Vércsoportok jellemzői

Minden ember vére egyedi és különleges. Elsőre ez nagyon szépen hangzik, de valójában van egy nagy hátránya, hiszen emiatt nem kaphatunk bármilyen vért, és ezért annyira fontos, hogy az orvosok pontosan meghatározzák a vércsoportunkat.

AB0 vércsoportrendszer

A 36 vércsoportrendszer közül ez az egyik legismertebb, amelynél négy vércsoportot különböztetünk meg: A, B, AB és 0. Ezt a rendszert a 20. század elején találta fel Dr. Karl Landsteiner. Az osztrák orvosnak feltűnt, hogy az emberek vérének a vegyítése során gyakran csomók keletkeznek, amiért a vörösvértestek eltérő felületi struktúrája a felelős, amit egy membrán vesz körbe. Ebben a membránban találhatók A és/vagy B antigének, míg egyes esetekben egyáltalán nem tartalmaz antigéneket. Utóbbi esetén beszélünk 0-s vércsoportról.

Mit nevezünk vércsoport antitesteknek?

Nem csupán a vörösvértestek, hanem a vérszérum vizsgálatával is meg lehet határozni egy személy vércsoportját. Annak ellenére is igaz ez, hogy a vérszérum egy olyan folyadék, ami nem tartalmaz vörösvértesteket, hanem speciális fehérjéket, azaz vércsoport antitesteket. Utóbbiak képesek egy idegen vércsoport vérét felismerni. Annak érdekében, hogy a saját vérünk ne csomósodjon be egy antigén-antitest reakció hatására, a vérünk nem tartalmaz antitesteket a saját vércsoportjával szemben, míg idegen vércsoportokkal szemben igen. Alábbiakban látható, hogy milyen antitesteket tartalmaz egy adott vércsoport:

• A-s vércsoport: B-s vércsoport elleni antitestek (anti-B)
• B-s vércsoport: A-s vércsoport elleni antitestek (anti-A)
• 0-s vércsoport: A-s és a B-s vércsoportok elleni antitestek (anti-A és anti-B)
• AB-s vércsoport: nem tartalmaz se A-s, se B-s vércsoport elleni antitesteket

RH vércsoportrendszer

Ez a másik ismert vércsoportrendszer, mely az Rh-pozitív és az Rh-negatív vércsoportokat különbözteti meg. Ha Rh-pozitívak vagyunk, akkor ez azt jelenti, hogy az Rh antigén – más néven D antigén – jelen van a vörösvértestek felületén, míg az Rh-negatív személyeknél ez nincs jelen. Ha ezt a két vércsoportot összekeverjük, akkor az érintett személy testében egy életveszélyes antigén-antitest reakció indul el.

A vércsoportok előfordulása

Vannak gyakrabban és ritkábban előforduló vércsoportok. Közép-Európában a lakosság 44,5 százaléka A-s vércsoportba tartozik, míg 10,5 százalékuk B-s, 4,5 százalékuk AB-s és 40 százalékuk 0-s. Az Rh vércsoportrendszer által meghatározott vércsoportok előfordulása sincs egyensúlyban, ugyanis az európai lakosság 85 százaléka Rh-pozitív, míg állandó hiány van az Rh-negatív vércsoportból. A kontinensek közt is eltérések tapasztalhatók a vércsoportok előfordulásában: az amerikai őslakosok 90 százaléka 0-s vércsoportú, míg Ázsiában a B-s vércsoport az elterjedtebb. Véradományozás szempontjából a 0-s vércsoport igazi kincsnek számítanak, ugyanis ez a vércsoport univerzális, bármelyik vércsoportú személy megkaphatja. Az AB-s vércsoportúaknak pedig egyszerűbb vért adni, ugyanis ők kaphatnak A-s, B-s és 0-s vért is. Ennek ellenére mindkét esetben az a legszerencsésebb, ha a vérre váró személy a saját vércsoportjának megfelelő vért kapja.