Horkolás
Becslések szerint a felnőtt lakosság 20-30%-a horkol.
Középkorú férfiaknál 100-ból 5 esetben a rendkívül hangos horkolás potenciálisan életet fenyegető rendellenességet (alvási apnoe) jelezhet. A menopauza kezdetétől a nők esetén is egyre gyakoribbá válik a horkolás.
A horkolás a garatban jön létre. A garat az orr, a száj és a gége mögötti tér, egy izmok által határolt ‘csőrendszer’. Egészséges szervezetben alvás közben a garatizmok a központi idegrendszer irányítása mellett folyamatosan nyitva tartják a légutakat.
Számos tényező hajlamosíthat horkolásra: túlsúly, vastag, rövid nyak, dohányzás, alkoholfogyasztás, kimerültség, rossz testhelyzet alvás közben. A horkoló embereknek rendszerint szűk a garatuk. Horkolásra hajlamosít továbbá a nagyobb méretű nyelv, a lelógó lágyszájpad, a megnagyobbodott mandulák (gyermekkori horkolás leggyakoribb oka!). Fül-orr-gégészeti vizsgálattal ezen eltérések kimutathatóak. Sokszor azonban összetettebb kivizsgálásra van szükség tüdőgyógyász, endokrinológus és alvásszakértő ideggyógyász segítségével. Az alvás vizsgálata éjszaka történik. Erre ma már akár otthonunkban is lehetőség nyílik.
Kezelés
A horkolás kezelésének első lépcsője az életmódváltás: dohányzás abbahagyása, testsúly csökkentése, nyugtatók elhagyása, alkoholfogyasztás mérséklése, az alvás pozíciójának változtatása (oldalfekvésben, illetve megemelt felső testtel javasolt az alvás.). Szükség lehet bizonyos eszközök alvás közben történő alkalmazására. Speciális párna, horkolásgátló spray, vagy orrszárny tágító eszköz egyes esetekben már önmagában javuláshoz vezethet.
Máskor műtéti beavatkozásra is szükség lehet a horkolást okozó eltérések kezelése végett. Ilyen műtétileg kezelendő eltérés lehet : az orrpolip, orrsövény ferdülés, krónikus orrnyálkahártya gyulladás, megnagyobbodott orrmandula, a lágyszájpad renyhesége.
Alvási apnoe
A horkolás legsúlyosabb megjelenési formája az alvási apnoe szindróma. Alvási apnoe szindrómában a horkolás légzéskimaradással párosul. A légzéskimaradások alkalmával az agy oxigénhiányos állapotba kerül. Ennek számos kellemetlen tünete lehet: kialvatlanság, krónikus fáradtság, depresszió. Az oxigénhiányos állapot azonban kedvezőtlenül hat az érrendszerre is. Ennek következményeként gyakoribb a magas vérnyomás, szívinfarktus, hírtelen szívhalál, sztroke alvási apnoeban szenvedő betegek esetén, mint az átlagnépesség esetén. Az alvási apnoe jellegzetes tünetekkel jár.
Alvás közben hosszabb csend után (ez a légzéskimaradás ideje) egy hirtelen erőteljes levegővétel következik. Ezt hörgésszerű hang is kísérheti. Az alvási apnoe leggyakoribb kezelési módja az ún. pozitív nyomású légsínterápia (CPAP terápia). Egy speciális anyagból készült orrmaszk vagy orr-száj maszk folyamatos pozitív levegőnyomást biztosít a felső légutakon keresztül a tüdő felé, ezzel megakadályozza a légutak elzáródását és az apnoe kialakulását alvás közben.
