A remegés okai

Egészen biztos, hogy mindenkinél előfordult már remegés, akár egy olyan ártalmatlan dolog kapcsán, hogy túl sokáig tartotta maga elé kinyújtva a karjait. A remegés, vagy orvosi nevén tremor, egy akaratlan, ritmusos mozgás, amit nem más vált ki, mint az izmaink ismétlődő összehúzódása és elernyedése. Így arra már fényt is derítettünk, közvetlenül mi okozza, ám közvetett oka számos eltérő jelenség lehet, ezeknek megfelelően pedig formájából is többet ismerünk. Azt fontos tudni, hogy adott fokú remegés, azaz a fiziológiás tremor mindenkinél megfigyelhető és normális is. Ez a gyors amplitudójú és kifejezetten enyhe remegés azt mutatja, hogy az idegek rendben szabályozzák izomműködésünket. A remegést erősíthetik olyan dolgok, mint az alkoholelvonás, a stressz, egyes élénkítőszerek, a túlzott kávéfogyasztás, a pajzsmirigy-túlműködés, gyógyszermegvonás, mérgezések, vagy anyagcserebetegségek és más folyamatok. Léteznek a remegésnek kóros formái is, melyeket megkülönböztethetünk egymástól gyorsaság, a mozgás kitérésének nagysága, a remegés gyakorisága, súlyossága alapján. Ezek mellett pedig az is fontos tényező, hogy a remegés nyugalmi állapotban, mozgás közben, vagy konkrét célra irányuló mozgás közben jelentkezik-e.

Remegés kóros típusai

Nyugalmi tremor – Amikor az izmok nyugalmi állapotban vannak, akkor jelentkezik ez a lassú és finomhullámú remegés. A láb vagy a kar, esetleg a fej reszket például akkor is, ha egyébként semmiféle mozgást nem végzünk. Akkor fordul elő, ha az agyunk egyes sejtcsoportjainak működése eltér a normálistól, például Parkinson-kór, vagy bizonyos gyógyszerek szedése, esetleg nehézfém-mérgezés esetén. Esszenciális tremor – Familiáris tremornak is hívják ezt a finomhullámú, gyors remegést, mert a rá való hajlam öröklött is lehet. Korábban időskori remegésnek is nevezték, mert valóban akkor jellemző, leghamarabb maximum fiatal felnőttkorban jelenik meg. Olyan remegés, ami nem kapcsolódik semmilyen kóros elváltozáshoz, egyszerűen csak megjelenik és sokszor nem jelent problémát, inkább csak kellemetlenséget. Fiatalabb korban általában először csak stresszes helyzetekben jelentkezik. Gyakran kétoldali jelenség, de az egyik oldalon hangsúlyosabb lehet, nyugalmi állapotban nem jellemző, a legtöbb esetben pedig a karokra terjed ki. Ritkábban megjelenhet a lábakon, érintheti a fejet és a hangszálakat is. Ha súlyosbodik, akkor akár az életminőségre is hatással lehet. Kisagyi tremor – A kisagy károsodása okozza azt a lassú, de durvahullámú remegést, ami célirányos mozdulatok végén tapasztalható. Előfordulhat például alkoholistáknál, egyes gyógyszerek túladagolásakor, Wilson-kór vagy szklerózis multiplex és szélütés esetén, de gyakori a pszichés eredet is. Flapping tremor – Ez a leggyakrabban májelégtelenséghez kapcsolódó remegés akkor jelentkezik, ha az ember kinyújtja a karját és kezét hátrafeszíti. Egy lassú, durvahullámú, nem ritmusos tremort tapasztalhatunk a betegnél ilyenkor. Veseelégtelenség és agykárosodáshoz kapcsolódó anyagcserezavarok esetén is sokszor megfigyelhető.