Menedzserbetegség – Miről ismerjük fel?

A menedzserbetegség alapja a krónikus és folyamatos stressz, illetve a stresszkezelés képességének a csökkenése. Fontos tudni, hogy menedzserbetegség bárkinél előfordulhat, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint a fiatal és középkorú férfiaknál jelentkezik a leggyakrabban, ennek pedig több oka is van. Egyfelől több férfi dolgozik arányaiban közép- és felső vezető munkakörben, másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív- és érrendszeri megbetegedések kockázata. A menedzserbetegség fő kiváltó oka az immunrendszer legyengülése. A túlhajszoltság, az állandó készenléti állapot, az időhiány, az egyre nehezebben elviselhető feszültség és az ezekkel járó alváshiány vagy rossz alvás krónikus stresszt eredményezhet, ami fokozatosan gyengíti az immunrendszert. A tartós stressz hatására a szervezet védekező rendszere egyre kevésbé képes ellenállni a káros környezeti hatásoknak, védelmet nyújtani a szervezetet érő külső támadásokkal szemben. Mivel az immunrendszer az állandó nyomásban képtelen a regenerálódásra, nem tudja a megfelelően felvenni a harcot a különböző megbetegedésekkel szemben. További hajlamosító tényező lehet az A-típusú személyiség is. Ebben az esetben az idegrendszer az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál. A menedzserbetegség tünetei többféleképpen is jelentkezhetnek, de általában pszichés problémák jelzik a közelgő egészségügyi panaszokat. Kimerülés, szokatlan ingerültség, hirtelen hangulatváltozások, koncentrációs nehézségek jelzik, hogy romlik az egészségünk. Gyakran előfordul alvászavar vagy inszomnia, fokozott szorongás, örömtelenség, depresszív hangulat. Bár a menedzserbetegségre hajlamos egyéneknek a pihenés amúgy is gondot okoz, a betegség kifejlődésével még kevésbé képesek a feltöltődésre. A testi tünetek közül eleinte enyhébb tünetek jelennek meg, mint a fejfájás, az émelygés, a szédülés, a hajhullás vagy a fáradékonyság, melyek a fokozott stressz állandósulása esetén egy idő után szervi betegségbe, elváltozásba is tovább fejlődhetnek. Súlyos esetben már életveszélyes állapot is kialakulhat, ami először a vérnyomás vagy a pulzusszám emelkedésében nyilvánul meg. A keringési rendszer állapotának romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom jelentkezhet, amely a szív koszorús ereinek szűkületét, illetve fenyegető szívizominfarktust jelezhet. A súlyosbodó panaszok esetén a testi tünetek kezelése mellett a stressz forrásának megszüntetése, illetve életmódváltás válhat szükségessé. Minden vezetőbeosztású egyénnek érdemes legalább éves gyakorisággal eljárnia szűrésre, illetve szakemberhez fordulni, ha folyamatos stressznek van kitéve.