A reumatoid artritisz kialakulása és kezelése

Hogy tulajdonképpen mi is a reumatoid artritisz? Egy olyan betegség, amely a szervezet bármely ízületét megtámadhatja, általában szimmetrikusan jelentkezik és előrehaladó gyulladással jár. Genetikai hajlam mellett bizonyos környezeti hatások is szerepet játszanak a kialakulásában. A lényeg az, hogy ilyenkor a szervezet az ízületi porc és az ízületben levő hártyák ellen termel ellenanyagot és így állandó gyulladást tart fenn az ízületi tokban. A gyuladás fájdalmat, deformálódást, mozgáskorlátozottságot okozhat. Az ízületek mellett más szerveket is érinthet, úgymint a szívburok, a tüdő, érfal. (Autoimmun betegségről akkor beszélünk, amikor az immunrendszer a saját sejtjeink ellen termel ellenanyagokat.) A betegség nőknél nagyobb arányban fordul elő, mint férfiaknál. Hogyan alakul ki? Bár a pontos oka nem ismert, mindenképpen szükséges a betegség kialakulásához öröklött hajlam, ami a családban sokszor generációkon át követhető. Ez önmagában azonban nem elegendő a betegség kialakulásához, tehát emellett szükségesek még különböző életmódbeli vagy éppen környezeti tényezők, melyek elősegítik a betegség kialakulását. Ha stresszesen élünk és egészségtelenül étkezünk, dohányzunk, sajnos máris sokat tettünk annak érdekében, hogy a tünetek megjelenjenek, de beindíthatja a folyamatot egy szimpla vírusfertőzés is. Jellemzően 30-50 éves kor között kezdődik. A betegség fokozatosan alakul ki, általában először a lábak és a kezek ízületein tapasztalható duzzanattal. Az ekkor jelentkező fájdalom mellé gyengeség és rossz közérzet is jár. Olyan is előfordul azonban, hogy magas lázzal és szinte minden ízületre kiterjedő gyulladással kezdődik. A kialakulás után többféle verziója is lehet: az általános az, hogy vannak jobb és rosszabb időszakok, és hosszabb lehet a tünetmentesség is. Már persze, ha rendesen kezeljük. Kezelés A betegség felismerése és pontos diagnózisa után első lépésként tüneti kezelésre van szükség nem szteroid gyulladáscsökkentők vagy szteroidok formájában. Az előbbi csoportba tartoznak például az ibuprofen, naproxen vagy diclofenac tartalmú gyógyszerek, melyek csökkentik a gyulladást és a fájdalmat, azonban a betegség előrehaladtát nem gátolják. A szteroidok már erősebb gyulladáscsökkentők, és lassíthatják a folyamatot, ám tartós szedésük ezeknek sem javasolt. Egy idő után a tüneti kezelés mellett szükség van betegségmódosító szerek alkalmazására. Ezek ugyanis képesek a csont- és porcpusztulás lassítására és a tünetek megszűnését is elérhetik. Hatásuk azonban hosszabb idő alatt alakul ki. Az előbbiek mellett javasolt lehet a biológiai terápia is, amit súlyos gyulladás esetén érdemes bevetni. A tünetek enyhítésére feltétlenül fontos a folyamatosan alkalmazott mozgásterápia is, amit a gyógyszerek mellett alkalmazhatunk, gyógytornász előírása alapján. Ezzel javítható az izomerő és megmaradhat az ízületek mozgáshatára. Figyelni kell azonban arra, hogy a mozgásformákat mindig az adott állapothoz igazítsuk. Amikor pedig a gyulladás olyan makacs, hogy nem lehet huzamosabb időre csökkenteni, elkerülhetetlenné válhat az ortopédsebészi kezelések megfontolása.