Mandulaműtét felnőttkorban

Mandulaműtéten, azaz tonzillektómián sok gyermek átesik, általában azért, mert a mandulák idült gyulladása gócot képez a szervezetben, és emiatt a test más részei is megbetegedhetnek. Arról nem is beszélve, hogy a gyulladás folyamatosan visszatér, és ezzel állandóan kellemetlen tüneteket okoz. Azonban a felnőtteknél ilyen visszatérő, tüszős mandulagyulladás szintén előfordulhat és sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, hogy például a gyakori lázat, vagy hajhullást és ízületi gyulladásainkat a mandula megbetegedése idézi elő. Pontos diagnózis után, a fül-orr- gégész dönt úgy, hogy a műtétet javasolja. Ilyenkor a műtétet végezhetik helyi érzéstelenítéssel és altatásban is. A művelet során rendkívül körültekintően ejtenek egy bemetszést a mandula körüli nyálkahártyán, majd a mandulát egy erre való eszközzel kihúzzák. Ezután a mandulához tartozó egyéb struktúrákat egy kanálszerű eszközzel távolítják el. Ez manapság gyakran lézerrel vagy rádiófrekvenciás készülékkel történik.

Nagyobb-e a kockázat felnőtt korban?

Kockázata minden műtétnek van életkortól függetlenül, így ennek a rutinszerű beavatkozásnak is. Itt a kockázatot jelentheti az altatás, a műtéti vágások pontossága, illetve az utóvérzés. Leginkább az utóbbi szokott problémát jelenteni, azonban, ha ezt időben felismerik és szakszerűen kezelik, akkor nem okozhat nagyobb bajt. Tehát a mandulaműtét felnőttkorban sem kockázatosabb vagy biztonságosabb, mint bármely más műtéti beavatkozás. Főleg, ha alaposan kivizsgálják a művelet előtt azt, hogy valóban a mandula okoz-e gócként tüneteket és valóban szükség van a kivételére. Az idült gyulladás miatt a mandula egyébként nem tudja ellátni kellően szűrő funkcióit, így kivétele után sem jelent majd igazi hiányt a szervezetnek.

Mire kell figyelni a gyógyulás során

Az utóvérzés leginkább a műtét utáni első és harmadik, illetve hatodik és nyolcadik nap között jelentkezhet. Ha vérzést tapasztalunk, akkor a legjobb, amit tehetünk, hogy mentőt hívunk, addig pedig jeges borogatást helyezünk a nyakra és a vért nem lenyeljük, hanem kiköpjük. Az utóvérzés megjelenését elkerülhetjük és a seb gyógyulását segíthetjük azzal, ha betartjuk a következőket a műtét utáni 8-10 napban:

• Csak olyan ételeket fogyasztunk, melyek nem ingerlik a sebet, tehát kerüljük az erős, fűszeres, ecetes ételeket, az alkoholos és a szénsavas italokat. Fontos az is, hogy ne ragadjanak bele a sebbe, tehát a pempők, mint például a krumplipüré is, kerülendők. Mit egyen akkor a frissen operált beteg? Normál kosztot, jól megrágva, mely a nyelés során apránként eltávolítja a sebre rakódó lepedéket, az ott kialakuló pörköt, ezáltal megakadályozza azt, hogy a műtét utáni 6-8. napon a leváló pörk nagy sebet hagyjon maga után, és vérezzen. Fontos az is, hogy több folyadékot igyunk, mint egyébként és kerüljük az olyan elfoglaltságokat, melyek fokozzák a vérkeringést.
• Kerüljük a nikotin és koffein bevitelt, valamint a tejtermékeket.
• Nem használunk szívószálat, nem öblögetünk szájvízzel, és nem fogyasztunk túl forró vagy túl hideg ételt és italt.

Teljesen természetes, ha a beavatkozás után nyelés utáni fájdalom, torokfájás jelentkezik. Ilyenkor fájdalomcsillapítót alkalmazhatunk.