Az utóbbi években egyre emelkedik az allergiások száma, ennek ellenére sok esetben nem tudjuk pontosan, hogy mi zajlik le ilyenkor a szervezetünkben.
Mi az allergia?
Az allergia egy szerzett túlérzékenység valamilyen, elsősorban fehérje tartalmú idegen anyaggal szemben, amelynél nem az első érintkezés következtében jelentkeznek a tünetek, hanem csak többszöri után. Ezek a panaszok a saját védekezőrendszerünk túlzott reakcióiból adódnak. Ezek az idegen anyagok lehetnek akár pollenek, élelmiszerek vagy bármilyen más allergének, melyek a bőrünkön keresztül vagy belégzéssel jutnak be a szervezetünkbe. Az immunrendszerünk ennek következtében antitesteket termel, melyek egy újbóli érintkezés következtében allergiás reakcióhoz vezetnek.
Ez történik a szervezetünkben
Amikor allergénekkel érintkezünk, akkor különböző peptidek, azaz apró fehérjevegyületek válnak le. Ezek a peptidek átjutnak a bőr védekezőrétegén, majd az IgE antitestekhez kapcsolódnak, amelyek a hízósejtek felszínéhez kötődtek. A hízósejtek főként azokon a területeken találhatók, ahol gyakori az allergénekkel történő érintkezés – például a bőrben, a légutakban vagy a belekben.
A hízósejtek hisztamint raktároznak el, aminek központi szerepe van a gyulladásos folyamatoknál. Amikor egy allergén kapcsolatba lép az IgE-antitestekkel, akkor a hízósejtekből azonnal felszabadul a hisztamin és más allergiás reakciót kiváltó vegyületek. Ezek hatására alakulnak ki a hólyagos bőrelváltozások, a viszketés és a légutakban a fokozott váladékképződés és a nyálkahártya duzzanat, ami a légutak szűkületéhez vezet.
A panaszok megjelenése az allergia típusától függenek
Négy különböző allergiatípust különböztetünk meg. Az első három típus azonnali reakciókat vált ki, amelyek közül az I. típus a leggyakoribb. Ez a típusú allergia okozza a szénanáthát, egyes ételallergiákat és az allergén okozta asztmát. Ebben nagy szerepük van az IgE-antitesteknek.
Egészséges személyeknél csak csekély mennyiségben találhatók meg ezek az IgE-antitestek. Allergiásoknál azonban úgy vélik a szakemberek, hogy túl sok van a szervezetükben, melyek más sejtek felszínére tapadnak rá, legfőképpen a hízósejtekre. A hízósejtekből a már említett módon felszabaduló hisztamin és egyéb anyagok gyulladásos reakciót okoznak.
Leggyakoribb allergiák
Az allergia egy civilizációs betegség, melynek kialakulása visszavezethető az életvitelünkre, a genetikára és különféle környezeti behatásokra. Számos különböző allergiával találkozhatunk már, így vannak személyek, akik például a melegre vagy – épp ellenkezőleg – a hidegre reagálnak allergiásan, de tény, hogy a leggyakoribbak közé az alábbiak tartoznak:
* Pollenallergia
* Porallergia
* Állatszőrallergia
* Élelmiszerallergia
* Gyógyszerallergia
* Fémallergia
* Napallergia
* Fémallergia
* Tejallergia
Mikor lép fel anafilaxiás sokk?
Az anafilaxiás sokk az egyik legsúlyosabb allergiás reakció, mely könnyen életveszélyes állapotot eredményezhet. A legtöbb esetben az élelmiszer, a gyógyszer vagy a rovarcsípés okozta allergiák esetén léphet fel. Ilyen esetekben az allergénnel történő érintkezés után azonnal jelentkeznek a tünetek, melyek a teljes szervezetet érintik. Amennyiben legalább két szervrendszer érintett, például a bőr és a szív- és érrendszer, vagy a légutak és a gyomor- és bélrendszer, akkor beszélnek az orvosok anafilaxiáról. Az általános állapot gyorsan romolhat, aminek következtében fennáll a légzés és a keringés leállásának a veszélye. Ilyenkor pedig életet menthet a gyors beavatkozás.
