Így győzze le a pánikbetegséget!

A pánikroham hirtelen támad, rendkívül erős szorongásérzéssel jár együtt és szervi tünetek is kísérik. A pánikbetegség örökletes is lehet, de sokaknál mindenféle családi előzmény nélkül is kialakulhat.

A pánikroham leggyakoribb tünetei

• szapora szívverés
• izzadás, remegés
• fulladás, légszomj
• mellkasi fájdalom
• gombócérzés a torokban
• hányinger
• szédülés, bizonytalanság
• ájulásérzés, ájulástól való félelem
• önkontroll elvesztésétől való félelem
• halálfélelem
• zsibbadás
• érzéketlenség
• hideg- vagy hőhullámok

Pánikbetegséget akkor állapít meg az orvos, ha a rohamok váratlanul és ismétlődően jelennek meg, illetve ha a roham után egy hónapig is eltart a következő rohamtól való félelem.

Spontán pánikroham

Számos vizsgálat igazolta, hogy a "spontán" pánikban szenvedő betegek fokozottan érzékenyek az oxigénhiányra, illetve a levegő növekvő szén-dioxid-szintjére. Légzőközpontjuk hajlamos a "téves riasztásra", vagyis átmeneti légzésmegállást vált ki, erre adott reakcióként gyorsul, sőt kapkodóvá válik a légzés, s ez magával hozza a többi tünetet. Spontán pánik esetében a szorongás csak követi a rohamot, de nem oka annak. A betegek elmondják, hogy a roham derült égből villámcsapásként éri őket.

Anticipátoros pánik

Másik típusú pánikroham, az ún. anticipátoros (előrevetítő) szorongásos roham, ekkor a páciens rettegve várja, mikor következik be a roham, és ez a tudat olyan erős szorongást kelt benne, hogy bármilyen provokáló helyzet (utazás, egyedüllét stb.) kiválthatja azt. Az anticipátoros pánikra a légzési tünetek kevésbé jellemzők, sokkal intenzívebb a szorongás, a pánikérzés, a félelem.

Módszerek, melyek segítenek a pánikbetegség legyőzésében

Rendszeres testmozgás A heti rendszerességgel végzett, intenzív testmozgás kifejezetten ajánlott a tünetek enyhítésére. Az intenzív mozgás által felszabadult endorfin önmagában is jó hatású, de legalább ennyire fontos a pánikbetegeknél többnyire emelkedett kardiovaszkuláris rizikófaktorok csökkentése szempontjából. Fényterápia Olyan esetekben, ahol hangulati zavar is jelen van, a fényterápia kockázatmentesen kipróbálható. A beteg általános állapotán sokat javít, ha naponta egy-két órát napfényen vagy erős és folyamatosan világító műfényen tartózkodik, esetleg színes fényterápián vesz részt. Társas kapcsolatok Mint a többi érzelmi zavarnál, a család és barátok támogatása szintén segíthet a gyógyulási folyamat felgyorsításában. Az aktív társas élet segíthet csökkenteni a szorongásos tüneteket, mivel oldja a feszültséget, megszünteti a bezártság érzetet, elvonja a figyelmet. Hogyan kezelhető a pánikbetegség? Az emberek többségénél kezelés nélkül is elmúlhatnak a rohamok, néhányuknál azonban fennáll a betegség kialakulásának veszélye. Súlyosabb eseteknél a pszichoterápiás kezelés, az ún. kognitív viselkedésterápia megtanítja, hogy hogyan csökkentheti a személy a szorongást és közelítheti meg másként a pánikhelyzeteket. Másik lehetséges kezelési módszer a csoportterápia pánikbetegeknek, amely segíthet megérteni és kezelni a betegséget. Bizonyos esetekben a hagyományos pszichoanalízis segíthet feltárni a rohamok lelki hátterét és így segíthet megszabadulni a betegségtől. A pánikbetegség kezeléséhez hozzátartozik a gyógyszerterápia is. A gyógyszer – és viselkedésterápia általában hatásos tüneti kezelés. Kezelés során alkalmazandó gyógyszerek közé tartoznak az antidepresszánsok és szorongás elleni gyógyszerek.