Mit tegyünk gyakori szédülés esetén?
Az egyik pillanatban még minden rendben van, jól érezzük magunkat, majd hirtelen már kapaszkodnunk kell valamibe, mert amúgy egyszerűen összeesnénk, annyira szédülünk. Ennek rengeteg kiváltó oka lehet, melyeket alább részletezünk.
A szédülés lehet szervi eredetű, többnyire neurológia, kardiovaszkuláris vagy anyagcserei betegség tünete, de sokszor stressz következtében is jelentkezhet. A gyakori szédülés valójában tájékoztatást ad az egészségi állapotunkról. Épp ezért olyan fontos, hogy ne bagatellizáljuk el ha gyakran szédülünk, hiszen ennek számos oka lehet.
Szédülés – A leggyakoribb kiváltó okok
Sokkal gyakrabban szédülünk, mint gondolnánk. Ezek súlyossága, hossza és intenzitása segíthet egy diagnózis felállításában. Mivel a szédülés csak egy érzés, nehezen mérhető, ennek ellenére több fajtáját különböztetik meg a szakemberek. A diagnózis felállítása során az életkornak is nagy szerepe van, minél idősebb valaki, annál gyakrabban léphet fel szédülés.
Akut szédülés okai
- Szívritmuszavarok
- Alacsony vérnyomás
- Alacsony vércukorszint
- Agyi keringési zavarok
- Mentális betegségek, például depresszió, szorongás
- Tériszony
- Túl gyors felkelés az ágyból
- Rövid ideig tartó látászavar
- A látóideg megbetegedése
- Stressz
- Izomfeszülés
- Az egyensúlyszervnek vagy az idegnek a károsodása
- A perifériás idegrendszer megbetegedése
- Alkoholizmus
- Vestibularis migrén
A legtöbb esetben nem lehet azonnal megállapítani, hogy mi váltotta ki az akut szédülést, hiszen viszonylag gyorsan el is múlik magától. Idősek esetében mindössze a bizonytalan állás és járás marad meg.
Mi tehetünk szédülés esetén?
Feküdjünk le!
Ha hirtelen ránk tőr a szédülés, akkor minél előbb feküdjünk le, a lábainkat pedig polcoljuk vagy emeljük fel. Ennek köszönhetően a vér ismét a szívünk felé kezd el áramolni, és a vérnyomásunk is növekszik. Ilyenkor nyugodtan csukjuk be a szemünket, és tegyünk egy hideg, nedves borogatást a homlokunkra.
Fókuszáljunk!
Keressünk egy pontot a falon és fókuszáljunk rá. Ez ugyan nem segít a szédülés ellen, de legalább a látásunk stabilizálódik, amitől megnyugszunk.
Mély be- és kilégzés
Ha mély levegőt veszünk, jelentősen javítjuk az agyunk oxigénellátását, aminek hatására ellazul az idegrendszerünk, ettől pedig enyhül a szédülés. Figyeljünk arra, hogy lassan és nyugodtan lélegezzünk be és ki.
Egy pohár víz
Egy viszonylag enyhe szédülés esetén már sokszor az is javít a helyzeten, ha iszunk egy pohár vizet, ugyanis a folyadék felgyorsítja a keringésünket.
Jegyezzük fel
A gyakori szédülés kiváltó okainak a megállapításához sokban segít, ha minden apró részletet feljegyzünk, így pontosan fogjuk tudni, hogy mikor, milyen intenzitású és tartamú volt a szédülés. Egy ilyen naplónak köszönhetően a szakorvos munkáját is nagyon megkönnyíthetjük.
Keressünk fel egy szakorvost
Amennyiben jelentősen megváltozik a szédülések gyakorisága és intenzitása, akkor mindenféleképpen keressük fel háziorvosunkat, aki vagy rögtön tisztázza a szédülés eredetét, vagy tovább küld minket neurológushoz, fül-, orr- gégészhez vagy kardiológushoz. Amennyiben a szédülés hátterében pszichés tényezők fennállása igazolható, akkor indokolt pszichoterapeuta felkeresése.
