Hasra hízik? Ez lehet az oka!
Valószínűleg már mindannyian megtapasztaltuk már a hízással járó kellemetlenségeket, köztük pedig az igencsak frusztráló élményt, amikor a felesleges zsírpárnák egy bizonyos, nem éppen hízelgő helyen, a hasunkon, halmozódnak fel. De miért pont itt?
A hastájéki elhízáshoz számos fizikai és életmódbeli tényező hozzájárulhat, köztük – szinte természetes módon – első helyen áll az egészségtelen, finomított szénhidrátokban gazdag étkezés, csak úgy, mint a mozgásszegény életvitel. Persze ezek sem vezetnek biztos hasi hízáshoz, azonban genetikai hátterünkkel kombinálva már egészen nagy valószínűséggel tudjuk megállapítani, hogy hajlamosak vagyunk-e a pocakunkra hízni. Ezért ha családtagjaink nagy részén úgy látjuk, a felesleges kilók egyenletes eloszlása helyett inkább szinte csak a hasukra híznak, érdemes extra figyelmet fordítanunk életmódunkra és étkezési szokásainkra, hiszen igencsak nagy az esély rá, hogy mi is ebbe a körbe fogunk tartozni, ha felszedünk pár plusz kilót.
A hasi elhízásra való hajlamosságot nagyban határozza meg nemünk is. Míg hölgyek körében a fenékre, csípőtájra és combokra hízó körte alkat a leggyakoribb, addig a férfiak legnagyobb része bizony a hasi tájékra szedi fel a felesleges súlyt. Életkorunk és biológiai életszakaszunk szintén befolyásolhatja hízásunk módját, mivel a korral lelassulnak anyagcsere folyamataink, ezzel pedig hajlamosabbá válunk a plusz kilók felszedésére. Hölgyek körében a menopauza miatti hormonális változások hasi elhízást eredményezhetnek, még azoknál is, akik erre korábban egyáltalán nem voltak hajlamosak. Ugyanezzel a negatívummal járhat a nők szervezetében lévő tesztoszteron szintet megemelő hormonális zavar is, például a policisztás ovárium szindróma (PCOS), amely során a hízás mellett nem ritka a menstruációs zavarok jelentkezése, az erősebb szőrnövekedés és a pattanások kialakulása sem.
Szakértők szerint az étkezésen és a fizikai aktivitáson kívül alvási szokásaink és stressz szintünk is hatással vannak a hasi hízás kockázatára. A túl kevés vagy a túl sok alvás, valamint a hosszú távú, folyamatos stressz is növeli a hasi zsírpárnák esélyeit, mivel a legtöbb, ilyen jellegű nyomás alatt termelődött stresszhormon arra készteti a szervezetet, hogy raktározza el készleteit. Sőt, a helyzetet súlyosbíthatja, hogy kialvatlan, kimerült, vagy stresszes állapotban hajlamosabbak vagyunk szénhidrátokban és zsírokban gazdag élelmiszereket választani.
A hasi elhízás ellen nem csak esztétikai, hanem egészségügyi megfontolásból is érdemes küzdenünk, mivel már több kutatás is kimutatta, hogy az itt felhalmozódott súlyfelesleg veszélyesebb lehet egészségünkre nézve, mint a testünkön egyenletesen eloszló plusz kilók. A hasi tájékon felgyülemlett zsírszövet ugyanis nem bőrünk alatt, hanem belső szerveink között, a hasüregben helyezkedik el, és olyan vegyületek szervezetünkbe kerülését eredményezheti, amelyek sejtkárosító hatásúak. A hastájéki felesleg ezáltal növeli a magas vérnyomás- és koleszterinszint, a szívbetegségek, a cukorbetegség, a stroke és bizonyos daganatok kialakulásának kockázatát is.
