Csontritkulás - mindennapi jelek, melyekre figyelni kell!

A csontritkulás vagy szaknyelven oszteoporózis egy olyan betegség, ami csontok mésztartalmának és tömegének olyan mértékű csökkenését jelenti, aminek hatására fokozódik a spontán csonttörések veszélye és általánosan törékenyebbé válik a csont. A betegség orvosi neve ezért nem véletlenül jelenti azt, hogy üreges, porózus csont. Csontszövetünk szerkezetéért a csontképzési és csontbontási folyamatok összehangolt működése a felelős. Fiatalkorban a csontépítés erősebb, csontunk olyan 25-30 éves korunkig inkább gyarapszik, majd ez átfordul és a csontbontó munka lesz jelentősebb. Ez teljesen természetes folyamat. A csontvesztés 30 év felett nagyjából 3-5 százalék. Ha a bontási-építési folyamatok egyensúlya túlzott mértékben megbomlik, akkor nő a csontveszteség mértéke és kialakulhat csontritkulást. Maga a betegség kialakulhat öröklött hajlam folyamán, nemi hormonokkal kapcsolatos endokrin zavarok nyomán (például mellékpajzsmirigy eltávolítás, menopausa, stb.), bizonyos betegségek kísérőjelenségeként vagy például egészségtelen, mozgásszegény életmód miatt is. A kialakult osteoporosis sajnos nem teljesen visszafordítható, viszont szinten tartható állapot. A csontritkulást megelőző állapot, a kis mértékben csökkent csontsűrűség, vagy osteopenia azonban teljes mértékben kezelhető.

Mindennapi jelek

A csontritkulás azért alattomos betegség, mert kifejezett klinikai tünetei nincsenek. Amikor már olyan dolgokat tapasztalunk, mint a gyakori és spontán csonttörések, vagy olyan súlyos jelenségek, mint a combnyaktörés, akkor általában már súlyos csontritkulásról van szó, ami ugye nem visszafordítható. Sokszor például a csigolyatöréseket sem vesszük észre, csak más állapotokhoz kapcsolódó vizsgálatok, például röntgen derít rájuk fényt. A csontritkulást megelőző osteopenia jelei sem egyértelműek szükségszerűen, ám érdemes figyelni a csontfájdalmakra, a csontok mérsékelt gyengeségére, váratlan törésekre.

Fontos tényezők, melyekre érdemes figyelni

A csontritkulás esetében érdemes számba venni olyan tényezőket, melyek hajlamossá tehetnek rá bárkit. Ilyenek az életkor, a mozgásszegény életmód, az egészségtelen táplálkozás, olyan anyagcsere zavarok, melyek csökkentik a kalcium vagy a D-vitamin beépülését a szervezetbe, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, egyes betegségek, gyakori csontritkulás a családban, szteroid-kezelések, változókor, korábbi csigolyatörés, magas és vékony testalkat. Ha úgy érezzük, akár több olyan tényező is van életünkben, melyek hajlamossá tehetnek minket a csontritkulásra, akkor érdemes gyakrabban eljárni csontsűrűségmérésre, melynek segítségével megállapítható, milyen állapotban is van éppen a csont szervezete. Egy időben felismert osteopenia még kezelhető, és ezzel megelőzhető lehet a csontritkulás későbbi kialakulása. Természetesen a megelőzés sem elhanyagolható, ami egyet jelent például az egészséges életmód követésével és a gyakori testmozgás bevezetésével már fiatalabb korban is. Elég korán ugyanis nem is lehet elkezdeni!