A leggyakoribb autoimmun betegségek 2. rész

Reiter-szindróma Az ízületek, pontosabban az ízület-ín tapadási helyének gyulladása, amely általában máshol található fertőzés miatt alakul ki, melyet a kötőhártya és a húgycső gyulladása kísér. Emellett előfordulhat a száj és nemiszervek nyálkahártyájának gyulladása, a tenyér és talp bőrének megvastagodása is. Kialakulhat légúti fertőzés, szexuális úton szerzett fertőzés és a belek fertőzéses megbetegedése (például salmonellozis,yersinia fertőzés) után. Általában a nagy ízületeket érinti (például a boka, térd) és rendszerint csak  egy oldalon figyelhető meg. Az ízületi panaszokkal egy időben vagy azokat kissé követve jelenik meg a szem és a húgycső elváltozása. Az elsődleges fertőzésre általában antibiotikumot ír fel az orvos, emellett szteroid, és/vagy immunműködést gátló szer szedése is szükséges lehet. Reumatoid artritisz A reumatoid artitisz az ízületeket érintő krónikus gyulladás. A betegség nem kopásos eredetű, hanem az ízületek porcfelszínének autoimmun eredetű gyulladása okozza. Nőkben 2-3-szor gyakoribb, bármely életkorban előfordulhat. Jellemző a lappangó megjelenés, majd kezdeti tünetként általában a kisízületek fájdalma, eldeformálódása jelentkezik. Az ízületi panaszok mellett láz, érgyulladás is jelentkezhet. Előfordulhat a tüdő, mellhártya, szívburok gyulladása, nyirokcsomó-duzzanat, szemgyulladás is. Mivel számos autoimmun betegség mutat hasonló tüneteket, nem mindig könnyű a diagnózis, de felvetődik a  reutamoid artitisz lehetősége, ha a reggeli ízületi merevség mellett, hat héten át legalább három ízület gyulladt (kéz, csukló, ujjak ízületi gyulladása hosszabb ideig). Ilyenkor vérvizsgálat szükséges, ahol immunológiai eltérések láthatók. Gyógyszeres kezelése során a szakemberek bázisterápiás szereket( szteroidokat, immunműködést gátlókat, biológiai terápiát)valamint kiegészítő terápiaként fájdalomcsillapítókat, gyógytornát és fizikoterápiát írnak elő. Sjögren-szindróma A Sjögren-szindróma idült gyulladás, a szervezet külső elválasztású mirigyeit érinti.  Jellemzően a szem- és száj nyálkahártyájának fokozott kiszáradásával jár. Ritkább, hogy a gyulladás távolabbi szerveknél (például emésztőrendszer, légcső, hüvely) is panaszt okoz. Vezető tünet a szem és száj kiszáradása, de a beteg fogékonyabb lehet a fertőzésekre, emésztése is romolhat. Kialakulhat ízületi gyulladás is, és e betegségben gyakoribb a limfóma későbbi előfordulása is. SLE (szisztémás lupusz eritematózus) Az SLE krónikus autoimmun gyulladás, mely bármely szervet érintheti. A betegek többsége (csaknem 90%-a) nő, és fiatal (18-30 év közötti), a többi életkorban ez a betegség viszonylag ritka. A kép igen változatos, sokféle antitest jelenik meg, ezért az egészen enyhétől a teljesen megnyomorító betegségig maga a lefolyás is változó. Jellemzője az arcon megjelenő ún. „pillangóeritéma”, bőrkiütések, a fényérzékenység, szájsebek, ízületi gyulladások, veseműködési zavar, alacsony fehérvérsejt- és vérlemezkeszám. A betegség szinte kiszámíthatatlan, időnként fellobban, lefolyása hullámzó. Fizikális vizsgálatok, labor, mellkas röntgen azonosíthatja. A kezelésben a súlyosságtól függően jelentősek a különbségek, de mindenképpen fontos a gyors diagnózis és az azonnal megkezdett , megfelelő kezelés, akár szteroidokkal, immunműködést gátlókkal. Szkleroderma Szintén krónikus betegség, amelynek hatására a bőr megvastagszik, merevvé válik. Általában a végtagokon kezdődik (az ujjak felől), de súlyos esetben ráterjedhet a törzs bőrére is.  Szinte minden betegnél megjelenik az ún. Raynaud-jelenség (hidegre az ujjak elfehéredése, érzéketlensége), de érintheti a belső szerveket is. A bőr feszes, fénylő lesz és sötétebbé válik, visszér-rajzolatok jelennek meg rajta. A gyulladt szövetek jellegzetes „reszelős” hangot adnak. A belek is károsodhatnak, melyek eredményeként romlik a felszívódás, hatására fogyás tapasztalható. A szkleroderma súlyos vesebetegséget is okozhat. A diagnózist az orvosok fizikális vizsgálatok alapján állítják fel. A betegség lefolyása változó, teljesen kiszámíthatatlan és nem gyógyítható. Kezelése tüneti: gyulladásgátlókkal, szükség esetén savlekötő gyógyszerekkel, antibiotikummal, vérnyomáscsökkentők adásával enyhítik a betegség okozta tüneteket. Szklerózis multiplex (SM) Az SM az egyik legösszetettebb idegrendszeri betegség, melynek hátterében autoimmun ok valószínűsíthető. A betegség során az idegeket (szem, agy, gerincvelő stb) borító ún. mielinhüvely fokozatosan elpusztul. A betegség hullámzó természetű, hosszú ideig stagnálhat, majd hirtelen rosszabbodik és idővel egyre gyakrabban jelentkezik állapotromlás. Kialakulása hátterében örökletes és környezeti okok is állhatnak. A betegség tünetei nagyon változatosak lehetnek: korai tünetként jelentkezhet zsibbadás, bizsergés az arc, karok, lábak területén, csökken az izomerő. Lehetnek csak szemtünetek: kettőslátás, homályos látás, látásvesztés. A betegség diagnózisát alapos fizikális, neurológiai vizsgálat, labortesztek, gerinccsapolás előzi meg. Az MRI képes kimutatni a mielinhiányos területeket. Kezelése és a tünetek enyhítése speciális gyógyszerekkel, szteroidokkal, immungátlókkal történik, de gyakorlatilag a terápia nem megoldott jelenleg. Vészes vérszegénység (anémia pernicióza) A B12-vitamin hiányához kapcsolódó felszívódási zavar, melynek alapja egy kóros immunreakció, ami miatt a gyomornyálkahártya-sejtek károsodnak. Terhesség alatti folsavhiánnyal is összefügghet kialakulása. Diagnózisa vérképből, szükség esetén csontvelői kenetből történik. Kezelése havonta adott B12-injekcióval, folsavpótlással lehetséges.