IBS: Vajon az agyunk okozza az emésztés zavarát?

Sokan megijednek annak hallatán, ha az orvos azt mondja nekik, irritábilis bél szindrómát (IBS) állapított meg náluk – holott ez egy kezelhető, mára már népbetegségnek mondható tünetegyüttes, ami általában kizár más, sokkal súlyosabb betegségeket is.

Mi az irritábilis bél szindróma (IBS)?

Ötből egy felnőttet érint az IBS, amely egy funkcionális bélrendszeri betegség. Egy krónikus állapotot jelöl, amely számos kellemetlen tünetet hozhat magával. Eltérő lehet ahogy egyeseknél megjelenik: vannak, akiknél többek közt hasmenést, puffadást, másoknál éppen székrekedést vagy a has fájdalmát okozhatja – sőt, ugyanannál az embernél egyaránt előfordulhat mindegyik tünet külön-külön. Az IBS azért sajátos a diagnózis szempontjából, mert más, hasonló tünetekkel járó emésztőrendszeri betegségekhez (például a Crohn-betegséghez) képest nem okoz kóros szöveti elváltozást, ezért nehezebb a kivizsgálása is. Először a súlyosabb betegségek kizárásának kell megtörténnie az állapotfelmérésnél, így előfordulhat, hogy aki panaszokkal fordul az orvoshoz, csak sok kör vizsgálat után kapja még az irritábilis bél szindrómára vonatkozó diagnózist.

Az IBS nem szervi, hanem működési eltérés: krónikus, tehát hosszú távon okoz kellemetlen panaszokat, rontja az életminőséget és kihatással van a mentális állapotra is, azonban nem növeli a vastagbélrák kockázatát. Sőt, egy IBS-diagnózis kézhez kapása még relatív megkönnyebbülést is jelenthet, mert nem felszívódási zavar, gyulladásos bélbetegség, epekő vagy tumor az oka a panaszoknak. Ezt a betegséget lehet kezelni, kordában tartani, de tény, hogy a mindennapok részévé kell válnia az ezzel járó életmódnak.

A tünetek nagyon hasonlók más emésztőrendszeri betegségekhez. Fájdalmas görcsök, hangos bélkorgások, teltség- és puffadtságérzés, hasmenés, általános gyengeség és fáradtság, nyákos széklet – ha ezek nagy része tapasztalható, ott már fokozottan érdemes felkeresni gasztroenterológust a megfelelő diagnózis érdekében. Akkor is, ha a tünetek jönnek és mennek, nem állandóak – ez az IBS egyik sajátossága tud lenni ugyanis. Jellemző még, hogy mindezekhez egy hangulatváltozás, szorongás és egyéb pszichés probléma is társulhat. A véres széklet esete viszont kizárja az IBS-t, ilyenkor mást kell keresni a háttérben.

Mivel hibás működésről beszélünk, nehéz megállapítani, mik a konkrét okok, amik az IBS-hez vezetnek. A szindróma okai még további feltérképezésre szorulnak, de a lehetséges kiváltók közé tartozhat a bélfalban található idegek rendellenessége, amelyek az érzékelést és az izom összehúzódásait szabályozzák. Egyes kutatások hormonális hatásokra is gyanakodnak, különösan amiatt, mert több nőt érint az IBS, mint férfit. Közrejátszhat még az öröklött hajlam, egy korábbi bélfertőzés, a mozgáshiány, az ételérzékenység, az alkohol- és drogfogyasztás, valamint a helytelen székelési szokásoknak is lehet szerepe.

Milyen szerepe van az agy–bél kapcsolatnak?

Kimondottan fontos lehet az IBS lehetséges okainál a bélrendszer és az idegrendszer kommunikációja. Ez egy két irányú folyamat, így az orvosnak vagy egyiket, vagy másikat, vagy mindkettőt kezelnie kell. A bél és az agy ugyanis hat egymásra, szoros kapcsolatban is állnak egymással, így a pszichológiai tényezők okozhatják a bél panaszát, a hasi gondok pedig kihatással lehetnek az idegekre is.

A háttérben található indokokat követően viszont konkrét, tüneteket kiváltó tényezőkről is beszélni kell: ezek azok, amik aktiválják a mindennapos panaszokat. Gyaníthatóan IBS-e van annak, aki pszichés stressz hatására hasgörcsöket, székelési ingert tapasztal: többen számoltak be arról ugyanis, hogy konfliktusos vagy éles helyzetben a betegség kiújul. Ha pedig valaki tartósan stresszes életmódot él, ott a tünetek is tartósak lehetnek, változó erősséggel.

Az étkezés is nagyban befolyásolhatja a közérzetet: más-más élelmiszerre lehetnek érzékenyek a diagnosztizáltak, de olyan ételek, mint a csokoládé, különböző gyümölcsök és zöldségek, vagy akár szénsavas üdítők elfogyasztása is ingert okozhat. Vagy szimplán az, ha hirtelen étkezünk nagy mennyiséget, utána pedig villog a vészlámpa, és a mosdóba kell rohannunk.

Hogyan diagnosztizálható az IBS?

Az orvoshoz fordulást követően labor-, képalkotó, fizikális és székletvizsgálatok egyaránt megállapíthatják azt, hogy az illető IBS-ben szenved-e vagy sem. Ezt követően a krónikus állapot kezelése válik a legfőbb prioritássá: kordában kell tartani a bélrendszert. Az IBS kezelhető rendszeres sportolással és egy markáns diétával, ami segíti az emésztést, nem mellesleg pedig csökkenti a stresszt. Utóbbinál nem ritka, hogy pszichoterápiát javasol az orvos annak érdekében, hogy a traumatikus élményeket, amik okozták az emésztés zavarát, feldolgozzák.

A cél minden esetben a tünetek enyhítése, a további kockázatok csökkentése. Az étkezésről érdemes naplót vezetni, amelyből kiderülhet, mely élelmiszerek indukálják a problémákat. Ezek kiiktatása az étrendből vezethet a közérzet javulásához. Jellemző produktumok, amik megkeseríthetik az IBS-esek életét a már említetteken kívül még a tejtermékek, a bab és bizonyos szénhidrátot tartalmazó termékek.

Van viszont egy érdekes adat, amit vizsgálatok mutattak ki, miszerint az IBS nemhogy megrövidítené az életet, hanem az ilyen betegségben szenvedők az átlagnál hosszabb ideig élnek. Ez azonban nem jelenti, hogy az életminőségük megfelelő lenne, ahhoz ugyanis az első lépés, hogy komolyan vegyék az érintettek a panaszokat, és forduljanak szakemberhez a kezelés érdekében.