbá betegségek is. Kezelése különösen reflux betegség esetén fontos, mivel ilyenkor a gyomorból a nyelőcsőbe kerülő sav kimarhatja a nyelőcső nyálkahártyáját, amitől nyelőcsőgyulladás alakulhat ki, ha pedig az krónikussá válik, akkor nyelőcsőrák is lehet a következménye.
Cikkünkben részletesebben taglaljuk többek között a gyomorsav funkcióit, a gyomorégést és annak kezelési lehetőségeit is.
Ismerjük meg a gyomorsav funkcióját!
Mi pontosan a gyomorsav?
A gyomornedv egy több összetevőből álló folyadék a gyomorban, ami a gyomorfalban termelődik, főként éjszaka. A gyomornyálkahártya sejtjei állítják elő akkor, amikor bizonyos ingerek érik őket. Az étkezés természetesen ide sorolandó, de akár egy finom fogás látványa vagy illata is beindíthatja a termelődést. A gyomorsav egyébként annyira agresszív, hogy akár a gyomrot is meg tudná emészteni. Ezt akadályozza meg a gyomorfalon található nyálkahártya.
A gyomorsav fő feladatai közé soroljuk az ételek emésztésének elkezdését, hiszen az erős sav (pH-értéke 1,5 és 3,5 között van) felbontja az ételek fehérjeláncait, majd a gyomorban található enzimek tovább bontják azokat. Az emésztés támogatásán kívül a tápcsatornába bejutó kórokozókat is semlegesíti. Ebből kifolyólag egy rendkívül hasznos folyadék, ami azonban problémákhoz is vezethet, ha túl sok vagy – épp ellenkezőleg – túl kevés termelődik belőle. Ebben az esetben többek között gyomorfekélyek vagy emésztési zavarok alakulhatnak ki.
Fokozott savtermelés
A gyomorsav mennyisége számos tényezőtől függ, többek közt a táplálkozástól, az alkoholfogyasztás mértékétől és gyakoriságától, a dohányzástól és a stressztől. Alapesetben 2-3 liter gyomornedv termelődik naponta, de az előbb említett tényezők megnövelhetik ezt a mennyiséget. Ezeken kívül a savtermelésre hatással lehetnek különféle gyógyszerek és betegségek is.
Fokozott savtermelést okozhatnak emésztési problémák, rendszertelen étkezés, túl zsíros és fűszeres ételek, illetve az elégtelen folyadékfogyasztás is. A gyümölcsöket és zöldségeket tekintve a citrusféléknek lehet ilyen hatásuk, továbbá a paradicsomnak, de a szénsavas üdítők és a magas savtartalmú gyümölcslevek is megnövelhetik a gyomornedv mennyiségét. Az étkezésen kívül a tartós stressz, a lelki problémák, a túl sok dohányzás, a kávé és az alkohol is állhatnak a probléma hátterében, illetve bizonyos betegségek, valamint a mozgás hiánya.
Milyen tünetei vannak a fokozott savtermelésnek?
Ha sok a savunk, akkor ennek számos kellemetlen tünete lehet. A leggyakoribb, hogy a gyomornedv visszacsorog a nyelőcsőbe, ami keserű szájízt okoz. Amennyiben ez sűrűn fordul elő, annak akár súlyos következményei lehetnek, hiszen a sav kimarhatja a nyelőcső nyálkahártyáját, aminek következtében nyelőcsőgyulladás vagy akár nyelőcsőrák is kialakulhat. A sav visszacsorgása következtében kialakuló kellemetlenségeken kívül jelentkezhet még maró és égető érzés a torokban vagy a mellkasban, de a hasi görcsök, a puffadás, a hányinger, a hányás és a rossz szájíz is gyakori velejáró.
Túl sok gyomorsav: mire utalhat?
Mikor beszélünk gyomorégésről?
A gyomorégés egy rendkívül gyakori betegség, amit életük során a legtöbben megtapasztalnak legalább egyszer. Akkor alakul ki, amikor gyomorsav jut a nyelőcsőbe. Míg azonban a gyomorban nem tud kárt tenni a sav, a nyelőcsőben már igen. A gyomornedv irritálja a nyelőcső nyálkahártyáját, ami égető érzésként jelentkezik. A gyomorégés esetében jelentkező tünetek alapvetően ártalmatlanok, de igencsak kellemetlenek – ilyen lehet a nyomásérzet a felső hasban, a savas felböfögés és a köhögés.
Milyen betegségek tünete lehet a gyomorégés?
Reflux
Fontos tudni, hogy maga a gyomorégés is lehet egy betegség előjele. Leggyakrabban a reflux, illetve a savas reflux krónikus változatának, a gastrooesophagealis refluxbetegségnek a tünete. Utóbbi az egyik legelterjedtebb emésztési probléma, aminél a sav visszaáramlik a nyelőcsőbe. A gyomorégés is a reflux egyik tünete, de emellett émelygés, gyomorfájdalom, savas szájíz is gyakran jelentkezik, továbbá az érintettek gégéje és torka is irritált.
A reflux kialakulásának egyik fő kiváltó oka, hogy a nyelőcső záróizma nem működik rendesen. Alapesetben ez a záróizom az étel gyomorba érkezésekor kinyílik, majd bezáródik. Relfux esetén azonban nem zár megfelelően, vagy sokszor kinyílik. Ennek következtében a gyomorsav kijut a gyomorból, és panaszokat okoz. Ezt a legtöbb esetben olyan ételek idézik elő, amelyek túl zsírosak, olajosak, teljes tejből készültek, de a koffeintartalmú italok, az alkohol, a fűszerek is serkentik a savtermelést.
Az érintettek a visszacsorgó savon kívül égő érzést tapasztalnak a mellkasukban vagy a torkukban, továbbá savas felböfögésre, nyelési nehézségekre, puffadásra, szegycsont mögötti nyomásérzésre és krónikus köhögésre panaszkodnak.
A reflux kezelésére vannak speciális diéták. Ezekben közös, hogy mielőbb fel kell hagyni a gyomrot megterhelő ételek és italok fogyasztásával, illetve a káros szenvedélyekről is le kell szokni. Ajánlott megváltoztatni az esti rutint, méghozzá úgy, hogy lefekvés előtt már nem eszünk semmit. Ezeken kívül a gyógyszeres kezelés is enyhülést hozhat, de természetes módszerekkel – így például polifenolokban gazdag teák fogyasztásával – is ajánlott próbálkozni.
Gyomornyálkahártya-gyulladás
A köznyelvben gyomorhurutként ismért betegség esetében a gyomor nyálkahártyája van begyulladva. Három fajtája ismert, melyek az alábbiak:
- Az akut gyomorhurutot elsősorban gyógyszerek, baktériumok és a túlzott alkoholfogyasztás idézik elő.
- A krónikus változatát a helicobacter pylori fertőzés vagy autoimmun betegség okozhatja.
- A specifikus gyomorhurut pedig zömében más betegségekhez társul.
A gyomornyálkahártya-gyulladás tünetei közé sorolandó a has felső részében tapasztalt fájdalom, a hasfeszülés, a teltségérzet, a hányinger, a véres hányás, a vérszegénység és a vashiány. A betegség kezelésénél, illetve a panaszok enyhítésénél sokat segítenek a fájdalomcsillapítók, a savlekötők, a hányingercsillapítók, a vérzéscsillapítók és a nyálkahártyát bevonó készítmények. A gyógyszereken kívül természetesen meg kell szüntetni a kiváltó okokat, ha pedig a helicobacter pylori fertőzés áll a háttérben, akkor annak eliminálásához antibiotikumok és savelválasztást gátló gyógyszer szedése szükséges.
Gyomorfekély
Gyomorfekély esetén megszakad a gyomor nyálkahártyája, azaz megsérül az a réteg, ami a védi a sejteket a gyomorsavtól és annak maró hatásától. A gyomorfekély kialakulását a helicobacter pylori fertőzésen kívül okozhatják különféle gyógyszerek, sérülések, illetve a Zollinger-Ellison-szindróma is, amikor igen nagymértékben növekszik a savtermelés. A legismertebb tünetek közé soroljuk a gyomorszáj tájékán jelentkező tompa, égő fájdalmat, ami akár a hátba is kisugározhat. Bizonyos ételek – például az édességek, a fűszerek és a zsíros fogások – fokozhatják a panaszokat. A gyomorfekélyt általában gyógyszerekkel kezelik, de az életmódváltás is elengedhetetlen. Amennyiben ezek a módszerek nem hoznak érdemi javulást, akkor a sebészeti beavatkozás is szóba jöhet.
Hogyan kezelhetjük a túl sok gyomorsavat?
Mielőtt savlekötő gyógyszerek után nyúlnánk, érdemes előbb más módszerekkel próbálkoznunk.
Házi praktikák túl sok gyomorsav esetére
Ha sok a gyomorsavunk, akkor számos olyan házi praktika létezik, ami képes lehet ellensúlyozni ezt. Ilyen például a szódabikarbóna. Ebből egy keveset oldjunk fel egy pohár vízben, majd az oldatot igyuk meg. Ezen felül számos olyan étel t is fogyaszthatunk, amelyek túlzott gyomorsav-termelés esetén bírnak pozitív hatással. Ide soroljuk többek között a banánt, a mandulát, az édesköményt, a gyömbért, a mentát, a kamillateát, a zabkását, a krumplit és a sötétzöld leveles zöldségeket.
Természetesen a gyógynövények között is számos olyan létezik, ami képes mérsékelni a tüneteket. Ilyen például a fehér akácvirág, az orbáncfű, az ezerjófű, a fehér árvacsalán, a szemvidítófű és a benedekfű – az ezekből készített gyógyteák természetes segítséget jelenthetnek.
Az eddig felsoroltakon kívül az almaecet, a citrom és az aloe vera is képes enyhíteni a gyomorégés okozta panaszokon.
Hajlam fokozott savtermelődésre – Így érdemes kezelni
Amennyiben úgy érezzük, hogy hajlamosak vagyunk a túlzott savtermelésre, akkor javasoltak lehetnek bizonyos életmódbeli változtatások. Sokat segíthet, ha jelentősen csökkentjük az alkoholfogyasztást, leszokunk a dohányzásról, rendszeresen mozgunk, így megszabadulunk az esetleges túlsúlytól, ezen kívül odafigyelünk, hogy lefekvés előtt már ne fogyasszunk semmit. Ezen kívül a szoros és kényelmetlen ruhák kerülése is javasolt. Amennyiben nem tudjuk, hogy esetünkben milyen ételek váltják ki a sav túltermelődést, akkor vezessünk egy étkezési naplót, ami segít visszakövetni, hogy a tünetek jelentkezése előtt mit fogyasztottunk.
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Annak ellenére, hogy sok esetben nem okoz súlyos problémákat a túlzott savtermelődés, vannak olyan esetek, amikor ajánlott felkeresnünk egy orvost. Ha heti két alkalomnál gyakrabban jelentkezik gyomorégés, vagy éjszaka is felébredünk a fájdalom miatt, akkor mindenféleképpen menjünk el egy szakemberhez. Ez szintén javasolt, ha nagyon erős a fájdalom, vagy rossz étvágyat, súlyvesztést, émelygést, véres hányást, véres vagy fekete székletet tapasztalunk. Amennyiben sápadtak és fáradtak vagyunk, akkor is szólaljon meg a vészcsengő, ugyanis ezek a vashiány jelei lehetnek. Ha pedig már fordult elő gyomorrák a családban, akkor ne habozzunk, és minél előbb kérjünk orvosi segítséget.
Mit jelent az alacsony gyomorsav tartalom?
Nem csak a túl sok, a túl kevés gyomorsav is problémák forrása lehet. Amennyiben ugyanis nincs elegendő gyomorsav a gyomorban, az elfogyasztott táplálékot nem tudjuk rendesen megemészteni, így az sokáig marad a gyomorban. Ennek nyomán emésztési zavarok léphetnek fel, melyek hasfájáshoz, puffadáshoz és/vagy hasmenés kialakulásához vezethetnek.
Sok esetben vérszegénységre és B12-vitamin hiányára vezetik vissza ezt az állapotot. Ahhoz, hogy a B12-t fel tudja dolgozni a szervezet, savas közegre van szüksége. Amennyiben ez nem biztosított, akkor hiányállapot alakul ki, ami vérszegénységhez is vezethet, ugyanis akadályozva van a vörösvértestek képződése.
A túl kevés gyomorsav hátterében számos ok állhat. Amennyiben sokáig szedtünk savlekötőket, akkor annak lehet ilyen mellékhatása, de ezen kívül okozhatja krónikus gyomorhurut, előrehaladott kor, stressz vagy egy a gyomrot is érintő műtéti beavatkozás.
A gyógyszeres kezelés ebben az esetben is javulást hozhat, de ezen kívül javasolt az olyan élelmiszerek fogyasztása is, melyek serkentik az emésztést, így segíthetik a gyomorsav előállítását is. Ilyen például a brokkoli vagy a spenót. Az életmódunk megváltoztatása és a stressz-szint csökkentése is javulást hozhat.
Egy orvos felkeresése mindenféleképpen javasolt, ha azt gyanítjuk, hogy túl kevés a gyomorsavunk. A szakember pontosan meg tudja állapítani, hogy tényleg ez okozza-e a panaszainkat. Amennyiben igen, akkor megkezdheti a megfelelő kezelést.
Összegzés
A gyomorsavnak tehát rendkívül fontos funkciói vannak, hiszen nem csak az elfogyasztott ételek megemésztésénél van kiemelt szerepe, hanem különféle kórokozók ártalmatlanításnál is. Ennek ellenére az sem jó, ha túl sok a gyomorsavunk, hiszen olyankor olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a gyomorégés, a hasfájás vagy a köhögés. Ilyenkor enyhülést hozhatnak különféle házi praktikák, életmódbeli változtatások, de akár gyógyszerek is. Amennyiben gyakoriak az ilyen jellegű panaszok, keressünk fel egy orvost, aki a pontos diagnózis felállítása után a számunkra megfelelő kezelést tudja javasolni. Tegyünk ugyanígy, ha túl kevés a gyomorsavunk, hiszen ennek az állapotnak a kezelési is rendkívül fontos.
