Az inzulinrezisztencia okai, tünetei és kezelése

Diagnosztizálása, nyomon követése és kezelése ezért fontos, hogy minél előbb megkezdődjön. Tünetei sokfélék és megtévesztőek, diagnosztizálására egyre több módszer van már, kezelése pedig szerencsére egyszerű, de sok akaraterő kell hozzá. Most mindent megtudhat az IR okairól, diagnosztizálásáról és lehetséges kezelési módjairól.

Mi az inzulinrezisztencia?

Vércukorszintünk szabályozásában komoly szerepet tölt be az inzulin, amely a hasnyálmirigyünk béta-sejtei által termelt hormonként segíti, hogy a sejtekbe bekerüljön az azokat tápláló cukor, vagyis glükóz, majd azt energiatermelésre fordíthassuk. Inzulinrezisztencia (IR) esetén a sejtek “éheznek”, ugyanis a sejt felszínén képződő inzulin-receptorokhoz az inzulin csak gyengén tud kapcsolódni. Ennek oka általában az, hogy maga a receptor jön létre “hibásan”, ami miatt a sejtek rezisztensek lesznek az inzulin hatására, és ami miatt lényegesen több inzulinnak kell jelen lennie a vérben ahhoz, hogy a sejtbe a cukor bekerülhessen. Étkezés után a vércukorszint megemelkedik, amire válaszul a hasnyálmirigy több inzulint ad le, hogy segítse a cukor feldolgozását. Ám ha valakinek IR-je van, akkor a sejtek nem érzékelik megfelelően az inzulint, a hasnyálmirigy egyre többet termel, végül már a béta-sejtek nem bírják a kapacitást, és a cukor felhalmozódik a vérben. Ez pedig elvezet a cukorbetegséghez. Bár rendkívül gyakori jelenségről van szó, a probléma sokszor nem derül ki időben. Ennek oka, hogy vércukorszint-vizsgálatkor az orvosok sokszor eleve nem kérik az inzulinszint vizsgálatát, és nem vizsgálják annak cukorterhelésre történő mozgását.

Mi miatt alakul ki a cukorbetegség előszobájának nevezett jelenség?

A probléma oka az, hogy a sejtek inzulinreceptorai nem jól alakulnak ki, illetve nem működnek megfelelően. Ennek hátterében genetikai hajlam is meghúzódhat, az inzulinrezisztencia kialakulásának esélyét mindenképpen növeli, ha családon belül előfordult már 2-es típusú cukorbetegség. Emellett a mozgásszegény életmód és gyorséttermi koszt, és az ezek következtében kialakuló túlsúly is emeli a kockázatot. Ugyancsak fokozhatja a veszélyt, ha nem megfelelő a szervezet D-vitamin ellátottsága. Növelhetik a probléma megjelenésének esélyét a különböző gyomor- és bélrendszeri, emésztőszervi problémák, a pajzsmirigy-alulműködése, a tejcukor- és a gluténérzékenység, azaz minden olyan tényező, amely kapcsolatba hozható a szénhidrát-anyagcsere zavarával, és amely többletterhet róhat a sejtműködésre, a sejtek receptoraira.

Az inzulinrezisztencia tünetei

• A leggyakoribb, inzulinrezisztenciára utaló tünetek: a menstruációs zavar, a policisztás ovárium szindróma, a meddőség és a túlsúly, azon belül is az alma típusú elhízás, azaz az úszógumiszerű zsírpárnák megjelenése, és a fokozott szőrnövekedés.
• Ugyancsak utalhat inzulinrezisztenciára a depresszió és a fáradtság is – amikor az érintett úgy érzi, soha nem tudja kialudni magát-, rossz a közérzete és belső nyugtalanság lesz úrrá rajta, de tünet lehet még a hajhullás is.
• Az IR-nek vannak egyéb tünetei is, amik kapcsán nem feltétlenül gyanakodnánk erre a problémára. Ide sorolható az alvászavarok, az alvás közbeni túlzott izzadás, éjszakai felriadás.
• A szénhidrát dús, vagy nehéz ételek evése után érzett ingerültség, stressz, koncentráció zavar, nyugtalanság is jelezheti, hogy inzulin rezisztensek vagyunk, de ugyanezeket érezhetjük késő reggeli étkezés vagy annak kimaradása esetén is.
• A cukoréhség, a hirtelen hízás vagy a sikertelen diéták-fogyókúrák is utalhatnak arra, hogy érdemes kivizsgáltatni, IR-esek vagyunk-e.

Az inzulinrezisztencia figyelmeztet, hogy valami nincs rendben a sejtanyag cserével, az inzulin szabályozással, ezért ha nem kezelik, és az illető nem figyel az életmódjára, akkor 10-15 év elteltével több mint 50 százalékos eséllyel lesz diabéteszes. Sajnos előfordulhat az is, hogy tünet nélkül van jelen, és pl. csak meddőségi vizsgálatnál derül rá fény, vagy pajzsmirigy vizsgálatnál, ez utóbbi problémáival ugyanis gyakran jár kéz a kézben. Érdekes, hogy az IR-t női betegségként tartja számon a közvélemény, pedig egyáltalán nem az, és nem is valami “divatos hóbort”. Az, hogy nőknél gyakrabban diagnosztizálják, azzal magyarázható, hogy náluk bukik ki jobban a menstruációs vagy termékenységi problémák során.

Hogyan diagnosztizálható az IR?

Ha az a gyanúnk a felsorolt tünetek alapján, hogy inzulin rezisztenciánk van, vagy azért aggódunk, mert a családban fordult már elő ilyen betegség, netán cukorbetegség, akkor érdemes felkeresni egy endokrinológiai szakrendelést, és kérni ennek kivizsgálását. Ilyenkor az orvos terheléses vércukor vizsgálatot fog készíttetni, aminek keretében nemcsak a vércukorszint változásait mérik, hanem vele párhuzamosan vizsgálják az inzulin kiválasztásának mértékét is a hasnyálmirigyben, és azt, hogy utána hogyan változik meg a szintje. Ez a három pontos cukorterhelés (OGTT), amikor cukros vizet kell elfogyasztanunk. Közben azt vizsgálják, hogy az éhgyomorra fogyasztott cukor milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. A vizsgálat során azt is nézik, hogy milyen mértékben emelkedik meg az inzulin szint, és utána mikor kezd el csökkenni. A 120 perces eredményeket összevetik a köztes és kezdeti számokkal.. Az inzulinrezisztencia vizsgálat során emiatt többször is vesznek vért, ebből számolják az eredményeket. Másik módszer a HOMA-index meghatározása. Ezt az éhgyomri vércukor és inzulinszintből számítják.Van egy, még csak nemrég óta elterjedt IR azonosító módszer is, az adiponektin-szint mérése, de ezt tényleg elég kevés helyen végzik egyelőre.

Az inzulinrezisztencia kezelésének lehetőségei

• Oda kell figyelni az étkezésre, csökkenteni vagy akár teljesen el kell hagyni a túlfinomított alapanyagokat, így a cukrot, a fehér lisztet, helyette teljes kiőrlésű gabonából készült élelmiszereket fogyasztani, és úgy étkezni, mint a cukorbetegek, vagyis naponta többször, kis adagokban! A személyre szabott étrend elengedhetetlen, ha kordában akarjuk tartani már a tüneteit is.
• A szénhidrátok közül érdemes a lassú felszívódásúakat, így a teljes kiőrlésű gabonákat, zablisztet, búza- és zabkorpát előnyben részesíteni. Mivel szervezetünk napszaktól függően is másként reagál a szénhidrátra, és másképp hasznosítja az inzulint, erre is oda kell figyelni. Reggel érzékenyebb a belső ritmusunk, ezért reggelire sokkal kevesebb szénhidrát fogyasztása javasolt, mint délben vagy este - a hiedelmekkel ellentétben.
• Ügyelni kell a megfelelő rostbevitelre, és nem ajánlott az édesítőszerek fogyasztása, mert a szervezetet megterhelik és étkezés után össze is zavarhatják a vércukorszintet.
• Mivel ez egy anyagcserét érintő megbetegedés, a helyes életmód, a rendszeres sportolás alapvető a megelőzésben. Javasoltak a kardió jellegű mozgásformák, kiegészítve heti 2*30 perces izomerő növelő sporttal.
• A stresszlevezető technikák elsajátítása is sokat lendít a megelőzés hatékonyságán, a stresszhormonok felhalmozódása ugyanis súlyosbíthatja a betegséget vagy akár kiváltó indikátora is lehet. Ezért nagyon fontos lelkileg és mentálisan is rendben tartani magunkat.
• Friss kutatások alapján, egy magyar orvoscsoport által kidolgozott paleo-ketogén étrend is gyorsan és hatékonyan kezeli az IR-t, és az abból adódó szövődményeket, de saját szakállára senki se próbáljon drasztikus életmódváltást kezdeni, csakis szakember segítségével.
• Akinél az életmódváltás önmagában nem segít, illetve örökölte az inzulinrezisztenciára való hajlamot, ott szükséges lehet a gyógyszeres kezelés illetve inzulinszint beállítás.