A rossz lehelet okai
A tartósan fennálló rossz lehelet súlyos betegségre is utalhat.
A rossz lehelet és kellemetlen szájszag panasza lehet átmenetei, tartós, ha krónikussá válik, orvosi nyelven halithosisról beszélünk. Kevesen tudják, hogy a tartós rossz lehelet súlyosabb betegségre is utalhat, mint például a vese elégtelen működése. Bár a felnőtt lakosság közel egyharmada élete során szenved a panasztól, ritkán kerül sor a háttérben húzódó okok feltárására. Jó, ha minden érintett tisztában van azzal, hogy a tüneti kezelések mellett érdemes a rossz lehelet hátterét felderíteni.
A rossz lehelet okai
A kellemetlen szájszagot legtöbbször a szájüregi mikroorganizmusok okozzák, ahogy a lepedékben található ételmaradékokat bontják. A szájüregben természetes állapotban is jelenlévő szájszagot előidéző baktériumok leginkább a nyelven fordulnak elő. A megelőzés egyik lehetősége ezért a nyelvmosás és nyelvtisztítás beiktatása a mindennapos szájhigiéniás tevékenységbe.
Az átmenetileg jelentkező kellemetlen szájszag hátterében a fogak között megrekedt ételmaradványok bomlása áll, de dohányzás, túlzásba vitt diéta is előidézheti a panaszt. Tartósan jelenlévő rossz leheletet okozhat kén-hidrogén termelő baktériumok túlzott felszaporodása a szájüregben. A szájszárazság is előidézheti a szájüregi baktériumflóra felborulását. Egyes gyógyszerek fogyasztása a nyáltermelés csökkentésével idézi elő a kellemetlen szájszagot. Egyéb, súlyosabb kórképek is lehetnek kellemetlen szájszag okozói, úgymint tüdő-, máj-, vesebetegségek, továbbá a diabetes mellitus.
A rossz lehelet okának feltárását mindenképpen a fogorvosnál érdemes kezdeni. Számos fogászati probléma lehet felelős a panaszokért; fogszuvasodás, ínybetegség, fogkő, elégtelen szájhigiénia. Amennyiben a fogászati szűrés negatív eredménnyel zárul, mindenképpen érdemes teljes körű orvosi vizsgálatot kérni az okok kiderítése céljából.
A kellemetlen szájszag kezelési lehetőségei
Mivel a probléma oka legtöbbször fogászati eltérés, így a megoldást is általában fogtisztítással összefüggő módszerek jelentik. Lehetőleg iktasson be fogmosást a páciens minden étkezést követően, illetve lefekvés előtti fogmosáskor alkalmazzon fogselymet. A nyelvtisztítást-speciális nyelvtisztító eszközök segítségével- lehetőleg a reggeli fogtisztítás folyamatába illessze be. Hatékony segítség lehet triclosan tartalmú fogkrémek alkalmazása a fertőtlenítő hatású szájvizek alkalmazása mellett, – ezen készítmények a kártékony baktériumok tevékenységét gátolják a szájüregben.
A megfelelő fogkefe kiválasztása mellett fontos, hogy a fogmosást is helyesen végezzük. A fogkefe cseréjére három havonta szükség van. A kellemetlen szájszag kialakulásának megelőzésében szintén elengedhetetlen a félévenkénti fogorvosi vizsgálat, a professzionális fogtisztítás keretében elvégzett fogkő eltávolítás. A fogkövesség azon túl, hogy a fogínyt károsítja, táptalajt biztosít a rossz leheletet okozó baktériumok megtelepedéséhez.
