Korán keléssel csökkenthető a mellrák kockázata

Nem a szokásaink határozzák meg, hogy korán vagy későn kelők vagyunk-e, hanem a génjeink, melyek a belső óránkat szabályozzák – azaz azt, hogy baglyok vagy pacsirták vagyunk. Az utóbbi években egyre több tényező arra utalt, hogy a bioritmusunk hatással van az egészségünkre: a lustálkodók például gyakrabban szenvednek anyagcsere-, illetve szívbetegségben, mint a korán kelők. Sőt mi több, egy új kutatás szerint náluk a korai halálozás rizikója is sokkal magasabb. A mellrák és a későn kelés közti kapcsolat Az angol Bristoli Egyetem kutatócsoportja arra a kérdésre kereste a választ, hogy a bioritmusunk hatással van-e a mellrák kialakulására. A tanulmány során 410.000 nő DNS mintáját vették alapul, és 341 DNS-részletet elemeztek ki. Utóbbiak határozzák meg, hogy pacsirták vagy baglyok vagyunk-e. A nőket végül ezen vizsgálatok alapján korán és későn kelő csoportokba sorolták. A nyolc évet átívelő kutatás során száz későn kelő nőből ketten haltak meg mellrákban, míg a korán kelőknél egy hölgy vesztette életét. A kutatók ezáltal bizonyítottnak vélték, hogy a bioritmusunk hatással van a rákos megbetegedések kialakulására. Nincs pontos magyarázat A kutatás készítői a brit rákkutatási konferencián elmondták, hogy jelenleg nem tudják, milyen mechanizmus áll az összefüggés hátterében. Feltételezéseik szerint, a baglyok egy olyan világban élnek, ami a pacsirták szükségletei szerint jött létre. A későn kelőknek például a munkájuk miatt korán kell kelniük, pedig más a bioritmusuk. Miután a belső óránkat nem tudjuk átállítani, így a baglyoknak más módon kell minimalizálniuk a mellrák kialakulásának esélyét: étkezzenek egészségesen, sportoljanak, járjanak rendszeresen szűrésekre, otthon is vizsgálják meg a mellüket, ne dohányozzanak, és kevés alkoholt fogyasszanak.