Hogyan védjük magunkat a káros UV-sugárzástól?

A napfény égető, barnító sugarai ellen nem csak a bőrrák veszélyének növekedése miatt fontos védekezni, bár kétségtelen, hogy a túlzásba vitt napozásnak ez lehet a legsúlyosabb következménye. Ám azt sem érdemes figyelmen kívül hagyni, hogy az UV-sugarak ronthatják a természetes kollagéntermelést a bőrben, pigmentfoltokat idézhetnek elő. A fény általi öregedés, idegen szóval a „photoaging” az öregedés látható jeleinek akár 80 százalékáért is felelős lehet. Mindez természetesen az arcon a legfeltűnőbb, de minden testrészünkre jellemző.

Elfeledett testrészek

A felmérések szerint a legtöbben még mindig csak akkor használnak naptejet, amikor a strandra, a tenger- vagy a tópartra mennek. Pedig erre a városban is szükségünk lehet, és nem is csak a legforróbb napokon. Felhős időben is le lehet ugyanis égni, sőt, a szakértők abban is egyetértenek, hogy az arcunkat, nyakunkat télen-nyáron védeni kell a naptól. Nyáron pedig minden olyan testfelületünkre naptejet kell felvinni, amelyet nem fed ruha. Sokan elfelejtik, hogy a nyitott szandálokban, papucsokban a lábfej, a rövid ruhákban a lábszár, a comb, az ujjatlan pólóban a kar, a váll, sőt, a kézfej is könnyen leéghet. A naptej hatása ráadásul ilyenkor is csak néhány órára szól, így a bőrt naponta többször is érdemes újra bekenni – a kézfejünket gyakrabban, akár minden kézmosás után is. Az arc esetében mindez sokszor csak úgy működik, ha leszedjük, majd a fényvédő krém felvitele után újra elkészítjük a sminkünket, bár újabban léteznek olyan fényvédő készítmények is, amelyeket a smink fölé fújhatunk.

Haj és szem 

A sós vagy klóros víz, a szél, a forróság és az UV-sugarak együttese kiszárítja, töredezetté teheti a hajunkat, és a színét is kifakíthatja. A fejbőr is különösen érzékeny a napsugarak hatására – különösen akkor, ha valamilyen okból megritkul a frizuránk. De a választékot, a hajtő vonalát is érdemes védeni a naptól. Ez történhet kalappal, sapkával, de UV-védő sampon, balzsam és hajspray segítségével is. A hátul copfba vagy kontyba fogott frizura nemcsak azért jó ötlet ilyenkor, mert a nyakunk nem izzad annyira, hanem azért is, mert ilyenkor a fejünk egészét haj borítja, így a fejbőr jó része védett marad.

A szemet is átgondoltan kell megóvni a napsugárzástól. A legmélyebbre ebben a szervünkben az UV-A sugárzás hatol, a sugarak a szemlencséig is eljutnak. Itt olyan fotokémiai változások jönnek létre, amelyek, ha hosszú időn át ki vagyunk nekik téve, akár az időskori szürkehályog kialakulásához is hozzájárulhatnak. Ahogy a bőr, úgy a szem sem felejt, az egész életünk során kapott sugárzásmennyiség összeadódik – ezért is alakulnak ki a betegségek idősebb korban. 

A megfelelő napszemüveg kiválasztása nem elsősorban divat kérdése, bár kétségtelen, hogy ez is szerepet játszik benne. Ha a termék UV-védelemmel van ellátva, ezt a gyártóknak jelezni kell az árucikken – az UV400 felirat erre utal. A lencse színe nem befolyásolja az UV-szűrő képességet, az viszont fontos, hogy csakis olyan helyen vásároljunk, ahol megfelelő minőségű szemüveget kapunk. A gyenge, UV-sugarak ellen nem védő termékek lencséje ugyanis csak sötétít. Mögöttük még nagyobbra nyílik a pupilla, és még több fényt enged be, így a fény még jobban károsít. Ami a méretet és a fazont illeti: minél nagyobb felületen fedi le a szemüveg a szemkörnyéket annál jobb – az ideális az, ha minden irányból véd. Aki a mindennapokban szemüveget visel, annak a dioptriás napszemüvegek felelnek meg a legjobban, de a fényre sötétedő lencse is kiváló lehet. Arra azonban érdemes figyelni, hogy a fényre sötétedő lencsék egy része autóvezetés közben, a szélvédő mögött nem sötétedik be megfelelően. 

A hullámhossz kérdése

Az UV-sugarak három típusát különböztethetjük meg. AZ UV-C sugarak hullámhossza 100-280 nm. Az ózonréteg szinte a teljes mennyiségét elnyeli – ez a nagy energiájú sugárzás egyébként káros lenne az emberi szervezetre. Mesterségesen előállítva, fertőtlenítésre szokták használni. 

Az UV-B sugarak hullámhossza a 280-315 nm közötti tartományba esik. Csak az 1-10 százalékuk éri el a földfelszínt, a többit szintén az ózonréteg nyeli el. Képesek áthatolni a felső hámrétegen, bőrpírt, leégést okozni. Szerepet játszanak a bőrdaganatok kialakulásában, a ráncosodásban, a bőr öregedésében is.

A földfelszínt elérő sugárzás 30-99 százaléka UV-A sugarakból áll, amelyek hullámhossza 315-400 nm között van. Hosszú időn keresztül fennálló hatásuk szintén öregíti a bőrt, és a pigmentáció kialakulása, azaz a barnulás is ezeknek a sugaraknak köszönhető. Fontos tudni róluk, hogy megfelelő szűrő nélkül átjutnak az üvegen, így az autóban, vagy akár a szobában, az ablak mellett is elérik a bőrt. Aki hosszú éveken, évtizedeken keresztül ugyanott ül az ablaknál, például az autó vezetőülésében vagy a munkahelyi íróasztalnál, annak akár látható különbség is kialakulhat az arca két oldalán a bőr minőségében. 

Mikor a legerősebb az UV-sugárzás?

Azt szinte mindenki tudja, hogy a napsugárzás nyáron, délelőtt 10 és délután 4 óra között éri el a csúcspontját. Kora reggel és késő délután a napsugarak más szögben haladnak át a légkörön, így kisebb az intenzitásuk. Az Egyenlítőhöz közeledve egyre erősebb napsugárzásnak vagyunk kitéve, de a tengerszint feletti magasság is befolyásolja a sugárzás erősségét. Minden kb. 1000 méteres szintemelkedés után 10-12 százalékkal lesz magasabb a napsugárzás intenzitása.

Téli sportok esetén a magas hegy mellett a hó is erősíti az UV-sugárzást, mivel visszaveri a fényt. A hó, a homok, a fémfelületek akár az UV-sugarak 90 százalékát is visszaverik. A víz hasonló hatást fejt ki, így lehet a vízparton mindig erősebb a sugárzás, mint attól távol. Érdemes akkor is gondolni a fényvédelemre, amíg a vízben vagyunk, hiszen a sugárzás egy része a vízfelszín alatt is elér minket, a víz tetején levő testrészeinket pedig a Földre érkezők mellett a visszavert sugarak is barnítják, égetik.

Allergiásak is lehetünk a fényre

Sokan tapasztalnak napozás után viszkető, égető kiütéseket, ezek a legtöbbször a fényérzékenység jelei. A  napallergia lényegében egy köznyelvi gyűjtőfogalom, amelybe többféle tünetcsoport is tartozhat.

• A polimorf fénykiütés a napallergia leggyakoribb formája. Apró, vörös dudorok vagy foltok jelentkeznek a bőrön napozás után néhány órával, amelyek viszketnek, sőt, időnként hólyagosodhatnak is.
• A szoláris urticaria, azaz napfény okozta csalánkiütés tünetei akár pár perc napozás után is megjelenhetnek. Fotoallergiás reakció esetén valamilyen bőrre felvitt vegyi anyag, vagy akár étel (pl.: zeller, petrezselyem) okozza a napfény hatására a bőr irritációját. Leggyakrabban a krémek, parfümök egyes összetevői, a citrusfélék illóolajai okozhatnak ilyen problémákat.
• Valamivel ritkább probléma az úgynevezett aktinikus prurigo, amely intenzíven viszkető kiütésekkel jár, amelyek akár egész évben fennállhatnak, de a napfény hatására súlyosbodhatnak. 

A probléma kezelése sokrétű és egyénre szabott lehet, függ a tünetek súlyosságától, valamint az okoktól. A legelső lépés természetesen a napfénytől való védelem – ha a tüneteket érzékeljük, néhány napig kerüljük a közvetlen napfényt, viseljünk hosszú ujjú inget, kalapot, lehetőleg ne strandoljunk. Használjunk magas faktorszámú, kimondottan fényallergiára hajlamos bőrre ajánlott fényvédőket. A viszketést és az allergiás jellegű tüneteket antihisztaminok és nyugtató, hűsítő hatású krémek segíthetnek csökkenteni. Fotoallergiás reakció esetén érdemes megkeresni, hogy melyik kozmetikum, esetleg étel (pl.: zeller) válthatta ki a kellemetlenségeket. A tünetekkel érdemes orvoshoz fordulni, súlyosabb esetben ugyanis az orvos gyógyszeres kezelést, gyulladáscsökkentő kenőcsöket is előírhat.

Barnulás UV-sugárzás nélkül

Bár a fehér bőr egyre divatosabb, sokan még mindig szeretnék nyáron elérni a kellemesen barna árnyalatot. Fokozatosan a magas faktorszámú naptejek mellett is le lehet barnulni, még akkor is, ha kerüljük a legforróbb, déli órákat. Az önbarnító szerekkel azonban, amelyek a bőr felső rétegét festik meg, akár egyetlen nap alatt is elérhetjük a kívánt árnyalatot. Érdemes azonban néhány praktikát bevetni, amely abban segít, hogy csíkmentes legyen a barnulás. 

• 24 órával az önbarnító alkalmazása előtt radírozzuk le a bőrünket, hogy sima legyen a bőrfelület, A szőrszálaktól is ilyenkor érdemes megszabadulni.
• Barnítás előtt hidratáljuk a bőrünket, különös figyelmet fordítva a száraz felületekre, például a könyökre, a térdre, a bokára.
• Könnyed körkörös mozdulatokkal vigyük fel a habot vagy krémet, és ha lehet, applikátor kesztyűt is használjunk, hogy teljesen egyenletes legyen a krémréteg.
• Mielőtt felöltöznénk, várjuk meg a termék teljes száradását. A hatóidő általában 4-8 óra, ezalatt ne zuhanyozzunk, és az erőteljes izzadást is kerüljük.
• Aki még biztosabbra szeretne menni, annak érdemes az önbarnítót is tartalmazó testápolókat választania, amelyek a napi testápolás során, fokozatosan építik fel a kívánt színárnyalatot.