A fejfájás okai

Az emberek nagy részét érinti, szinte mindenki találkozik vele élete során és nagyjából a lakosság felénél visszatérő problémát is jelent. De mik lehetnek a fejfájás okai?

A fejfájás okai
A fejfájás okai
A fejfájás nem egy kellemes jelenség, amivel gyakorlatilag mindenki találkozik élete során. Van, amikor könnyen kitalálható, mi okozza – ilyen lehet például egy fejet ért ütés vagy a túlzott alkoholfogyasztás, esetleg az éhség vagy ha kevés folyadékot fogyaszt valaki. De a legtöbb esetben nem lehet azonnal pontosan megmondani, miből ered. Az emberiség éppen ezért már régóta kutatja a jelenséget, hogy mik lehetnek a fejfájás okai annak érdekében, hogy minél hatékonyabban tudja kezelni és elmulassza a fájdalmat, ami sokszor kifejezetten erős is lehet és akadályozhatja a beteget mindennapi teendőiben.
Azt már Hippokratész felismerte, hogy a fejfájásnak két nagy csoportját különíthetjük el, ez a felosztás pedig máig áll. Beszélhetünk primer és szekunder fejfájásról. Az első csoportban a fejfájás nem fizikai okokra vezethető vissza, míg a szekunder fejfájásoknak különböző betegségek és körülmények a kiváltói (mint a másnaposság, agyhártyagyulladás és egyebek). A felosztáson belül jelenleg négyféle primer és kilencféle szekunder fejfájást különböztetünk meg. Ám ez a lista folyamatosan változhat, hiszen a friss kutatások árnyalni tudják a fejfájások felosztását.

Primer fejfájások


Ezeknél nehezebb az orvosi diagnosztika, ami leginkább negatív neurológiai vizsgálaton és a beteg kikérdezésén alapul. A csoport egyik legismertebb típusa a migrén, mely már gyerekkorban jelentkezhet, a rohamok azonban inkább 30-40 évesen válnak gyakoribbá, később pedig teljesen meg is szűnhetnek. A migrén lehet aurával társuló vagy aura nélküli, és olyan erős is, hogy az ember csak ágyban fekve, egy sötét szobában tudja csak átvészelni.
A tenziós fejfájás a leggyakoribb típus, a fejfájások több, mint 70%-át teszi ki. Ezzel tényleg szinte mindenki találkozik és általában a fej mindkét oldalát érinti. Inkább tompa, enyhébb fájdalmat jelent, ami nem befolyásolja a mindennapokat túlzottan, és jól reagál a vény nélküli készítményekre. A 20-as és 30-as éveinkben a leggyakoribb, de szinte bármikor előfordulhat. Oka lehet a stressz és a kimerítő munka is, de több kutatás is arra utal, hogy a valódi ok más, amit még nem ismerünk pontosan.
A cluster fejfájás jellemzően egyoldali, kifejezetten erős fejfájás, amit a vegetatív idegrendszer azonos oldali működészavarával magyarázható egyéb tünetek is kísérnek. Szerencsére ritka, mert ez a halmozott rohamokban jelentkező fejfájás nagyon drámai, amit a betegek nagyon nehezen viselnek.
Létezik a primer fejfájások között egy egyéb csoport is, amiben például a hidegingerhez kapcsolódó fájdalom vagy épen a megerőltetés miatt jelentkező fejfájás található.

Szekunder fejfájások


Ahogy korábban említettük, ide tartoznak azok a fejfájások, melyeknek pontosan diagnosztizálható ( szemészeti , fül-orr-gégészeti , reumatológiai stb.) oka van, ami lehet egy adott körülmény vagy betegség. Természetesen ezek közül a legtöbb félelmet az agydaganat okozta fejfájás váltja ki, pedig ez az egyik legritkább. Olyan prózai okok, mint a nátha és más fertőzések, a másnaposság, vagy éppen az éhség sokkal gyakrabban okoznak szekunder fejfájást. Érdekes típus ebben a csoportban a fájdalomcsillapítók túlzott szedése által jelentkező fejfájás, amit a legnehezebb kezelni.