Tourette-szindróma – Amit a tikkelésről tudni kell

Rángó karok, horkantás, obszcén kifejezések üvöltése – a Tourette-szindrómában szenvedők életminőségén rengeteget rontanak ezek a tikkek, melyek rohamszerűen jelennek meg, és a betegek képtelenek rajtuk uralkodni. A betegségnek különböző súlyossági fokokozatai vannak:

• Enyhe: A tikkek nincsenek befolyással az iskolai vagy munkahelyi viselkedésre. A kívülállók nem igen veszik észre, hogy beteg az illető. Nem romlik az életminőség.
• Mérsékelt: Ennél a súlyossági foknál már a kívülállók is észreveszik a tikkeket. A pácienseknek nehézséget okoz a tikkelés bizonyos feladatok elvégzésénél.
• Súlyos: A tikkek már annyira látványosak, hogy zavarják a szociális kapcsolatokat, és csökkentik a teljesítőképességet. Az érintettek rettentő mód szenvednek a betegségtől.

Tünetek A Tourette-szindróma különböző tüneteit hívjuk tikkeknek, melyek akaratlan mozgásokban (motoros) és hangadásokban (vokális) nyilvánulnak meg. A „tic” egyébként egy francia eredetű szó, jelentése: arcrángás. Motoros tikkek Ezek közé olyan mozgásokat sorolunk, mint például a kacsintás, a vállvonogatás, a fejrázás vagy a grimaszolás. Összetettebb tikkek lehetnek az emberek vagy tárgyak megérintése és a végtagok rángása. Egyes betegek magukban tesznek kárt: megütik a fejüket, esetleg megcsípik vagy megszúrják magukat. Vokális tikk A legalapvetőbb vokális tikkek közé tartozik a köhögés, a visítás, a morgás és a szaglászás. A komplex tikkek közé tartoznak különböző szavak vagy mondatok önkéntelen kimondása. Ezeknek semmilyen közük nincs az adott szituációhoz, és akár obszcén kifejezések is lehetnek. A tikkek betegről betegre nagyon eltérőek és egyediek. Léteznek olyan esetek, amikor az érintettek például egymástól vesznek át tikkeket. Utóbbiak alvás közben sem tűnnek el, mindössze sokkal enyhébben jelennek meg. A legtöbb esetben a betegek reggel már nem is emlékeznek az éjszakai tikkelésre. Változó kórkép Az érintettek többségénél már gyerekkorban megjelennek az első tünetek, melyek akkor még motorosak, a vokális tikkek csak később jelennek meg. Míg egyesek csak elvétve tikkelnek, addig mások úgy érzik, hogy a tikkek folyamatosak. Egyes betegek egy bizonyos ideig képesek elnyomni a tikkeket, melyek később viszont annál intenzívebben jelennek meg. Mások egyáltalán nem tudják szabályozni ezeket, rohamszerűen előtörnek, néha mindennap, néha csak ritkábban. Az olyan érzelmek, mint az öröm, a félelem, a düh és a stressz is felerősíthetik a tikkeket, míg a koncentrálás gyengíti azokat. További zavarok A legtöbb Tourette-szindrómás betegnél más zavarok is fellépnek. Ezek az alábbiak lehetnek:

• Figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar
• Alvászavar
• Depresszió
• Szorongás
• Szociális fóbia

Kialakulásának okai A betegség pontos kiváltó okaira még nem jöttek rá az orvosok, de úgy vélik, hogy genetikai eredőkre vezethetők vissza. Az olyan gyerek, akinek valamelyik szülője ebben a betegségben szenved, akár százszor nagyobb eséllyel lesz szintén beteg. Ahhoz, hogy valóban kialakuljon ez a betegség, további kiváltó okokra van szükség. Ezek közé tartozik például a terhesség alatti dohányzás, a pszichoszociális stressz, a koraszülés és a szülés közbeni oxigénhiány. A betegség megjelenését továbbá az agyi anyagcserében bekövetkező zavarra vezetik vissza. A legtöbb kutatás középpontjában a dopamin nevű vegyület áll, ami az agyban az információk továbbításában játszik nagy szerepet. Ezen anyag receptorainak a száma sokkal magasabb a Tourette-szindrómában szenvedőknél, mint az egészséges embereknél. A pontos okok kiderítésére azonban még további kutatásokra van szükség.