Kellemetlen szájszag? Íme öt gyakori kiváltó ok

A rossz szájszag, orvosi nevén halitózis hátterében számos dolog állhat. Először azt kell kivizsgálnunk, hogy szájüregen belülről vagy kívülről fakad-e a probléma és utána már könnyebben megállapíthatóak a kellemetlen szájszag okai.

Szájhigiénia

Az első leggyakoribb kiváltó ok lehet a nem megfelelő szájhigiénia. Nyelvünkön számtalan emésztést segítő baktérium található, ha ezek elszaporodnak felléphet a kellemetlen szájszag. Ezek a baktériumok kezdik meg az emésztést. A fehérjéket alkotó aminósavakat kénvegyületekké alakítják, amely kellemetlen szaggal járhat. Ezért a javasolják a fogorvosok, hogy ne csak reggel és este, hanem a főbb étkezéseket követően is alaposan mossunk fogat, illetve a nyelvünket is dörzsöljük át fogkrémmel. Egy kutatás szerint, ha nyelvünk hátsó részét is átdörzsöljük, 70%-kal csökken a rossz lehelet. Naponta egyszer használjunk fogselymet, mert így a fogkefével elérhetetlen szűk területekről is eltávolíthatjuk a lepedéket, ételmaradványokat. Fontos, hogy minimum félévente menjünk el fogorvoshoz és vizsgáltassuk meg fogainkat, mert egy szuvas fog, illetve begyulladt íny is okozhatja a kellemetlen szájszagot.

Szájnyálkahártya kiszáradása

Egy másik kiváltó ok lehet a szájnyálkahártya kiszáradása, amelynek hátterében állhat a kevés folyadékbevitel, dohányzás, alkohol, alkohol tartalmú szájvízek, alvás közben nyitott szájon át történő levegővétel, illetve egyes gyógyszerek, például vérnyomáscsökkentő, antidepresszáns, illetve antihisztamin tartalmú gyógyszerek is előidézhetik a nyálkahártya kiszáradását. Ha nem fedi a szájban lévő baktériumokat elegendő mennyiségű nyál, azok megváltoztatják a száj ph értékét.

Mandula-, arcüreggyulladás

Ha minden száj higiéniás előírást betartottunk és még mindig fennáll a probléma forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz és nézessük át manduláinkat, arcüregünket, mert lehet, hogy gyulladás áll a háttérben.

Cukorbetegség

Másik jellegzetes probléma lehet az acetonos szájszag, amely cukorbetegségre utal. De egyéb emésztőrendszeri megbetegedések, mint például a reflux, azaz a nyelőcső záróizmának helytelen működése (rekeszizomsérv) is kiválthatja a kellemetlen leheletet. Ilyenkor a záróizom akkor is kinyílik, amikor éppen nem kellene és felengedi a gyomor savas tartalmát a nyelőcsőbe. Az alacsony szénhidráttartalmú diéta ketózist okoz, ez is lehet a rossz lehelet kiváltó oka, ilyenkor növelni kell a rost bevitelt.

Tüdúőgyulladás, hörghurut

A tüdő gyulladásos megbetegedései (tüdőgyulladás, hörghurut) is okozhatnak kellemetlen szájszagot, ezt szintén ki kell vizsgáltatni orvossal, mert komoly betegségek húzódhatnak a háttérben. De egy alaposabb kivizsgálás során a vese-, illetve máj megbetegedéseket sem árt kizárni. Ha nem komoly betegség áll a háttérben, akkor a megfelelő szájhigiénia betartásával, folyamatos folyadékbevitellel, kiegyensúlyozott táplálkozással meg lehet szüntetni a kellemetlen szájszagot. Kerüljük az alkoholt és az alkoholos szájvizeket, szokjunk le a dohányzásról. Natúr joghurt és petrezselyem fogyasztásával pedig előnyösen ellensúlyozhatjuk a szájban lévő baktériumok számát. A petrezselyem ugyanis gyulladáscsökkentő, fertőtlenítő hatású, míg a natúr joghurt élőflórája egyensúlyban tartja az esetlegesen elszaporodott emésztőbaktériumokat.