Gombamérgezés tünetei és kezelése

Mérgezést okozhatnak az élelmiszerekben elszaporodó penészgombák méreganyagai is, de ezúttal a kalapos gombák okozta mérgezésekről ejtünk szót, amit a gombák toxinjai okoznak. Ilyen mérgezés leginkább úgy fordul elő, hogy a hobbi-gombagyűjtők összekeverik a mérgező gombákat az ehető fajtákkal és azokat elfogyasztják. Még azok sem feltétlenül ismerik fel mindig a ki nem fejlett példányokat, akiknek van egy alap szintű gombaismerete, azonban a mérgező gombák sokszor nagyon hasonlítanak nem mérgező társaikra. Így fontos, hogy a begyűjtött gombákat mindig megmutassuk szakembernek, aki a piacokon vagy erre kijelölt helyeken bevizsgálja. Sajnos már egyetlen darab mérgező gomba is okozhat bajt, ha az ehetőek közé keveredik, így mindig az összes példányt meg kell nézetni, ha biztosra akarunk menni. Tehát ha nem vizsgáltatjuk be szakértővel a gombát, előfordulhat, hogy mérgező fajtát fogyasztunk, ám ilyenkor a tüneteket felismerve és a kezelést időben megkezdve, általában ki lehet heverni a mérgezést. A különféle gombák különféle mérgeket (toxinokat) tartalmaznak, melyek más és más tünetet okoznak. A legtöbb bajt a susulykafélék, tölcsérgombák, valamint a különböző galócafélék méreganyagai okozzák.

Tünetek

A különböző toxinok különböző tüneteket okoznak, és ezek megjelenési ideje is más és más. Nagy vonalakban azonban ezek lehetnek a tünetek: gyomorrontás szerű panaszok, nyálfolyás, remegés, izzadás, részegséghez hasonló állapot, hasi görcsök, szapora szívműködés, hallucinációk, vízszerű csillapíthatatlan hasmenés és hányás, sárgaság, veseelégtelenség. Az enyhébb tünetek a fogyasztást követő 1-2 órában jelentkeznek, míg a súlyosabbak általában (természetesen gombája válogatja) csak 12-16 óra elteltével tapasztalhatóak. Tehát igen fontos az időtényező. Minél előbb meg kell kezdeni a kezelést, minden estben. Ez különösen fontos a gyilkos galóca mérgezésnél, mivel ez halálos kimenetelű is lehet. A toxikológia a gombamérgezéseket 9 nagy csoportba sorolja, melyeket az elfogyasztott gombafaj és a toxin alapján különböztetnek meg. Ezek közül a leggyakoribb és enyhébb lefolyású, gyomorrontásra emlékeztető tüneteket produkáló mérgezéscsoport a gastrointestinalis szindróma. A muscarin szindrómát remegés, görcsök és nyálfolyás jellemzi, míg a pantherin szindrómát már szapora szívműködés, felfokozott érzelmi állapot és hallucináció. Hasonlóan hallucináció lép fel a psylocibin szindrómánál, ami mellé hasi görcs és izzadás, magas vérnyomás társul. Az életveszélyes phalloides szindróma kiváltásáért a gyilkos galóca felel és májtoxikus anyagai okozzák. Ez a mérgezés a fogyasztást követő 8-28 órában jelentkezik heves hasmenéssel, hányással és izomgörcsökkel. Ezután jelentkezik sárgaság és májkóma, vesekárosodás.

Kezelés

Fontos, hogy a tünetek felismerése után a beteg minél hamarabb a toxikológiára kerüljön. De addig is már nagyon jó elsősegély lehet a hánytatás, persze csak a mérgezést követő pár órában, amikor még a gyomorban van a gomba nagy része . Ez egyébként még a galócamérgezésnél is hasznos, ha az általános tünetek még nem jelentkeztek. Az aktív szén is segít a méreganyagok megkötésében. Fontos, hogy kezelés előtt minél biztosabban azonosíthassák a mérgezés forrását és a mérgezéscsoportot. Ezért, ha megoldható, a fogyasztott gombából/ételből is juttassunk el mintát a kezelés helyszínére. A legtöbb esetben segít a gyomormosás és az orvosi szén vizes oldatának adása, de szindrómánként emellett eltérő megoldások léteznek. Muscarin szindrómánál tüneti szereket és atropint adnak míg pantherin szindrómánál nyugtatókat. A galócamérgezésnél kifejezett ellenszer nincsen, a gyomormosást itt is lehet alkalmazni, és a penicillin- vagy máriatövis kezelés, vagy dialízis-kezelés segíthet.